Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)

1959-04-19 / 31. szám

Bratislava, 1959. április 19. Ára 30 fillér X. évfolyam, 51. szám. Művelt, öntudatos szövetkezeti parasztságért Pártunk XI. kongresszusa kiadta a jelszót hazánkban a szocializmus épí­tésének betetőzésére. Kiadhatta, mert eddigi politikai és gazdasági eredmé­nyeink megteremtették a feltételeket a további, még gyorsabb fejlődés elé­réséhez. Azonban akármennyire is kö­zeli valóság már hazánkban a szocia­lizmus építésének betetőzése, mégis sokat, nagyon sok mindent kell ten­nünk a nagy cél eléréséig, különösen a mezőgazdasági termelés szakaszán. Éppen azért foglalkozott pártunk Központi Bizottsága az utóbbi időben olyan sokat mezőgazdaságunk fejlesz­tésének kérdéseivel, mert a mező­­gazdasági termelés növekedésének üteme messze lemarad iparunk mö­gött, s ezért hozta a Központi Bizott­ság március 4 —5-i ülése, valamint az EFSZ-ek IV. országos kongresszusa felszínre a sürgető parancsot, hogy mezőgazdaságunkban döntő fordulatot kell élérnünk, 1965-ig életszínvona­lunk 45 százalékos emelkedése csakis akkor válhat valóra, ha a mezőgazda­­sági termelésben is elérjük a terve­zett 40 százalékos növekedést. A megvalósulás kulcsa parasztsá­gunk kezében van. Novotny elvtárs találóan mondotta, hogy gazdálkodja­nak szövetkezeteink nagyüzemi mó­don. Azaz nem elég, hogy megalakí­tottuk a szövetkezeteket, összeszán­tottuk a mezsgyéket, közös istállóba kötöttük az állatokat, ha a közösben nem juttatjuk érvényre a nagyüzemi termelési módokat, ha a szocialista nagyüzemben ugyanúgy akarunk gaz­dálkodni, mint régen a két, három hektáron, melyhez a múltban a látás­tól vakulásig végzett munka sovány jövedelme kötötte parasztságunkat. Más szóval azt is mondhatnánk, nem elég és nem helyes, hogy csupán a hagyományokat és az egyéni érdeke­ket őrizve a szövetkezeti paraszt ugyanúgy vödörrel hordja az eleséget a 150 hízónak, mint ahogy a maga pár darab sertésének hordta, vagy úgy etesse a szövetkezet többezres tyúk­­állományát, mint a háztáji gazdaság­ban tartott néhány tyúkot, vagy a szövetkezet saját gépei mellett is úgy művelje a földet, mint nagyapáink tették. De méginkább nem elég az, hogy a szocializmus építése betető­zésének korszakában, a merész célok, a beláthatatlan lehetőségek idejében is csupán a betévő falat megszerzése, az önző, kicsinyes egyéni érdekek ki­elégítése legyen a célunk. És itt ezen a ponton meg kell áll­nunk, ezen a tényen el kell gondol­koznunk. Mert letagadhatatlan való­ság az, hogy szövetkezeteink politi­kai-gazdasági megszilárdulását s egy­úttal egész mezőgazdaságunk fejlődé­sének gyorsabb kibontakozását éppen ezek a kicsinyes egyéni érdekek fé­kezik. Olyanok, hogy az életszínvona­lunk 40 százalékos emelkedéséből ránk háruló feladatok helyett, annak nemzetgazdasági és világpolitikai je­lentősége, s a távlatok helyett csak a mát, a saját érdekeket látjuk. Az új, a haladó termelési módsze­rek iránt tanúsított bizalmatlansággal nem lehet határozott fordulatot elérni mezőgazdasági termelésünkben. Mi tehát a tennivaló? Az emberi, a pa­raszti szívek, gondolkodásmódok mezsgyéjét kell eltüntetnünk, azt a mezsgyét, mely ma még elhatárolja az egyéni és közös érdekeket, a szö­vetkezetek és a nemzetgazdaság ér­dekeit. A tudás ekéjével kell felszán­tanunk a megszokásokkal, a csöke­­vényekkel terhelt agyakat, hogy az emberi gondolkodásban is határozott fordulatot érjünk el, mert csak mű­velt, szakképzett és öntudatos pa­rasztság tudja felemelni mezőgazda­ságunkat. Csupán az a szövetkezet fogadja el és vezeti be az új, a haladó munkamódszereket, az az EFSZ al­kalmaz újításokat, melynek tagjai politikailag és szakmailag jól képzet­tek és nemcsak a jelent látják, hanem a jövőt is, az utat, melyen saját sor­­(Folytatás a 3. oldalon.) A. Novotny