Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)

1959-05-01 / 34-35. szám

Jrab-gd Földműves 1959. május 1. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozatából Az iskola és az élet szoros kapcsolatáról Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága 1959. április 22-én és 23-án ülést tartott, melyen megtárgyalta az iskola és az élet szorosabb kapcsoaltának, a nevelés és oktatás továbbfejlesztésének kérdé­seit. A beszámolót Jiri Hendrych elvtárs tartotta. Olvasóinkkal kivonato­san ismertetjük a Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak határozatát az iskola és az élet szoros kapcsolatáról, valamint a ne­velés és az oktatás továbbfejlesztéséről Csehszlovákiában. A CSKP XI. kongresszusa jóváhagy­ta hazánkban a szocializmus építése befejezésének nagyszerű programját. Célul tűzte ki a gazdasági és kultu­rális forradalmat. A szocializmus és kommunizmus építésében döntő sze­repük van a dolgozó tömegeknek, részvételük az állam igazgatásában, a népgazdaság és kultúra irányításá­ban, a szocialista demokrácia elmé­lyítésében, nagy követelményeket tá­maszt a nép oktatásával, nevelésével és a szocialista öntudattal kapcsolat­ban. A kommunista társadalom meg­követeli, hogy az emberek sokoldalú fejlett műveltséggel bírjanak. Ezért a kulturális forradalom legfőbb tar­talma most a kommunista nevelés, amely nagyműveltségű embereket formál, akik elsajátítják a jelenkori tudomány és technika ismereteit. Nevelésük egyben azt jelenti, hogy le kell küzdenünk a burzsoá ideoló­gia befolyását és számos csökevény (magántulajdonosi, vallási stb.), ame­lyeket a régi társadalom hagyott maga után az emberek tudatában, magaviseletében és cselekedeteiben, ezáltal biztosítanunk kell a kommu­nista eszmék teljes érvényesülését. Ilyen embereket csakis akkor ne­velhetünk, ha a nevelés szorosan egybekapcsolódik a szocializmus és a kommunizmus építésével összefüggő feladatok megoldásával. Már az isko­lákban a tanítást szorosan egybe kell kapcsolnunk a gyakorlati élettel. Minden úton módon arra kell töre­kednünk, hogy a munka, mint minden érték teremtője, fokozatosan mind­nyájunk elsőrendű életszükségletévé váljék. A szocialista forradalom győzelme döntő lépést jelent a testi és szellemi munka között létező és a tőkés kor­szakból örökségből hagyott eBentét megszüntetésére. A szocialista or­szágépítés során a munkások és pa­rasztok munkája, alkotó • munkává válik, amelyet a műszaki tudományok fejlesztésére irányuló tudatos igye­kezet, a munkatermelékenység növe­léséhez vezető új utak keresése jel­lemez. Fokozatosan eltűnnek a nehéz testi munkát igénylő foglalkozások és új hivatások támadnak, amelyek sokkal magasabb fokú képzettséget kívánnak. A dolgozók előkészítése, különös­képpen pedig az ifjúság nevelése, számba kell hogy vegye a fejlődésnek ezeket az ismérveit, idejében reagálni kell rájuk és ezzel hozzá kell járulnia a testi és szellemi munka között fennálló különbség megszüntetéséhez. Iskolaügyünk építésében, a fiatal­ság szocialista nevelésének fejleszté­sében 1945, különösképpen pedig 1948. februárja után nagy sikereket értünk el. Megszüntettük a kétvágányú pol­gári iskolarendszert, mely a polgár­ság gyermekeit előnyben részesítette, a munkás- és paraszt gyerekek rová­sára. Lehetővé tettük egész ifjúsá­gunknak, hogy alsóbbfokú középisko­lai képzettségre tegyen szert, és ennek alapján további képzettséget szerezzen a felsőfokú iskolákon. Lé­nyegesen bővítettük a közép- és fő­iskolák hálózatát. Különféle tanfolya­mokat. iskolákat létesítettünk a dol­gozók oktatására. A felsőbb fokú iskolákon megnőtt a munkás- és parasztcsaládok gyerekeinek száma. Az eredmények mellett a nevelés és oktatás munkájában komoly