Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-05-01 / 34-35. szám
ÉLJEN MÁJUS ELSEJE a dolgozók harci szolidaritásának napja! Bratislava, 1959. május 1. Ára 70 fillér X. évfolyam, 34-35. szám. Közel härogyiegyed évszázad választ el az első harcos május elsejétől, amikor a munkásosztály új társadalmi rendjének megteremtésére nemzetközi harci seregszemlének napjává avatta május elsejét. A tőkések a profitért folyó hajszában a dolgozó ember kizsákmányolását tették meg — az egyházak támogatásásal — a kapitalista társadalom erkölcsévé. Ennek ellentétjeként alakult ki aztán törvényszerűen e kor gyorsan hódító eszméje, a munkásosztály szolidaritása, amely már kezdetben is túllépte egy osztály érdekeit, és az egész haladó emberiség reménye lett. A kapitalista társadalomban uralkodó kizsákmányolás, mint a társadalom fő erkölcsével és „farkastörvényével" szemben szüksége volt a küldetésének betöltésére készülő munkásosztálynak a legmagasabb proletárerkölcsre, amely felülemelkedik az őket megosztó nyelvi és vallási előítéletekkel. A nemzetközi szolidaritást örök tartóssá edzették a vérrel megpecsételt harcok és szent küzdelmek. A svárovi gyár Liebig kapitalista ura már 1870. március 31-én a kizsákmányolás ellen fellépő sztrájkoló munkásokra az isten szent nevében lövetett a kakastollasokkal. 1873. augusztus 17-én a cseh munkások olyan össz-monarchiai munkáskongresszus összehívását vetették fel, amelyre nemzetiségi különbség nélkül hívták volna meg a monarchia munkásait. Az első magyarországi nyilvános szocialista nagygyűlés magyar, szlovák és német munkások részvételével Pozsonyban volt 1869. március 29-én. Kialakult az összefogás a cseh, szlovák, magyar munkások között a munkában és a munkásegyesületekben. A cseh munkásosztály a magyar munkásság harcát saját harcának tekintette. A cseh munkások szeretettel olvasták és lelkesedtek Petőfi Sándor költeményeiért. Antonín Zápotocky elvtárs, a Csehszlovák Köztársaság volt elnöke, mint iskolásgyermek a Budecskörnyéki művelődési és Önsegélyező egyesület zászlószentelési ünnepségén szavalta eí Petőfi költeményét, amelyre apja tanította meg. Az 1905-ös orosz forradalom és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatására kibontakozó nagy forradalmi mozgalmak még inkább növelték a munkásosztály nemzetközi összefogásának gondolatát, amelyben a Hl. Kommunista Internacionálénak elévülhetetlen érdeme van. Az uralkodó burzsoáosztályok azonban nem tanultak semmit a történelem leckéiből. Tovább csapódtak be a börtönök vasrácsai a munkásosztály harcos képviselői, a kommunisták mögött, tovább dördültek a véres sortüzek az emberibb életért, a nagyobb darab kenyérért harcoló cseh, szlovák és magyar munkásokra Moston, Korompán és Kosúton egyaránt. Mindez még jobban acélozta a burzsoá köztársaság népeinek összefogását az új szocialista erkölcs, a nemzetközi szolidaritáson alapuló kizsákmányolástól mentes társadalom, a szocializmus megteremtéséért folyó harcban. A Munkás, a kommunisták csehszlovákiai pártjának magyar nyelvű lapja így ír 1929. május 5-én: „Május elseje után harc a kenyérért egész Szlovákiában. Május elsején a kommunista lobogók alatt Szlovákiában több mint 100 000 dolgozó tüntetett. Ezek a tömegek odakiáltották az uraknak és a szociálfasiszta pandúrjaiknak: Itt vagyunk! Nem tűrjük ellenállás nélkül, hogy kiszipolyozzanak, kiéheztessenek, gúzsba kössenek. Harcra készen állunk. Nem állhatunk meg félúton. Kötelességünk, a kommunisták kötelessége május elsejei tüntető felvonulás után, hogy ezeket a tömegeket az éhség és a sérelmek ellen a mindennapi harcokba vezessük, hogy a mindennapi harcokban kiszélesíthessük a hadseregét annak a proletár harcnak, amelynek győzelemmel kell végződnie.