elvtárs köztársasági elnökünk az osztravai kerületben Antonín Novotny elvtárs a CSKP KB első titkára, köztársasági elnökünk április 15-én a délutáni órákban több napos látogatásra az osztravai kerü­letbe érkezett. Az üzemek, szövetkezetek dolgozói, iskolás gyerekek, a kerület határában kitörő örömmel szívélyesen üdvözöl­ték Novotny elvtársat és kíséretét. Osztraván legelőször az új-városháza előtt állott meg a kocsisor. A vendé­geket az osztravai kerület képviselői üdvözölték. Novotny elvtárs köszöne­tét mondott a kedves fogadtatásért. Ezután mindannyian a Téli Stadionba vonultak, ahol Novotny elvtársat és kíséretét viharos tapssal fogadták. Novotny elvtárs beszélt a szénfejtés problémáiról, hangsúlyozta, hogy a tervteljesítést nemcsak a tüzelőanya­gok terén, hanem a kohászatban is teljesíteni kell. Beszédét élénk vita követte. Mandula utcán az éjjel láttam egy nyíló kicsi fát, épp rásütött a hold. Fehérlett rajta a virág, azt hittem, hogy martdulafa pedig cseresznye volt. Gyönyörű kép; a költö ha a boldogság hit piktora álljon meg, fesse le: két önfeledt, szép fiatal, kiket virággal betakart a tavasz éjjele, Jólesett látni ezt a fát millió zsibongó virág tündöklő seregét. S egyszerre lassú, halk kopaj, susogó hullámaival jött, kúszott közelébb. a ringó fát, a fa alatt testen a karnyi kapcsokat, míg egymást ölelik — virágszóró cseresznyefa, ö ringatja majd a tavasz első gyümölcseit. Két holdfénybe burkolt alak épp a cseresznyefa alatt állt meg és összebújt. S a csillagos fehér szirom ott pettyegett a vállukon, ahogy libegve hullt. Holdfényben ballagtam tovább, s a szívemből a számon át hullt ki pár tiszta szó: hogy szorosan így álljanak negyven év múlva is, ha majd fejükre hull a hó. SIMON ISTVÁN — Itt a Szabad Földműves szer­kesztősége, a dunaszerdahelyi szövet­kezetét hívjuk. — Csonga, a szövetkezet könyvelője beszél. — Hogyan állnak a tavaszi mun­kákkal? — A cukorrépát már több mint egy hónapja elvetettük. Rövidesen meg­kezdjük a sarabolást. — Mikor kezdik a kukorica veté­sét? — A talajt már előkészítettük. Hét - főn indulunk. Az idén 40 hektáron vetünk a tavalyi 34 hektárral szem­ben. Silókukoricát pedig 28 hektárba vetünk. * —^ A Tátra magas ormait még hósapka fedi, de a hegyek tövében meghúzódó völgyekben szorgos munka folyik - vetnek a hegyvidéki szövetkezetek dolgozói. Szakembereket a mezőgazdaságba ■ A Bratislavai Kerületi Nemzeti J Bizottság tíz szakembert küldött ai a szövetkezetek megsegítésére. ■ Hogy milyen komolyan vették az ;j EFSZ-ek IV. kongresszusának ha- I tározatát, bizonyítja az a tény is, S hogy a közeli napokban újabb tíz I szakember megy a gyengén mű- I ködő szövetkezetekbe, hogy szak- J tudását, elméleti elképzelését a H gyakorlatban érvényesítse. Hruscsov elvtárs 65 éves A szovjet nép valamint az egész béketábor szeretettel és tisz­telettel emlékezik meg Nyikita Szer­­gejevics Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizott­ságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke 65. szüle­tésnapjáról. N. Sz. Hruscsov 1894 április 17-én született a kurszki kormányzóság Ka­­linovka falujában, bányászcsaládból. Gyermekkorában pásztor volt, majd különböző gyárakban és bányákban végzett lakatos munkát. 1918-ben be­lépett a Bolsevik Pártba. Részt ve(t a polgárháborúban. Később az egyik donyeci ércfejtőben dolgozott, majd az ottani ipari főiskola munkástago­zatát iátogatta, majd Kijevben és Moszkvában elvégezte az Ipari Aka­démiát. 1935-ben megválasztották a moszkvai területi és városi pártbi­zottság első titkárává, 1938-ban meg­választották Ukrajna Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkárává. A Nagy Honvédő Háborúban a fronthadseregnél teljesített szolgá­latot, részt vett Sztálingrád védelmé­ben és élénk szervező munkát fejtett ki az ukrajnai partizánmozgalomban. Kiváló munkájáért altábornaggyá ne­vezték ki. 1949-től 1953-ig a párt Köz­ponti Bizottságának titkára és a moszkvai területi pártbizottság első titkára. 