hibák is tapasztalhatók. A legsúlyosabb az, hogy az iskola elszakad az élettől, az ifjúság nevelése és oktatása elszakadt a termelő munkától. Az előttünk álló feladatokból, tár­sadalmunk fejlődésének alapvető irányzataiból új követelmények kö­vetkeznek. Elsősorban le kell küzde­nünk azokat a műveltséggel kapcso­latos helytelen nézeteket, amelyek a testi munka lebecsüléséből származ­nak. Szükséges, hogy a jövőben min­den dolgozó olyan képzettséggel ren­delkezzék, amely megfelel társadal­munk követelményeinek. A művelt embernek, akinek hivatása részt ven­ni a szocializmus és a kommunizmus építésében, nemcsak a tudományok alapjait kell ismernie, hanem a ter­melési tudományos- alapjait is. szak­mailag is fel kell készülnie a népgaz-t daság vagy a kultúra valamely ágaza­tában végzendő munkára. A nevelés és oktatás új rend szere és továbbfejlesztése A bölcsődéknek és az óvodáknak az a feladatuk, hogy támogassák a családot a gyermekek nevelésében, gondozásában. Az egészségügyi gon­dolkodás mellett nagy gondot fordí­tunk arra is, hogy fejlesszük a gon­dozásba vett gyermekek beszédét és fel kell keltenünk a gyermekek érzé­★ * ★ A NF országos konferenciájának nyilatkozata az időszerű nemzetközi kérdésekkel kapcsolatban A Nemzeti Front képviselői, akik Csehszlovákia egész népét, a mun­kásokat, parasztokat és a dolgozó értelmiséget képviselik, 1959. április 24-én Prágában országos konferen­ciára jöttek össze, amelyen megtár­gyalták a nemzetközi helyzet leg­időszerűbb kérdéseit. Csehszlovákia népének érdekeivel összhangban teljes támogatásukról biztosították a Szovjetunió és más szocialista országok javaslatait a leszerelésre, az atomfegyverek fel­tétlen eltiltására, a német békeszer­ződés megkötésére és a berlini kér­dés megoldására. Egész népünk elégtétellel fogadta azt a hírt, hogy májusban Géniben sor kerül a külügyminiszterek érte­kezletére. Kifejezi azt a szilárd reményét, hogy ezt az értekezletet valamennyi résztvevő fél őszinte törekvése hatja majd át a nemzet­közi feszültség enyhítésére és hoz­zájárul annak a veszélyes háborús tűzfészeknek a megszüntetéséhez Európában, amelyet Nyugat-Német­­ország és Nyugat-Berlin jelent. A vitás nemzetközi kérdéseknek közvetlen tárgyalások útján való megoldását a nemzetek közötti tar­tós béke s az egymás mellett élés megteremtése legjobb útjának tart­juk. Ebből a szempontból népünk üdvözli a ko-mányföi értekezlet megvalósítására irányuló törekvést, amely jelentősen hozzájárulhat a világ további békés fejlődéséhez. A Nemzeti Front mai ülésén Cseh­szlovákia egész népe nevében hang­súlyozzuk azt, hogy nemzeteinknek közvetlen érdeke a német kérdés békés megoldása. Testvéri támoga­tásunkról biztosítjuk a Német De­mokratikus Köztársaság népét, szo­lidaritásunkat fejezzük ki egész Németország valamennyi haladó erejével az országuk békés, demok­ratikus alapokon való egyesítéséért vívott harcukban. Aggodalommal emeljük fel újból szavunkat a német militarizmus és revansizmus felújítása ellen a Né­met Szövetségi Köztársaságban és felhívunk minden nemzetet, ame­lyekkel közösen harcoltunk a hitleri Németország ellen, hogj segítsék minden erejükből meghiúsítani e háborúra vágyó körök és buzdítok terveit. Országunk népei erejükbe vetett teljes bizalommal, a Szovjetunióhoz és a szocialista tábor valamennyi országához fűződő szövetségünk és testvériségünk megbonthatatlansá - gába vetett teljes hittel, teljes mér­tékben bízva abban, hogy a béke­mozgalom világszerte tovább fokoz­za harcát a háborús veszély ellen — még nagyobb elszántsággal támo­gatnak a nemzetközi feszültség enyhítésére, a tartós béke megte­remtésére irányuló minden lépést. Prága, 1959. április 24. Csehszlovákia Nemzeti Frontjának