Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-05-01 / 34-35. szám
4 s/zalme/ Földműves 1959, május 1. Szövetkezeti kultúrház, amely mintegy öt esztendővel ezelőtt épült. Valószínű ez az ország első szövetkezeti EFSZ tag vett motorkerékpárt, sőt van ■ olyan is, aki személygépkocsit vásárolt. Az egykori bankadósságot a bankbetét váltotta föl. Mind ez igazolja, hogy akik becsületesen dolgoznak a szövetkezetben, életmódjuk össze sem hasonlítható a régi rendszer által nyújtott sivár megélhetéssel. Az állami gazdaságban felszámolták a múlttól örökölt tarthatatlan lakásviszonyokat. Korszerű, új családi há • zakat építettek. A fehér „földesurak“ székházában mezőgazdasági technikum működik, amely 4 éves időtartamú. Számos szakkáder került már ki innen a mezőgazdaság különböző posztjaira. A NYOMOR, A NÉLKÜLÖZÉS helyét, az életkedv, a vidámság foglalta el. A munkából hazatérő szövetkezetesek ajkán gyakran felcsendül a dal: „Búza, búza, de szép búza-tábla, Földig hajlik, hajlik a kalásza. Kökényszemii traktoros learatja, Barna-szőke kislány keresztekbe rakja. EGY ÉVTIZED kemény, kitartó harca árán születtek meg , a kommunisták, a helyi pártszervezet iránymutatása nyomán — az eredményei^. A termelés eddigi sikerei további serény munkára buzdítja a szövetkezet tagjait, akik teljesíteni akarják a CSKP XI. kongresszusának a mezőgazdaságra vonatkozó határozatából rájuk háruló feladatokat. Kobák Ferenc, Lelesz A szenei példa követőkre talált Az EFSZ gazdasági udvara. Háttérben a falu egy része. Javítsuk meg a tojásbegyűjtést Noha egyes községekben a helyi nemzeti bizottságok jó munkája eredményeként szép sikereket értünk el a tojásbegyűjtésben, vannak olyan községek is, ahol a lakosság 50 százaléka sem kezdte meg a teljesítést. Például Nagygérésen Kiss János már egész évi tojásbeadását teljesítette, ugyanakkor a 167 szövetkezeti család közül még csak 50 százalék kezdte meg a tojás szállítását. Ha figyelembe vesszük, hogy a járás 184 777 tojással tartozik, meg kell mondanunk, hogy a HNB-ok funkcionáriusai nem veszik ki teljesen részüket a tojásbegyűjtés szervezéséből. Például Perbenyíken 5877, Polyánban 7527. Kistárkányban 10 081. Battyánban 8959 tojással vannak lemaradva. így sorolhatnánk fel a járás igen sok községét, ahol csigaléptekkel halad a tojásfelvásárlás. Ezekben a községekben a HNB-oknak jobb agitációs munkát kell kifejteniök a tojásbegyűjtés érdekében. NAGY GÁBOR Nagygérés ra, és 1965-ben pedig 500-at, s így elérjük, hogy egy hektár mezőgazdasági területre 100 kilogram sertéshúst termelünk. A szövetkezetnek jelenleg 240 sertése van. Ezt is rövidesen 500-ra emelik, s a 34 anyakoca számát pedig 70-re.- Honnan veszik a hiányzó sertéseket? — Részben a saját nevelésükből, részben pedig felvásároljuk. Mire a hizlalda elkészül, meglesz az 500 sertés is. Az istálló építését a Járási Építészeti Vállalat végzi, mely most az egyszer ugyancsak kitett magáért. Az új hizlaldát hat hét alatt készítették el, mig az előző 6 — 8 hónap alatt készült. A szenciek jó példája tehát követőre talált. Nem kell már a füleki járá» szövetkezeteseinek Szencre utazni, csupán Kovácsira. A kovácsi szövetkezetesek pedig örömmel várják az első látogatókat. Németh János Tízezer kölcsön Az Állami Takarékpénztár a múlt esztendő novemberében kezdte meg a kölcsönfolyósítást háztartási cikkek (televízió, mosógép, rádió, villany főző stb.) vásárlására a dolgozóknak. Ezt a nagy jelentőségű kedvezményt eddig csaknem 10 ezer kölcsönző élvezte. Huszonhat millió koronáért vásároltak különféle, hosszabb időre szóló