Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-05-01 / 34-35. szám
134 VIRÁGZÓ MEZŐGAZDASÁG 1959. május 1. Ili szőlőket telepítenek Tokajhegyolján Trója János már a közösben dolgozik alapja riolit, andezit és ezeknek tufái. Nyiroktalaj mellett lösz is előfordul. Szőlőfajtái közül első helyet a Furmint foglalja el, amely természeténél fogva aszúsodásra és nemesrothadásra az ószszes fajták közül a legalkalmasabb. A Furmint mellett a Hárslevelű az a fajta, amely jellegével a tokaji borhoz ugyancsak hozzájárul. Aszúsodásra nem annyira hajlamos, de lágysága a Furmint sokszor nem kívánatos keménységét tompítja. E két szölőfaj mell'*tt még szórványosan Olaszrizllnget és Sárga muskotályt is termelnek. Százalékarányban a következőképpen oszlanak meg: Furmint 55 — 65, Hárslevelű 25, Olaszrizling 10 — 12, Sarga muskotály 5 — 7 százalék. A borkészítés módját fölöslegesnek tartom leírni, mert igazi tokajit nálunk csak állami pincékben készítenek, ott pedig olyan pincemesterek dolgoznak, a kordonművelésre beállított tokéket. Középen egy középkorú ember magyaráz társainak. Azt hittem, hogy tanár, pedig ő is csak diák, első osztályos. Jekkel József, a Szőlőskei Szőlészeti Iskola igazgatója azt mondja róla. hogy í.engyel Ernő és tanulótársai a kordi.nmüvelésre beállított szőlőtőkéket vizsgálgatják — Jó bornak nem kell cégér! — tartja a közmondás; a tokajinak pedig éppen nem kell. hisz világhírű. A hírével nincs is baj, de magával a borral igen. Van egy nagy hibája, kevés. Ez pedig több okból ered. A sok közül egyet a Szolöskei Szőlészeti Iskola egyik növendékétől hallottam , — többen szeretnek bort inni, mint kapálni. Nem a fogyasztók borivására célzott, hanem a tokaji bortermelés problémájára. Eredeti tokaji sok munka árún kerül az asztalra és „nem hoz annyi jövedelmet“, mint a direkttermö és a pincében termelt pancsolt bor. Sajnos, ilyen bor már Kelet-Szlovákiában is több terem, mint aszú vagy szamorodni. A régi tokajhegyaljai borvidékhez 31 község tartozott, ma ebből 23 község Magyarországhoz, 3 község Kistóronya, Szölőske. Szlovákújhely) pedig Csehszlovákiához tartozik. A kelet-szlovákiai „tokaji körzet" körülbelül 280 hektárra terjed, s az évi átlag termés 5000 — 60000 hl tokaji bor. A Szlovák Tudományos Akadémia irányításával rövidesen sor kerül a tokaji problémák megoldására. Átoltják vagy megsemmisítik a direkttermö szölökc.c. s a tokaji bortermő szölőskerteket kétszeresére bővítik a harmadik ötéves tervben. Tokaji bort nem mindenütt lehet termelni és nem minden szőlő felel meg erre a célra. Az egész tokajhegyaljai borvidéket északról vulkanikus eredetű hegyláncolat védi. s a hegylánc lejtőjön terülnek el azok a szőlők, amelyeken a híres tokaji bor terem. Éghajlatát hosszú, meleg ősz jellemzi, ami a szőlő érésének, túlérésének igen kedvez. A hegyaljai szőlőhegyek akiknek „kisujjukban” van a borkészítés tudománya. Ilyen például Magvar Jánas. a szölöskei pincemester és Bodnár János kistoronyai föpincemester. Ők csak igazi tokajit készítenek, pancsolásra egyet sem lehetne rászedni. De az már őket is bosszantja, hogy kevés a szőlő: nem terem annyi és olyan, mint amennyi és amilyen teremhetne ezen a vidéken. A szőlöskertek egészen az erdőkig felnyúlnak, de a talaj még sincs kellően kihasználja. A legtöbb szőlőtőke nagyon öreg, a