Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-05-01 / 34-35. szám
10 y/íalmd Földműves 1959. április 18. Tizenkétmillió éves ősünk a grossetói mocsárember Grosseto - kisváros Toszkánában, Hürzeler városa. Azé a Hlirzeler professzoré, aki tíz évvel ezelőtt elindult Baselból, hogy az Oreopithecus nyomát megkeresse. Oreopithecus? E furcsa hangzású latin név izgalmas őslénytani felfedezést jelent. A megtalálástól a felfedezésig 1870-ben, a Darwin körüli háborúság első szakaszában, két évtizeddel a gibraltári ősember felfedezése után egy toszkánai barnaköszénbányában ismeretlen főemlős maradványaira bukkantak. A lelet annak rendjemódja szerint múzeumba került, Firenzébe. Leírták, meghatározták s elhelyezték egy tárlóban Oreopithecus bambolii név alatt, „rangrejtve“. Semmi feltűnést nem keltett. Az ősember csontvázának lenyomata a szénrétegben De miért is keltett volna? Lorenzo Magnifico egykori államában, ahol a reneszánsz emlékei felé fordul minden figyelem, könnyű feltűnés nélkül meghúzódni egy tároló szekrényben e felirat alatt: Oreopithecus bambolii, a dombok majma. Miközben milliók fordultak meg a virágok városában, s a tudósok az emberi törzsfában hiányzó láncszemet keresve csak egymillió évig jutottak vissza a múltba, ar Oreopithecus ünneplés nélkül, észrevétlenül belépett a tizenhárom miliomodik évébe. Vége az inkognitónak Az első ősembermaradványt 1848- ban fedezték fel Gibraltárban. Száz évvel később vége lett az Oreopithecus inkognitójának is. Hürzeler leleplezte az Oreopithecust, s „hominidának“, emberi ősnek nyilvánította. Ekkor ismerte meg a világ az addig érdektelen lelet jelentőségét. 12 millió évvel ezelőtt, amikor az Oreopithecus már élt, végét járta a földtörténeti harmadidószak, s nem volt messze a negyedkor, amelyben a Föld pályaelemei eljegesedéshez rendeződtek. A harmadidőszak tengerei lassan búcsút mondtak a szárazföldnek. Az olasz félsziget már mai alakjához hasonlított, nyugati partján vulkámsor pompázott, Grosetto táján kiterjedt síkláperdő zötdellt a mediterrán napon. Víztükör bujkált a láp alatt, úszadékfák tarkították a félszigetet. Tíz év a baccinellói bányában •Olaszország közismert energiaszegénysége már a múlt században szükségessé tette a grossetói barnakószénbánya megnyitását. Ha 1870-ben nem kerül múzeumba innét az Oreopithecus máig is egyetlen példánya, vajon akadt volna-e tudós, aki egy évtizedet tölt a szállító szalag mellett, hogy a híres lelet társát megtalálja? Igen: Hürzeler professzor, 1948-ban rossz állapotban találta a baccinellói bányát, munkanélküliség, elhanyagolt bányabiztosítás, az egyébként is gyenge minőségű, fás barnakőszén telep kimerülése jellemezte a helyzetet. Minthogy a termelés hajszolása nem tette lehetővé a szakszerű őslénytani feltárást, Hürzeler arra kényszerült, hogy a szállító szalag fölé hajolva figyeljen és várjon, mit hoz elébe a véletlen. Kétségbeejtő feladatot vállalt; felbecsülhetetlen értékű elroncsolt csontvázdarabok futottak el előtte a szalagon. S közben mással is kellett törődnie, igyekezett biztonságosabb termelési feltételeket teremteni, s még egy előadást is tartott Baselben, néhány felismerhető csigolya alapján. Hanem végül a véletlen, az egyik szállítóvágat fedőjének beszakadása meghozta a kitartó munka gyümölcsét, kezére adta az Oreopithecus második példányát. Paleontológusok és antropológusok vitája A harmadidőszak kezdetéről, az eocén körből származó Alsaticopithecus fogazatát vizsgálva Hürieler 1948- ban körkérdést intézett a világ őslénytani múzeumaihoz. Egy olyan főemlős maradványait kereste, amelynek fogazata a negyedmillió éves Air saticopithecus zápfogainak kiképzésétől — az életmódváltoztatás következtében — eltér. így jutott el Hürzeler Firenzébe, az Öreopithecushoz. Egy koponya és néhány csont fogadta. Nem zavarta meg az a tizenkétszeres időbeli