háztartási cikket, melyhez 18 millió koronát az Állami Takarékpénztár kölcsönzött. Szlovákia dolgozói az ilyen kölcsönök segítségéve] ez év első negyedében 2779 televíziót, 1102 mosógépet, 434 rádiót, 330 villanyfőzőt és sok egyéb közszükségleti árucikket vásároltak. Ezt a kölcsönt legtöbben a pozsonyi kerület dolgozói igényelték: ennek alapján 1710 televíziót vettek. (tk)- Nem volt ez a mi falunk se különb, mint a dunamenti síkság sokszáz községe — kezdi az emlékezést a hetven éves Bitter bácsi. — Csak a nevünk volt aranyos, az élet... hogy ne mondják csúrtyát arra a régi világra... csak amolyan közönséges. Idézgetjük a szegénységgel bélelt, harccal telített múltat*, a küzdelmes Amíg valóságot fed majd a név Csallóközaranyoson A 70-éves Bitter bácsi és Horváth Péter, az EFSZ elnöke hétköznapokat s az ünnepekké varázsolt régi májusi összejöveteleket. 1920-ban sarló-kalapácsos jelvénnyel díszítették a májfákat. 1921-ben Vörös napot rendeztek, s hiába volt a ’ Csendőrszurony, mégis minden évben bementek Komáromba, hogy a nagyobb tömegben még jobban érezzék a munkásság és parasztság erejét. Bitter elvtárs azt is gyakran feiidézi a fiataloknak, hogy 1931-ben SirokJ elvtárs tartott beszédet a csallóközaranyosi tömegnek. A szónokok nem ismertek félelmet. Steiner vagy Major elvtársat soha nem ijesztette meg a terror és az sem emelt gátat a népgyülések megtartása elé, ha a szónoknak 30 kilométerről kellett a helyszínre gyalogolnia. Hogy mi adott erőt a harchoz? Hittek a győzelemben és reméltek a mát, — A mai fiataloknak már két kézzel szórja áldásait az a rendszer, amelyért oly sok vért ontott, olyan sokat harcolt a munkás, a béres s a paraszt. Családja sorsán érzi a hetven éves Bitter bácsi, amit mond. Egy fia a komáromi hajógyárban konstruktőr, a másik Pozsonyban filozófiát tanul, három lánya valamennyi jól él.. Persze a falu többi lakosának az élete sem kevesebbet változott. A kertészetben vidám fiatalokkal találkozunk. Jandás Ilonka, Fehér Mariska, Berecz Gizella, Károly Etelka arcán csakúgy tükröződik az élet minden szépsége. Munkájuk eredményességén pedig meglátszik, hogy szeretik a kertészetet. Hisz eddig több mint 36 ezer koronát könyvelhettek be a kertészeti jövedelemből. A tervezett 410 ezerhez ugyan még messze vannak, de Tóth Béla fökertésszel együtt valamennyien bíznak, hogy még attól is több lesz. A múlt' éven is kellemes érzés volt, amikor a munkaegységenként! 10 koronás előleghez az év végén ugyancsak 10 koronánként 10 ezer koronás összegeket kaptak. Kürti József például Ú 364, Csóka Ernő 13 270 koronát vihetett haza a zárszámadásról. Ha az idén még nagyobb részesedést akarnak, akkor még jobb munkát kell végezniük. Ezt tartja szem előtt Horváth István és Farkas János, a sertéshizlalda két dolgozója is. Ketten általában 250 darabot gondoznak s az bizonyítja leginkább becsületes munkájukat, hogy már ebben az évben minden ha-ra 117 kilogramm sertéshúst termelnek. A malacszaporulattal már nem dicsekednek ennyire. Sok az elhullás. Az ólat hibáztatják, hideg a köve. Hiába minden nap ott az állatorvos, a megfázott malacok elhullásán azok nem tudnak segíteni. Most padlózzák t'iaztatót. Ifjú Töltési Mihály és ifjú Bállá János máris örömmel mutogatják a nemrég fialt két koca alatt a 17 gyönyörű malacot. Azok már padlón nőnek, egészségesek s ha így megy tovább - márpedig a deszkára fordídított befektetés bizonyosan meghozza gyümölcsét — akkor decemberben kocánként már nem 5—6, hanem legalább 12 malaccal számolhatnak be. Szép a tehénállományuk is, csak kevés. Hiába nyolc