Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-05-01 / 34-35. szám
1959. május 1. VfRÄGZÖ MEZÖGAZDASÄG 135 Több méh: több gyümölcs A méhek megporzó munkájának termésnövelő hatását ma már, a külföldi kísérleteken kívül, a hazai gyakorlati tapasztalatok is bizonyítják. A gyümölcstermesztők mégsem élnek ezzel a lehetőséggel, nem hasznosítják a méheket kellően a gyümölcsvirágok megporzásában. Sőt sok helyen a virágzás alatti permetezéssel és porozással kárt is okoznak legjobb munkatársaiknak, a méhcsaládoknak. Különösen fontos a méhek munkája a nagyüzemi gyümölcsökben, mert a millió és millió virág megporzásához nincs elegendő vadon élő rovar. A méhek munkájának hasznosságát bizonyítják azok a megfigyelések is, amelyeket Moldvay Antal fülpösdaróci méhész végez immár három éve. A kísérletek ugyanazon gyümölcsösben, azo-Az X. csoportban lett a legtöbb virágból gyümölcs, s itt fejlődtek legjobban az almák. Meggyőző bizonyíték ez arra, hogy a rovarok nem csupán a mennyiséget növelik, hanem a minőséget is javítják. A 2. csoport eredménye minden bizonnyal azoknak az apróbb, vadon élő rovaroknak köszönhető, amelyek a négy mm-es lyukböségű hálón keresztül a virághoz jutottak. A 3. csoportban fejlődött néhány korcs alma feltehetően a véletlenül a háló alá zárt apróbb rovar munkájának eredménye volt. Az egyes csoportokban elért termés súly szerinti összehasonlitása a következő képet mutatja: az 1. csoportban 18,45 kg alma (-100%), a 2. csoportban 5,28 kg alma (28,6%), nos talajviszonyok között, azonos trágyázás!' és permetezési eljárások szerint kezelt almafákon folytak. Az eredményekről Moldvay Antal közlései alapján a következőkben számolok be: A kísérletben minden évben 4X3 Kísérleti terület szerepelt egyenként 30 virágrüggyel, Jonathán almafákon. A virágrügyek kezelése a következő volt: 1. csoport: 90 virágrügy szabadon, 2. csoport: 90 viragrügy 4 mm lyukböségü hálóval fedve, 3. csoport: 90 virágrügy 1 mm lyuk böségű hálóval fedve. A hálókat a bimbók foslése elölt tették föl, majd sziromhullás után távolították el. Az eredmény három év átlagában a következő volt: a 3. csoportban 0,56 kg alma (3%). A számok valóban kézzelfoghatón bizonyítják a rovarok szinte felmérhetetlen jelentőségét gyümölcstermesztésünkben. Szándékosan írtam „rovarok“-at, hiszen a szabadon hagyott virágokat nem csupán a háziméhek, hanem a vadon élő rovarok is látogatták. Hogy az eredmény oroszlánrésze mégis a mézelő méheknek köszönhető, azt a következők bizonyítják: Moldvay Antal 150 — 150 virágrügyet választott ki a méhészettől különböző távolságra. Figyelje, mi lesz a virágok sorsa, mennyi termékenyül meg és menynyi termés marad meg szüretig. A következő eredményeket kapta: A méhészet közelében szüretelt termést 100%-nak véve. a 250 méterre levő fák 74,3% az 500 m-re levők pedig csupán 54.3% termést adtak Vagyis: az almatermés a méhészettől 250 méterre negyedével 500 méterre felével csökkent! Ugyanakkor a méhészethez közelebb jobb a minőség is. Ezek a számok csupán újabb bizonyítékai annak a külföldön már megállapított igazságnak, hogy a gyümölcsösben a méhek teljes értékű megporzó munkát csak a kaptárak közvetlen közelében végeznek. Ezért a méhészetet a gyümölcsfák között kisebb egységekben egymástól 250—500 méterre kell elhelyezni. A gyümölcsösöket megfelelő számú méhcsalád nélkül hagyni vétek Viszont a méhészek sok helyen igyekeznek a gyümölcsösöket messze elkerülni a melleikkel, mert félnek a méhekre ártalmas növényvédőszerek virágzás alatti alkalmazásától. Inkább erdőkbe, füzesekbe viszik méhészetüket, mert ott ez a veszély nem fenyeget. Ez népgazdaságig káros, mert így a gyümölcsösök megporzó rovarok hiányában nem adják azt a termést, amelyet egyébként adhatnának. Igaz, a virágzó gyümölcsösöknek méhekre ártalmas szerekkel végzett kezelését rendelet tiltja, azonban ezt gyakran nem tartják be. Pedig azok, akik virágzó gyümölcsfákat a méhekre ártalmas szerekkel kezelnek, maguknak Is ártanak, mert sokkal kevesebb lesz a termés. A virágzás alatt alkalmazott növényvédelmi szer nem csupán a kártevőket pusztítja, hanem a növény igen kényes generatív szerveiben is kárt tesz. Ez az oka. hogy azok a fák. amelyeket virágzás alatt permeteztek vagy poroztak, kevesebbet teremnek. Moldvay Antal erről is saját tapasztalata alapján győződött meg. 1955-ben a gébéijénl gyümölcskertészeti szakcsoport 9 ha-os gyümölcsösében 1 %-os bordóiié- és 20 ezrelékes nikotinkeverékkel kezdte permetezni a virágzó almást. Körülbelül 2.5 ha bepermetezése után a munkát a méhészek kérésre be-1 szüntették. A közeli méhészetek már így is jelentős kárt szenvedtek. Almaszüretkor összehasonlították a permetezett és a nem permetezett terület termését. Az eredmény a következő volt: A virágzáskor permetezett terület lmonként 9 mázsát, a nem permetezett pedig 130 mázsa termést adott! Moldvay Antal megjegyzi, hogyha a kártevők ellen idejében, tehát virágzás előtt permeteztek volna, akkor a termés hektáronként 200 — 220 mázsa lett volna. A szakcsoport a leckéből tanult A védekezési munkákat időben elvégzi, virágzás idejére pedig méhészeteket hív a gyümölcsösbe. Ne kicsinyeljük hát le a méhek megporzó munkáját! Hasznosítsuk ingyen munkásainkat gyümölcsöseink hozamának növelésében és ne tegyünk kárt bennük virágzás alatti oktalan és káros permetezéssel, porozással. Faluba Zol*án Távolság . , . , Megtermékenyült Beérett és Csoport a méhészet- A v“d9°k a J leszuretelt tő! szama ___________________ _______ ____________________________ db | % db | % 1. 100 m 150 113 75 105 70 2. 250 m 150 90 60 78 52 3. 500 m 150 63 42 57 38 i Meg- Kifejlett keszüre- Az almák Virágrügytermeke- qvünJöjcs telt átlagw. . . csoport r E nyúlt alma súlya Minőség 3 N------------------------------------------— j (dkg) _______________ ^ 1-1 " db % db % db _% | fajta jellegnek 1. szabadon 90 86 95,5 85 94,4 82 91,1 22,5 megf. színeződés. 90 % export 2. 4 mm-es fajtajellegnek 90 46 51,1 38 42,2 29 32,2 18,2 megf. színeződés, takarva j 5g b/t export 3. 1 mm-es tUllcl 90 12 13,3 9 10,0 7 7,7 8,0 fakó, nyomorék takarva