víz annyira lemosta róluk a földet, hogy sok helyen már az alsó gyökerek is kilátszanak. Nagyon sok töke hiányzik. — Mit lehet tenni az ilyen szőlővel? — vetette fel a kérdést Trója János, aki az első évben dolgozik a közösben és nagyonis jól tudja, hogy mit lehet tenni: venyigével, gazzal, kővel meg lehet védeni a földet a vízmosástól. A rendes gát még jobb lenne. Pótlásra pedig az itteni vadócokat kell beoltani. Ledöntve már az első éven jól terem. — Tudjuk mi is, hogy a Mátyás királyféle kapálás, hegyről lefelé, már nem mentheti meg a szólót. De eddig csak vártunk vele. Nem tudtuk, milyen sorsunk lesz a közösben. Borsi közelében két asszony kapálja a kordonmúveléses szőlőt. A hiányzó tókék helyére burgonyát ültetnek. Ez a szőlőskert nem meredek, a vízmosásnak nyoma sincs rajta, de a pusztulásnak annál nagyobb. Bizonyára ők is tudják, hogy az aszúbor készítéséhez szükséges nemesrothadást a szőlőn a burgonya nem segíti elő, de ha nem szeretik a tokajit, mit is tennének egyebet? Igaz, hogy ezen a vidéken nem nagy keresete van a burgonyának. de annál többen érdeklődnek a tokaji iránt.. Ennek a szőlöskertnek a szomszédságában már más a helyzet. A hiánytalan, erőteljes tőkéken úgy nőnek a rügyek, mint gomba az erdőben. Vízkárnak nyoma sincs, alacsonyak a tőkefejek és sok rajtuk az erőteljes termőcsap. Mindenféle mim ’ést láthatunk itt. Az egyik kertben diákcsoport vizsgálja olyan diák kellene sok, mint Lengyel Ernő, de hát nem minden EFSZ-ben gondolkodnak úgy, mint a szimőiben. Onnan nem azokat küldték ide, akiktől meg akartak szabadulni, hanem azt. akinek már otthon is nagy hasznát vették a szőlészetben és gyümölcsészetben. A tanulás azonban mindenkinek használ. A kollektív szellem még a gyöngéket is megerősíti. Idén a diákok 35 000 fásoltványt készítettek el; beoltották, előcsíráztatták és kiültették az iskolába, ott mindenki azt az oltványt gondozza, amelyet beoltott. Ugyanennyi oltványt készítettek el a tangazdaság állandó munkásai is. Azonkívül 11000 oltványt kaptak a Szőlészeti Nemesítő Állomástól: sajnos ez már 13 fajtából tevődik össze és ezek is az iskolába kerültek, mert nem készítették el nekik a talajt a telepítésre szánt helyen. Kistoronyén is nagy ütemben folyik az új szőlők telepítése és a régiek pótlása. Ott már feltaláltak egy oltógépet is. amelyen naponta 8 — 10 000 oltványt lehet elkészíteni. A gép lyukat fúr az egy szemre vágott nemes venyigében, a vadat pedig csapszerűen olyanra faragja meg, hogy pontosan a nemes részbe illeszkedjék. Az oltványok fogamzása nagyon jó, és a szakemberek úgy vélik, hogy azutan is életerősek lesznek. Államunk sokat áldoz Tokajhegyalja borászatának felvirágoztatására. A jó eredmény eléréséhez azonban szükséges, hogy a tervet feltétlenül betartsuk. Terv szerint telepítsük az új szőlőket, pótoljuk a régieket, fokozzuk a talaj erejét; stb. A munkát pedig nemcsak megszervezni, de ellenőrizni is kell. Sajnos, eddig ott történt a legtöbb ellenőrzés, ahol arra legkevesebb szükség volt. A pincékben gyakoriak a látogatók, de annál kevesebben törődnek a szőlővel. De a jelenlegi hibák ellenére is nagy fellendülés várható a tokaji bor termelésében. Új szőlőket telepítenek, új szakembereket nevelnek és a régi szakemberek is új útra térnek Kelet- Szlovákia tokaji borvidékén. Csurilla József