literen felüli a tehenenként! napi fejési átlag, az idén az 1 ha-ra eső tejtermelés mégis nehezen emelkedik 400 literre. Teheneket nem akarnak venni, azt állítják, nem felel meg háluk az idegenből hozott állomány. Saját nevelésükből akarják kiegészíteni jelenlegi állományukat. Van is szép számmal növendékállatuk. Ez évben legalább 50 üsző ellik, így közel 190-re növekedik a tehenek száma. Van tehát remény, hogy egyre szebb lesz az élet. Már a május 1. és a felszabadulás tiszteletére tett vállalás is többtermelést ígér, méghozzá 168 ezer korona értékben. A faluban levő 80 televíziós antenna mellé bizonyosan odasorakozik még jőnéhány. A 140 új és a 90 kijavított épület mellé is további újak jönnek, hiszen nőnek, jól keresnek a fiatalok. — A rádió, a porszívó- és mosógép már nem érdekesség a mi falunkban - így mondotta Bittér elvtárs. így is van ez rendjén. Kell a szebb, a kulturáltabb élet az új szövetkezeti parasztoknak. Csak ahhoz még tenni is sokat kell. Főképp a kultúra terén. Mert helyes az, hogy a szövetkezet segít a községi kultúrház építésében, de egy olyan faluban, mint Csailóközaranyos, ahol 70 szövetkezeti fiatallal dicsekedhetnek, már a szövetkezeti klub is nélkülözhetetlen. A munka és szórakozás mellett a tanulás, a politikai nevelés sem lebecsülendő,- Ma nincs olyan forradalmi szellem a fiatalságban, amint a mi korunkban volt — jegyezte meg Bitter elvtárs. A szövetkezet telepének egy része Jól gondozott az utánpótlás Lehet, hogy helyi viszonylatban van benne igazság. De látni kell, hogy dolgoznak, szorgoskodnak, sőt nem egyszer keményen küzdenek a mai fiatalok is a feladatok megvalósításáért. S talán az sem egészen a csallóközaranyosi fiatalokon múlik, hogy a vezetésben. a harcban ők nem állhatnak az élvonalban. Haraszti Gyula Jubileum a leleszi Május 1. szövetkezetben tesek — önélkülük is — boldogulni tudjanak... Leesett az álluk, amikor arról értesültek, hogy a leleszi példa nyomán megmozdult az egész Bodrogköz; egymásután alakultak az EFSZ-ek a környező falvakban. * * * TlZ ÉV TELT EL AZÓTA. Ez a rövid idő elegendő volt ahhoz, hogy megváltoztassa a lelesziek életmódját, kiemelkedjenek az elmaradottságból, újjá formálódjék gondolkozásmódjuk. A faluból teljesen eltűntek a zsupp-A LATORCA MENTÉN ELNYÜLÖ síkságon fekszik Lelesz, ez az ősrégi település. Temploma összeépült a két évtizeddel ezelőtt még itt székelő fehérpapok székhézával. A jászóvár) premontrei rend papjainak tulajdonnában volt a legjobb minőségű leleszi föld, s a Latorca mindkét partján elterülő tölgyerdő kilencvenöt százaléka. Húsz évvel ezelőtt 45 család nyomorgott, nélkülözött, cselédsorban itt élt. A zsíros föld termésében s fehér „földesurak“ dúskáltak. A község határának másik fele 12 ezer nadrágszíjnyt / parcellára oszlott; 221 kis- és középparaszt s néhány jómódú zsirosparaszt tulajdonát képezte. S hány családnak nem jutott föld?... Ezek az agráproletárok bérmunkásokként dolgoztak a papibirtokon. vagy részmunkát vállaltak a kulákoknál ; Többen meg mész- , s?e idegenben kerestek munkalehetőséget, hogy családjukat megmentsék az éhhaláltól. Bank-adósság terhe alatt nyögött a kis- és középparasztok nagyrésze. Gyakori vendég volt a faluban a végrehajtó. Örökös bizonytalanságban éltek ezek a földművesek is: nélkülöztek, rongyosan jártak, hogy utolsó eladósodott földecskéjüket valahogy megmentsék . .. Ilyen volt Leleszen a helyzet a két világháború között. AZ ELNYOMOTT LAKOSSÁG ÉLETÉBE gyökeres változást csak a fölszabadító szovjet hadsereg hozott. A fehérpapok birtokán állami gazdaság