országos konferenciája két a munka iránt, a környezet szé­pítése iránt, hogy ezáltal a gyereke­ket rendszeretetre és önállóságra neveljük. A bölcsődék és óvódák hálózatának meg kell felelnie azoknak a követel­ményeknek, amelyeket gazdasági és kulturális életünk támaszt az asszo­nyok foglalkoztatásával szemben. Az ipari üzemek, vállalatok és egységes földmüvesszövetkezetek a nemzeti bizottságokkal együttmüködödésbon az eddiginél nagyobb méretekben létesítsenek bölcsődéket és óvodákat. A távlati tervekben biztosítani kell, hogy minden gyermek három éves korától óvódéba járjon. Alapfokú és középiskolai okta tás és az iskolaelőtti nevelés Iskolaügyünk átszervezésének alap­elve, hogy a tanítás és nevelés szer­ves kapcsolatba kerüljön a termelő munkával. Helyes lesz, ha a közép­iskolai oktatást két ciklusra osztjuk fel. Az első ciklus kötelező, általános ismereteket nyújtó munka és poli­technikai iskola, melyet a fiatalság 15 éves koráig látogat — vagyis az alapfokú 9 éves iskola. A fiatalokat 15. életévük után kü­lönféle módon bekapcsolják a terme­lőmunkába, és egyúttal lehetővé te­szik számukra, hogy továbbtanuljanak a második ciklus iskoláin, és egyre magasabbfokú műveltségre tegyenek szert. A kötelező alapfokú 9 éves iskola feladata, hogy az egész 6-15 eszten­dős fiatalságnak teljes, alapfokú, ál­talános és politechnikai képzettséget nyújtson. Meg kell szüntetnünk a diákok túlterhelését, tökéletesíteni kell a nevelés oktató munka módsze­reit és formáit. A 15. életéve betöltése után a fia­talok nevelése és oktatása a második ciklusú iskolákban történik, annak alapján, hogy a tanítást szorosan pgy­­bekapcsolják a népgazdaságban vég­zendő 'termelő munkával, thégpedig különféle módszerekkel; amelyek kö­zött a 9 éves iskolát végzett diákok érdeklödésüknek és tehetségüknek, valamint a ‘ népgazdaság fejlesztése érdekének megfelelően választhatnak. A II. ciklus iskolákhoz tartoznak: a) szaktanintézetek és tanoncisko­lák. b) dolgozók középiskolái, c) általános ismereteket nyújtó kö­zépiskolák, d) szakiskolák. Alapelvül fogadtuk el, hogy a 15. életév betöltése után szakosítsuk a fiatalok munkáját és tanulását, és ez a nevelés és oktatás rendszerének újonnan értelmezett egységét jelenti. A 15. életév betöltése után a fiatal­ság továbbképzésének rendszerében a legnagyobb jelentőségűek a 2 — 3 év­folyamos szaktanintézetek és tanonc­iskolák, amelyeket az ipari és mező­­gazdasági üzemek vagy nemzeti bizottságok mellett létesítsenek. Fő feladatuk, hogy szakképesítést nyújt­sanak és gyarapítsák a fiatalok álta­lános és politechnikai ismereteit. A dolgozók középiskoláin teljes középiskolai végzettséget nyújtanak, tovább gyarapítják a már megszer­zett szakismereteket. Rendszerint három évfolyamosak, jellegüket te­kintse esti, távhailgatási, vagy válta­kozó tanidejű iskolák. A fiataloknak továbbtanulási lehe­tőséget biztosítanak a háromévfolya­mos általános ismereteket nyújtó középiskolák, amelyekben a tanítás termelési jellegű lesz: ez az iskola a legtöbb esetben szerves egységben áll a 9 évfolyamos alapfokú iskolával, és vele együtt 12 évfolyamos iskolát alkot. A 15 évesnél idősebb fiatalok okta­tásának fontos tényezője a szakiskola. Fő feladatuk, hogy műszaki nemzet­­gazdász-, egészségügyi és más közép­kádereket neveljenek. A szakiskolák két-négy évfolyamosak lesznek. A felvételnél előnyben részesítik azokat a jelentkezőket, akik már termelési gyakorlattal rendelkeznek és a jövő­ben fokozatosan csak olyan fiatalokat vesznek fel, akik már egy vagy több évet töltöttek a termelőmunkában. Az állam és a társadalom nagyobb gondot fordít a fiatalok nevelésére és oktatására, ami a jövőben lehetővé teszi, hogy megteremtsük a bennlaká­sos iskolák fokozatos létesítésének előfeltételeit. A főiskolák A főiskolák feladata, hogy kellő számú magas szakképzettségű szak­embert neveljen iparunk, mezőgazda­nyainak minden formájában gondos­kodni kell arról, hogy a tanfolyam - amennyiben tartalma és terjedelme megegyezik az általános iskolák kö­vetelményeivel -, ugyanolyan képe­sítést nyújtson a végzett hallgatók­nak, mint az állami iskolák. Ez elsősorban az üzemek mellett szer­vezett műszaki és mesteriskolákra, valamint az üzemi munkaiskola egyes hosszabb időtartalmú tanfolyamaira vonatkozik. Az üzemek és vállalatok vezetősége r a nemzeti bizottságok, EFSZ-ek és társadalmi szervezetek karolják fel a legnagyobb felelősségtudattal a dol­gozók tanulmányi fejlesztésének ügyét, segítsék elő minden eszközzel, teremtsenek olyan légkört, amely a dolgozókat rendszeres önképzésre ösztönzi. Az állásban lévő tanulók munka­idejét megfelelően szabályozni kell és kedvezményeket kell biztosítani tanulmányaik idejére. A nevelés és oktatás egész társadalmunk ügye Iskolaügyünk átszervezésének igé­nyes és bonyolult feladatát nem old­hatják meg az iskolaügyi hatóságok és tanítók egymaguk. Valamennyi vállalat és üzem, EFSZ, nemzeti bi­zottság, minisztérium és központi hi­vatal, valamint társadalmi szervezet és a szülők is, rendszeresen és hat­hatósan elő kell hogy segítsék az átszervezés munkáját. Meg kell nyer­nünk a szülőket, hogy még jobban támogassák az iskolát az anyagi kér­dések megoldásában, önsegéllyel tör­ténő építkezések végrehajtásában, a műhelymunka biztosításában, külön­féle érdekkörök vezetésében stb. A minisztériumok, a vállalati és üzemi igazgatók, EFSZ-ek vezetői és más gazdasági tényezők gondoskodjanak arról, hogy a tanuló fiatalok tízezrei főiskolákon, közép- és szakiskoláikon sikerekkel végezhessék el munkahe­lyeiken a termelés gyakorlatát, bizto­sítsanak számukra elegendő, munka­­alkalmat, jó szakmai irányítást, a szakoktatás és a gyakorlat megszer­vezését; egyszóval lássák a fiatalok­ban a jövendő munkatársaikat. Ha­tálytalanítani kell minden olyan előírást és rendeletet, amely megne­hezíti a diákok gyakorlati nevelését. Tovább kell fejleszteni a gyerekek foglalkoztatását az üzemekben mű­ködő műszaki szakkörök keretében. Az iskolaügyi, tudományos, művészeti és sajtóvállalati dolgozók szakszerve­zetének külön figyelmet kell fordítani az iskolaügy átszervezésére. A CSISZ elsőrendű feladata, hogy a fiatalok­ban felkeltse a tanulási vágyat, vá­lassza ki és ajánlja szak- és főiskolai tanulmányokra a legjobb fiatal mun­kásokat, parasztokat és technikuso­kat. Gondoskodjék a szünidei diák­brigádok további kibővítéséről. A nemzeti bizottságok gyakrabban fog­lalkozzanak hatáskörükben az iskola­­politikában, irányítsák és vezessék az iskolai és nevelő dolgozók munká­ját. A nemzeti bizottságok biztosítsák tervszerűen az iskolai beruházási építkezések végrehajtását, a szüksé­ges munkahelyeket, a diákok termelő munkája céljaira, a tantermeket, mű­helyeket, szakmunkahelyeket, kísér­leti földeket, segédeszközöket. Pártunk Központi Bizottsága meg­van győződve, hogy egész népünk nagy országos feladatként köszönti azokat az intézkedéseket, amelyek az iskola és az élet szoros kapcsolatának megteremtésére, a nevelés és az ok­tatás továbbfejlesztésére szolgálnak. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága *»»»»»* »»******, Ságunk, tudományos és kulturális életünk, valamint más ágazatok szá­mára. A nevelés és az oktatás eddigi eredményei azonban nem felelnek meg teljes mértékben a követelmé­­nyekne.k A mai főiskolák elszakadtak az élettől. Ezekre is érvényes, hogy az oktatás álljon szoros kapcsolatban a társadalmi termeléssel. A tanul­mány és a gyakorlat, valamint a termelőmunka egybekapcsolásának konkrét formáit az egyes főiskolák, főiskolai karok jellege szerint álla­pítják meg. Az új főiskolai hallgatók felvétele során előnyben részesítjük azokat a diákokat, akik a termelőmun­kában szerzett gyakorlattal rendel­­.keznek. Az öntudatos szakemberek nevelésében nagy fontosságú a tár­sadalom tudományos tanulmányozása. A marxizmus-leninizmus tanítását azonban lényegesen meg kell javítani és össze kel! kötni a párt gyakorlati munkájával, a dolgozók életével és harcával. A tanítók A tanítókra van bízva jövő nemze­dékünk, ezért nagy jelentőséget tu­lajdonítunk a tanítók helyes kiválasz­tásának, marxi-lenini nevelésének, pedagógiai és szakmai előkészítésé­nek. Szükséges, hogy a tanítók meg­szabaduljanak a vallási csökevények­­től. A tanítóknak is jobban meg kell ismerni a termelést, a nemzetgazda­ság és kultúra problémáit. Az óvódai tanítónők négyévfolyamos pedagógiai szakiskolán szerzik meg képesítésü­ket a 9 évfolyamos iskola elvégzése után. Az alapfokú 9 évfolyamos iskola tanítóit 3-4 éves pedagógiai intéze­tekben készítik elő hivatásukra. Az állásban lévő dolgozók tanulmányai A szocialista és a kommunista tár­sadalom embere nem elégedhetik meg azzal, amjt az iskolában szerzett. Ezért minden munkahelyen meg kel! teremtenünk a dolgozók továbbkép­­'zéfiének lehetőségét. Egyre" nagyobb ■ 'jelentőségűek'ai állásban lévő dolgo­zók oktatásának különféle formái. - Távtanulás, esti tanulás, váltakozó tanulás, kiegészítő tanulmányok, ki­választott tantárgyak tanulmányozása stb.. amelyeket az üzemek, társadalmi szervezetek és az iskolaügyi hatósá­gok szerveznek. Lényegesen meg kell javítani ezek­nek az iskoláknak és tanfolyamoknak tartalmát, módszereit és szervezetét, nem szabad őket többé ún. rendkívüli tanulmányi formáknak tekinteni: fel kell ismernünk, hogy az állásban lévő dolgozók tanulmányai a tanulmányok egyik alapvető, bizonyos szakmákban pedig túlsúlyban lévő formájává vá­lik. Meg kell nyernünk a legjobb és legtapasztaltabb tanítókat, hogy be­kapcsolódjanak ezeknek az iskoláknak a munkájába, a hallgatók részére kü­lönleges tankönyveket, módszertani útmutatásokat, előadásokat és egyéb tanulmányi segédeszközöket kell ki­adnunk, hogy megkönnyítsük a tanu­lást. A tanítás -módszertanában a le­hető legnagyobb mértékben fel kell használni a hallgatók élettapasztala­tait és ismereteit. Az iskolák és kon­zultációs központok hálózatát köze­lebb kell vinni a hallgatók munka­helyéhez. Az állásban lévő dolgozók tanulmá-Zikmund és Hanzelka startja... Miroslav Zikmund és Jiri Hanzelka mérnökök, a világhírű Csehszlovák utazók ismét útra keltek. Az expedíció Praha- Déjvice-i titkárságán hatalmas tömeg búcsúztatta a nagy utazókat. Ötjükön elkíséri ókét Robert Vit, or­vos és Oldfich Chalupa, mechanikus is Május 1-ét valószínűleg már Buda pesten, Magyarország dolgozó népével együtt Ünnepük. Ötjükhöz sok Sikert kívánunk. Képünkön Hanzelka és Zik mund a pionírok között. HIKEK • Banská Bystricán kiállítást ren­deznek a Szlovák Nemzeti Felkelés 15. évfordulója tiszteletére. > © A presovi kerületben a szalánci hegyekben megkezdték a televíziós adó építését. • A Varsói Szerződés tagállamain jk külügyminiszterei április 27 én Var­sóban értekezletet tartottak. 9 Bratislavában Vladimír lljic Lenni 89. születése évfordu'ó.jának alkalmá­ból a V. 1. Lenin múzeumban megnyi­tották a „Lenin, és Kommunista In­­ternacionálé“ című kiállítást. • Czímer Gyula vezetésével magyar kereskedelmi küldöttség érkezett Prá­gába. A tanácskozásra azért kerül sor, mert az 1 milliárd 200 millió korona értékű árucsereforgalmat kiakarják lővíteni. • Pribram vidékén 4,5 kilós meteor esett le. 2

Next

/
Thumbnails
Contents