távolság, ami az Oreopithecust a legősibb hominidától, az Australpithecustól elválasztja. A földtörténeti rétegek egymásutánját követve az Australopithecus fejlődési fokától közelített a mához. A történeti földtan klasszikus módszere ez, együtthaladás a múló idővel. Hanem az antropológia, az emberrel foglalkozó tudomány számára már az Australopithecus is túlságosan távoli kort és alakot idézett. Az antropológia ugyanis az ember-történelmi szemlélet visszapergetési eljárásával dolgozik, s az ember-ismérveket jobbára csak a történelmi és a történelem-előtti kor alkotó tevékeny emberében véli felfedezni. Abban az emberben, akinek értelmi fejlettségét már legalább kőeszközei bizonyítják, így persze nem juthat messzire, bizonytalanul tapogatózik a millió éve múlt időkben, az Australopithecus rendszertani besorolásában. Mesterséges határt von az ember és a hozzá hasonló ősök között, mereven ragaszNapvilágra kerül a baccinel-lói bányából az ember fejlődési folyamatát bizonyító nagy jelentőségű lelet. Ez volt az Oreopithecus otthona, életének kerete, tenyészetének feltétele, pusztulásának akadálya. Generációk váltották itt egymást, s az azóta barnakőszénné változott miocén mocsár: élettér és temető volt szá mára, örökzöld paradicsom, amely napjainkra kőzetté dermedt. kodik a koponyaúrméreti normákhoz, nem tekintve, hogy az emberi koponya az idővel, az agy fokozott használatával fejlődött ki, és érte el a mai terjedelmét. Ilyen módon tehát visszaásással, a történések utólagos sorbaállításával nem lehetett eljutni az első emberőshöz, az emberi „alrend“ kezdetéhez. tudomány akkori fejlődési fokát, hogy l Hürzelernek csak beható tanulmányok | után, gondos irodalmi búvárkodással ; sikerült rátalálnia haladó szemléletű í társára. : • t • Törzsfák messze nyúlnak I Mire 1958 augusztus 2-án az Oreo- | pithecus csaknem teljes, a halál hely- • zetében rögződött példánya gipsz- • ágyba, gézbe, vattába csomagolva ; megjelent a baccinellói táró bejáraté- • ban, Hürzeler már tudta, hogy a tizen- S kétmillió éves „felsőmiocén ősapa" : hosszú törzsfára tekinthet vissza. • Szerinte az emberi törzsfa az oligocén S kor zárószakaszáig, 26 — 30 millió évig S vezethető vissza, úgy, ahogy azt az ; emberfejlődés tudományának nemzet- | közi tekintélye, Arambourg professzor j előre jelezte. Valószínűleg az oligocén ; kor végén élt ez a főemlős, amely az • ember és emberszabású majmok kö- | zös őse volt. S akkor következett el | a pillanat, hogy a leszármazottak • egyike leszállt a fáról, kétlábra állt, • s makacsul ragaszkodott a földhöz. S Az a tetszetős magyarázat, hogy az 5 ember születése egy pillanat műve • volt, hogy ősünk úgy jött a világra, » mint ahogy Pallas Athéné pottyant ki S Zeusz homlokából, alighanem a leg- j kegyesebb bőkok közé tartozik, ame- I lyet az emberiség önmaga elámítására i valaha is kitalált. -kután- | 4 hatalmas fejlődés országából Szibériában, a Szovjetunió távol-keleti és európai területeinek északi részein 2700 kilométer új vasútvonalat építenek. Ezáltal lehetőség nyílik arra, hogy még nagyobb mértékben értékesíthessék a Mezeny, a Jenisszej és más folyók vidékének hatalmas erdogazdagságát és más természeti kincseit. Hürzeler professzor a vatta-géz-gipsz védőburkolatba helyezett őskori lelettel. És ekkor állt elő Arambourg és Hürzeler az embert a főemlősök együttesében, kialakulásának rendjében vizsgáló földtani-őslénytani szemléletével, amely nem szabja meg saját határait, s nem állít maga elé mesterséges akadályokat. Hürzeler véleményét megelőzően, 1877-ben ugyan már valaki kijelentette, hogy az Oreopithecus valószínűleg emberi t.s, csakhogy ez a nézet visszhang nélkül maradt. Annyira megelőzte az ősemberr»»*****ft* * *»»*** *»»***»»« Új gépek a mezőgazdaság segítőtársai A Német Demokratikus Köztársa- mókát kapcsolja a vontatőgép mögé, Ságban