1953 szeptemberétől az SZKP Központi Bizottsága első titkárává vá­lasztották meg Hruscsov elvtársat, s 1958 március 27-én a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökévé nevez­ték ki. Hruscsov elvtársat világszerte a bé­ke küldötteként ismerik. Az állam­fői találkozók, a személyes kapcsola­tok szorgalmazója, hogy a legmaga­sabb szinten, zöldasztalnál oldják meg a vitás nemzetközi problémákat. Csehszlovákia dolgozó népe legfor­róbb jókívánatait küldi a szovjet nép nagy fiának 65. születésnapja alkal­mából, hogy továbbra is fáradhatatlan aktivitással buzgolkodhassék a világ­béke és a népek jóléte érdekében. ★ ★ ★ Felhívás a növényápolási munkák sikeres elvégzésére Michal Chudík elvtárs, mező- és erdőgazdasági megbízott, valamint Jozef Gajdosík elvtárs élelmiszeripari és felvásárlásügyi megbízott a nö­vényápolási munkák sikeres elvégzése érdekében felhívást intéznek a szö­­vetkezetesekhez, a GTÁ-ok dolgozóihoz és a NB-ok alkalmazottaihoz, dol­gozóihoz, az összes tömegszervezetek vezetőihez és tagjaihoz. A CSKP Központi Bizottsága és az SZLKP Központi Bizottsága márciusi ülése újra felhívta a figyelmet a mezőgazdasági termelés komoly lemara­dására. A hozott határozatok feladatul adják, hogy a növénytermesztés lényeges növelésével és a második ötéves terv három első évének terme­lésében mutatkozó hiányosságok eltávolításával döntő fordulatot kell elérnünk a mezőgazdasági termelésben. Tehát az 1959-es év döntő fontosságú a második ötéves terv feladatainak teljesítésében és a mezőgazdasági termelés további fejlesztése reális feltételeinek megteremtésében. Ezen feladatok teljesítésére és túlszárnyalására mezőgazdaságunkban minden előfeltétel adva van. Az eszi munkák sikeres elvégzése, az ősziek jó áttelelése, a tavaszi munkák idő előtt és jó minőségben való elvégzése, valamint a kedvező időjárás megteremti a gazdag termés előfeltételeit. Azonban helytelen lenne, ha mindez megelégedetté tenné mezőgazdasá­gunk dolgozóit. Épp ellenkezőleg — legyen ez mozgósító erő az összes növényápolási munkák időben és jó minőségben történő elvégzésére. Ahogyan sikeresen elvégeztük a tavaszi kalászosok és a cukorrépa vetését, ebben az időszakban,is szorgalmazni kell a többéves takarmányok elávetésének és a- len vetésének befejezését, a burgonya kiültetését, de főképp nagy súlyt kell helyeznünk a tejesérésű silókukorica és magra ter­mesztett kukorica vetési tervének teljesítésére. A fentiekből kiindulva a növényápolási munkák idején mezőgazdasági dolgozóinknak főképp a következőket kell szem előtt tartaniok: — A CUKORRÉPÁNÁL - a talaj állandó javításával, sarabolással biz­tosítani kell a cukorrépa gyors növekedését, és ezzel egyidejűleg harcolni kell a répa legnagyobb ellensége, a gyom ellen, — a vetés után harminc nappal, tehát legkésőbb május 9-ig el kell végezni a cukorrépa egyelését, ahogyan azt a pozsonypüspöki szövetke­­zetesek, a galántai ÁG és a diószegi cukorgyári gazdaság dolgozói vállal­ták, — az egyelést úgy kell végezni, hogy a 20 — 25 cm-es tőtávolság betar­tásával legkevesebb 70 ezer egyedet hagyjunk egy-egy hektáron, — az egyelésnél a munkatermelékenység növelésére és a munka meg­könnyítésére bátrabban használjuk fel a gépi eszközöket, mint a kereszt­­irányú gyomkapát, stb., — május 1-ig helyezzük készenlétbe az összes öntözőberendezéseket, kutak építésével, valamint egyéb vízkészletek kikeresésével teremtsük meg a hiánytalan vízellátás feltételeit, (Folytatás a 3. oldalon) A szocialista faluért S<zjz&-cut A MEZŐ- ÉS ERDŐGAZDASÁGI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA

Next

/
Thumbnails
Contents