“ A csehszlovák burzsoá köztársaság parlamentjében a kommunista párt cseh nemzetiségű képviselői tiltakoznak az ellen, hogy a cseh burzsoázia Szlovákiában kétszeres elnyomásnak veti alá a szlovák és a magyar munkásokat. Magyar iskoláért harcolnak a reakciós Magyar Nemzeti Párt és a Hlinka párt képviselőivel szemben. A fejlett cseh munkásosztály mindig a haladás élvonalában haladt, támasza volt a hazai és nemzetközi munkásosztály közös ügyének, az új társadalomért folyó küzdelemnek. Vlagyimir Majakovszkij: Májusi dal Zöldül a lomb, a télnek nincs már nyoma sem, most, most a szabadba megyünk, én is te is velem'. Amit kimosott a tavasz, szárítja a nap, ami vidám és fiatal, ma mind velünk halad! Kigyúlnak a vásznak, a nap kisüt, Vörös lobogóink vigyük vigyük vigyük! Füröszti az utcát vidám kikelet, ma mind kivonultok, te is én is veled! Ezekben a vérrel megpecsételt közös harcokban gyökeredzik a magyar dolgozók szocialista csehszlovák hazafisága. Ebben van a titka annak, hogy a falu szocialista építésének meghirdetése után Dél-Szlovákia magyarlakta vidékein elsőnek alakulnak meg a földművesszövetkezetek és a kollektivizálás ütemét is a dolgozó magyar parasztok szíve diktálta, amelyet pártunk meghódított áldozatos és dicső harcai folyamán. Ez érleli most gazdag gyümölcseit új szocialista társadalmunk építésénél és fonja körül május elsején koszorúval harcos zászlainkat. Ha ma végigtekintünk a megtett úton, a forrongó osztályharcokkal véres háborúkon teli küzdelmes időkön, tisztelettel és hálával adózunk a munkásosztálynak századunk legelnyomottabb és egyben legforradalmibb osztályának, dicső kommunista pártunknak, amely a májusi zászlók alá, a májusi eszmék köré tudta gyűjteni nemcsak a szövetséges prasztságot, de mindazokat, akik a békére, szabadságra, emberibb életre vágynak. A magasztos cél, amelyet a május elsejék írtak véres zászlaikra, egyre közelebb került a megvalósuláshoz. A dolgozó osztályok az egész földtekén feltartóztathatatlan lendülettel törnek történelmet forr#áló küldetésük felé, és veszik hatalmukba a világot. Még soha annyi győzelem nem koszorúzta a májusi zászlókat, mint ma. Kell-e szebb győzelmi koszorú a májusi zászlókra, minthogy egymilliárd ember kezéről tört le a bilincs és lett szabaddá a világon? A szocialista tábor létezése, növekvő gazdasági ereje, politikai és erkölcsi súlya mind erre ragyogó példa. A szovjet technika és tudomány el nem múló diadala. Ez évben ejtette bámulatba a világot a többlépcsős rakéta fellövésével a világűrbe és a Szovjetunió hétéves tervének, a tizenötéves távlati tervnek „rakétája", amely a kommunizmus irányában száguld, amelyet igen találóan szintén többlépcsős rakétának neveztek el. Negyven évvel ezelőtt a Szovjetunió, az akkor egyetlen szocialista ország ipari termelése nem egészen j százaléka volt a világ ipari termelésének. Ma' egyedül a Szovjetunió a világ ipari termelésének egyötödét termeli, a szocialista tábor többi országaival együtt pedig egyharmadát. 