nemrég kezdték meg a Maul- amelyeket nem kell ellenőrizni, wurf nevű kultivációs traktor soro- Az egyes államokban már eddig is zatgyártását, mely az eddig haszná- több ilyen típusú traktort gyárinak, latos növényápoló traktorok további A Szovjetunióban sorozatban gyártfejlesztésének eredménye. A traktor 1-es számmal jelzett keretére bármilyen mezőgazdasági szerszám felerősíthető. A vezető ülése és a kormánykerék az ellenkező irányba fordítható, úgyhogy ezzel a géppel mindkét irányba lehet dolgozni, amennyiben ezt a rákapcsolt szerszámok megengedik. A vezető munka közben figyelemmel kísérheti és ellenőrizheti a szerszámok működését, amelyek az első és a hátsó kerék között vannak. Csak azokat a szerszáják a DSZS-14 típusú növényművelö traktort, a NSZK-ban ilyen az Eicher és Fahr, a David Brown 20 és mások. Nálunk kísérletképpen kipróbálták a T—18-as jelzésű ilyen típusú traktort. Ob. A Szibériában tervezett és megvalósuló új építkezések legnagyob eementszállítója az az üzem lesz, amelyet nemrég építettek a Bajkál tó partján, a Szelenga folyó torkolatánál. Kamcsatka félszigetén építik a Szovjetunió első olyan villanyerőművét, amely • természetes forró vizet fog felhasználni áramfejlesztésre. A villanymúvet a Kamcsatka félsziget délnyugati partján levő meleg források gőze hajtja majd, amely források hőfoka eléri a forrpontot. Az SZKP XX. kongresszusa után Szibéria területén hatalmas vasérc-lelőhelyeket fedeztek fel. Ez lehetővé teszi a Szovjetunió harmadik kohászati körzetének kiépítését ezen a vidéken. Többek között kimeríthetetlen vasérctelepeket tártak fel a krasznojarszki kerületben, az irkutszki területen, Dél-Jakutföldön és Csita vidékén. Nagy fejlődési távlata van a ma még alig értékesített Tunguz érckörzetnek is a krasznojarszki területen. Az Uzbég SZSZK-ban levő Fergána völgy kőolajtelepén egyetlen munkásnak sem kell dolgoznia — és a termelés mégis teljes ütemben halad. Itt ugyanis minden munkafolyamatot egy diszpécser irányít távolról. Egyelőre ez az első ilyenfajta kísérlet, amelynél sikerült a kőolajnyerés egész folyamatát automatizálni. Elhiszi vaov nem? Az utóbbi hónapokban Nagy Britanniában a fogkrémgyárosok kijelentették, hogy olyan speciális fogkrémet sikerült előállítaniuk, amelynek használata a fogakat megóvja a romlástól. Mivel állítólag „varázserejű" találmányról van szó, a fogkrém ára is „mesébe illő". A brit fogorvosok lapja ezt a reklámot — az ottani állapotokhoz mérten igen éles jelzővel élve —, erkölcstelennek nevezi. * * * Csupán London utcáin havonta több mint 70 ember veszíti életét. Az Angol Közlekedési Minisztérium ezért olyan hatásos intézkedések bevezetését mérlegeli, amelyek csökkentenék a forgalmi balesetek számát. Többek között a fő útvonalak mellett tilos lesz az alkohol árusítása, 21 évnél fiatalabbaknak nem lesz szabad 350 köbcentiméternél nagyobb motort vezetniük, és minden öregebb típusú gépkocsit és egyéb motoros járművet felülvizsgálnak. * * * Nyugaton nagyon elterjedt a pénzha- //\\ miaítás. A Scotland Yard — az angol 2* rendőrség, labora- 1 tórimnainak főnöke kijelentette, hogy a hamisítványok, am melyeket eddig si- VyS került elfogniuk, — tökéletesek. Csupán a pénzintézetekbe befutott összes papírpénz beható vizsgálata után lehet a hamisítást felismerni. Önkéntelenül is felmerül az a gondolat, hogy esetleg a Scotland Yard is tévedhet, és hamisnak találva, az összes bankjegyet kivonja a forgalomból. * * * Évente átlagosan 20 angol férfi, aki az 1916—1917-es években részt vett Franciaországban olyan ütközetekben, ahol mérges gázokat használtak, yperitmérgezés következtében megvakul, ilyen borzasztó hatással van az yperit áldozataira még ma is, több mint 40 év után! Milyen következményei lesznek - évek múlva — az atom- és hidrogénbombákkál folytatott esztelen kísérleteknek ? Gyomirtás elektromos árammal Öt csehszlovák mérnök: K. Hubálek, Zák, Pinkas, Zert és J. Hubálek olyan elektromos berendezést talált fel, amely folyamatosan, vagy időnként alkalmazva irtja a mezei gyomokat, és így a villamos áram elősegíti a mezőgazdasági növények fejlődését. Eddig a gyomot mechanikailag, fogasolással vagy vegyszerek alkalmazásával pusztították. Fogasolással ugyan ki lehet irtani a gyomot, de a talaj megforgatásával a mélyebb rétegekből újabb gyommagvak kerülnek felszínre, amelyeknek a kultúrnövénnyel szemben megvan az az előnyük, hogy előcsírázá^ik már megtörtént. A vegyszeres gyomirtásnál ügyelni kell arra, hogy a vegyszerek csak a gyomot irtsák ki és ne érjék a kikelőfélben levd növényt. Emellett használatuk jelentős költséget igényel, mivel az egész elgyomosodott földterületen kell alkalmazni. Az említett új talájmány a gyomok irtására a villanyáramot használja fel. A kellő árammennyiség és a legalkalmasabb feszültség megválasztásával a gyomnak csupán egy meghatározott részét is el lehet pusztítani, s ezzel befolyásolható további fejlődése. A megmunkáló gépen, rendszerint traktoron, a rendes vontatott szerszámhoz (sarabolőhoz) hasonlóan téglalap alakú keretre szerelt kefeelektródák rendszerét kapcsolják. E berendezésnek a földtől való távolsága tetszés szerint szabályozható és vagy 1000 — 1500 V feszültségű egyenáramot, avagy 5000 V feszültségű váltóáramot alkalmaznak. Menet közben a talaj felszínétől egy gépezet tartja a berendezést állandóan egyforma, kellő magasságban. Az elektródák rendszerét csekély nyomás mellett vontatják végig a gyomnövényeken A közös kereten porhanyító kapa alakú elektródák is vannak, amelyek a földben haladnak. Az áramkör tehát a növényen fut keresztül. Ezáltal a gyomnövénynek nemcsak föld feletti, hanem föld alatti részét, gyökérzetét is elpusztítja, ami rendkívül fontos a nagyon szívós gyomnövényeknél. Ezeket tökéletesen kiirtani az eddig használatos módszerekkel nem lehetett. A most folytatott kísérletek bebizonyították, hogy ha a gyomok gyökerét teljesen nem is éri a villanyáram, a megmaradt ép részeket nemsokára elpusztítja a penész, amely az áram által érintett részekről terjed át. A kísérletek folyamán megállapították a gyomirtás szempontjából legmegfelelőbb áramot és feszültséget. A nagy mértékben elgyomosodott kapásnövényeknél, az elvetésük és kihajtásuk közötti időben a 12 cm széles és 4 cm hosszú téglalap alakú elektródarendszer a legmegfelelőbb 6 órakilométer sebességgel vontatva 1500 Voltos egyenáram 50 — 500 mA (megaampér) feszültség avagy 5000 Voltos váltóáram alkalmazásával 20 — 50 mA feszültség mellett. Az áram feszültségének ingadozása az elgyomosodás fokától és a gyomirtó elektródák vezetésének módjától függ. A berendezést közvetlenül a földön vagy a föld felett bizonyos magasságban vontathatjuk. Az előbbi módszer akkor előnyös, ha száraz a talaj, és gyomnövények kicsinyek. A talaj száraz kérge szigetelő rétegként szerepel, úgy hogy az áramfogyasztás nem lesz nagyobb. Az elektródák áramvezetö drótjai emellett biztosan érintik a legkisebb gyomot is. A másik módszert akkor használjuk, ha nedves a talaj. A kísérletek bebizonyították, hogy a talaj összetétele, valamint fizikai és vegyi tulajdonságai gyakorlatilag nem befolyásolják az áramfogyasztást. A sorközi megművelést lehetővé tevő növényeknél a gyomot úgy is lehet irtani, hogy a sorok között sara-, bolókkal mechanikai gyomirtást végzünk és a bevetett sorok fölött kefeelektródákkal irtjuk a gyomot. Ez a módszer árammegtakarítást jelent, mert így nem kell az egész területen elektromos árammal végezni gyomirtást. Ha olyan időszakban akarjuk árammal irtani a gyomot, amikor a növény már kikelt, akkor a gyomirtó elektródát a kikelt növény fölött úgy, vezetjük, hogy csak a gyomot érintse,’, amely rendszerint már magasabb, mint maga a termesztett kultúrnövény. -ok-