alakult. A tizenkétezer nadrágszf]parcella tulajdonosai között — 1948 őszén — mozgalom indult a szövetkezeti közös gazdaság létrehozására Természetesen, a kezdeményezésben élen jártak a falu kommunistái, akiknek sok nehézséget kellett leküzdeniük. A kulákok igyekeztek rémképeket festeni a szovjet kolhozokról, és mindent elkövettek, hogy a szövetkezet megalakítását akadályozzák. Ám az erő mérlegének serpenyője a kommunisták és a hozzájuk csatlakozó pártonkívüli dolgozó parasztok javára billent. Ugyanis aj 1949. április utolsó vasárnapján összehívott közgyűlésen kimondták a döntő szót: közös gazdaságot alakítunk' így született meg Felső- Bodrogkor első földművesszövetkezete. Társadalmi munkával felépült aj első közös istálló, a baromfitelep. Aj építkezési munkákba bekapcsolódtak az ipari munkások is. Persze, a kulá kok gyűlölködve nézték a közös munka első gyümölcsét: az űj istállót Kétségbe vonták, hogy a szövetkézefedeles házak. Üj, tágas, nagyablakú házak, egész házsorok épültek — szinte gombamődra. Mind több házba költözött be az űj bútor, szőnyeg, rádió, porszívógép, mosógép; s számos A füleki járás $zövetkezeteseinek konferenciája behatóan foglalkozott a közös istállók építésével és hangsúlyozta, hogy előnyben kell részesíteni a kisebbé költséggel járó építkezéseket. Ugyanis a szarvasmarha 22, a sertések 31 százaléka van csak megfelelő istállókban elhelyezve. Ezért látogattak el a szenei járásba, ahol megtekintették az ott bevált kevés költséggel épült istállókat. A látogatás nem volt hiábavaló. Kovácsiban már befejezéshez közeleg egy 500 sertést befogadó hizlalda építése. Ez évben még 8 szövetkezet követi a kovácsiak, illetve a szenciek példáját. A kovácsi szövetkezet hétéves múltra tekint vissza. Mint mindenütt, a kezdet itt is nehéz volt. Azonban las - san eltűntek a kezdeti nehézségek, s az elmúlt évben már 16 korona volt a munkaegység pénzbeli értéke. Molnár Ferenc hat éve áll a szövetkezet élén. Mielőtt Szencen járt, hallott már az önetetős istállóról. Mikor aztán saját szemével is meggyőződött ennek előnyéről, elhatározta hogy szövetkezeti tagságát meggyőz hasonló istálló építésének szükségéről. Szövetkezetük elsőnek építi fe a füleki járásban az önetetős sertéshizlaldát. Molnár elvtárs a szövetkezel elnöke minden szabad idejet az építkezésnél tölti. Itt találtunk rá mi is Elmondotta, hogy ez évben már önsegéllyel felépítettek egy tyúkfarmot és megkezdték egy 80 növendékszarvasmarha részére készülő istálló építését, melyet ugyancsak önsegéllyel még ez év októberére befejeznek A jelenleg épülő önetetős istálló előnyét az is bizonyítja, hogy míg ezfdáic 300 sertést befogadó hizlalda töbt mint 300 000 koronába került, addig 500 sertést befogadó önetetős hizlalda csupán 110.000 koronába. A 300 sertés gondozásához legalább 3 .embei szükséges. Az új hizlaldában 500 sertéshez csupán egy emberre lesz szűksé'g, így három munkaerő felszabadul és ezáltal évente mintegy 1800 — 200( munkaegységet takarítanak meg, melj pénzben 28 — 32 ezer koronát tesz ki A másik előnye, hogy a hizlalás jelenlegi idejét 8 — 9 hónapra csökkenti Míg ezidáig évente mintegy 40 — 4; sertést adtak be, az új hizlaldábó körülbelül 200 mázsás sertést adnat a piacra. A sertések évente mintegy 70 — 80 ezer korona jövedelmet hoztak a szövetkezetnek. Ez éven 20( sertés beadása csaknem 320 ezer koronát hoz majd a közös pénztárba. A: építkezési költségek egy része enne! alapján még ez évben megtérül. — Szövetkezetünk előre is tervezget — mondja Molnár elvtárs. A jöví évben már 300 sertést adunk a piac-