1965-re azonban a szocialista tábor országai a világ ipari termelésének több mint a felét fogják termelni. E roppant gyors és magabiztos fejlődést tehát, amely 1965-ig a világgazdaságban a politikai erőviszonyokban e szocialista országban végbe megy, csak az új rakéta bámulatos gyorsaságához, erejéhez lehet hasonlítani. A nyugati világot csodálatba ejtették a szovjet szputnyikok hasznos terhének nagysága. A hétéves mezőgazdasági terv és a tizenötéves távlati terv azonban még sokkal nagyobb hasznos terhet képes felröpíteni, mert vele az egész világ egyharmada, a szocialista tábor egymilliárdja száguld az emberiség régen megálmodott évezredes vágyai, a kommunizmus felé. Ezt a rohamos fejlődést a többlépcsős rakétát, csodálattal figyeli a kapitalista világ jelentős része is. A szocializmus felépítésének befejezésével hazánkban további útunk a kommunizmushoz vezet. A kommunizmus épületéhez a legtöbb téglát a szovjet emberek hordották. A szocializmust és a kommunizmust már egymilliárd ember építi. Bármely szocialista ország győzelmei, eredményei, gazdasági erősödése, előre viszi a fejlődést a többi szocialista országban is. Mint ahogy eddig, úgy továbbra is a Szovjetunió lesz sikereink, győzelmeink példaképe. Hazánk dolgozói a mai május elsején nemzetiségi különbség nélkül egységesen mennek az utcákra, terekre, és viszik a májusi zászlókat annak a felelősségnek tudatában, mely a világ dolgozói iránti internacionalista kötelességből ránk hárul. Az elmúlt május elsejék üzennek: a szocializmus építésének befejezésén dolgozni olyan új szocialista társadalmat építeni, amelyben megszűnt az embernek ember által való kizsákmányolása, ez szocialista hazafiúi, de egyben internacionalista kötelességünk a világ dolgozói és a haladó emberiség iránt. Ezért dolgozóink kötelezettségvállalásai május elsejének tiszteletére, népgazdasági terveink teljesítése a több tej és hús termelése, az őszi és tavaszi munkákkal a bő termelés megalapozása, a szocialista alapelvek szerint való gazdálkodás, mindmegannyi koszorú májusi zászlóinkra. Dolgozó népünkre roppant nagy és felelősségteljes munka vár az elkövetkező időben. Szocialista hazánknak fejlett ipara van. Ez évben be kell fejeznünk a mezőgazdaság kollektivizálását és döntő fordulatot kell teremteni a mezőgazdasági termelésben, hogy méltóan járuljunk hozzá ahhoz a mélyreható forradalmi változáshoz, hogy a békés versenyben elősegítsük a szocializmusnak a kapitalizmus feletti teljes gazdasági győzelmét. Utói kell érnünk, és túlszárnyalni a legbeltérjesebb mezőgazdasággal és magasfokú munkatermelékenységgel rendelkező kapitalista országokat. Szocialista termelőviszonyaink előnyei a legrövidebb időn belül megadják erre a lehetőséget. Nemcsak merész terveink és elégséges eszközeink, de már követendő példák egész sora is áll előttünk igazolásként. Dél- és Délkelet-Szlovákia gazdagon termő vidékeit belterjességben a cseh területek színvonalára kell, és lehet is emelni Igazi paradicsomkertté kell varázsolni e vidéket, bőven termő földjeink terméshozamaival szocialista iparunk állandóan gyarapodó termelésével, hogy hazánk ereje, szilárd alapjává váljon a kommunizmus felé száguldó szocialista világnak. A notigljfta fülűért Harcos májusok útján Irta: MAJOR SÁNDOR ■ 1 ,---------------------------------------------------------------------------------------’ A MEZŐ- ÉS ERDŐGAZDASÁGI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA
