Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-04-15 / 30. szám
1959. április 15. yfzaUad Földműves 3 Szakképlett földművelőkké válnak Munkaközben a tanoncok közösen a szövetkezeti tagokkal A mezőgazdaságunkra háruló fokozott követelmények elengedhetetlenné teszik a kétéves mezőgazdasági tanulóviszony további kiszélesítését. Az ifjúság megnyerésében nagy segítséget nyújthatnak a 8 és 11 éves középiskolák tanítói. Mezőgazdasági tárgyú beszélgetéseket tarthatnak a tanulók részére, amelyekben rámutatnak a kétéves tanulóviszony fontosságára. Hiteles bizonyítékul pedig ajánlatos, hogy az utolsóéves tanulókkal szervezzenek tanulmányutakat. Látogassák meg az élenjáró szövetkezetek, vagy állami gazdaságok növénytermelési és állattenyésztési részlegét. Elengedhetetlen a gépállomás, esetleg a brigádközpont megtekintése. És nagyon jól bevált módszer, ha az iskola tanulóival megtartott baráti beszélgetésre meghívjuk a példás szövetkezeti tagokat, traktorosokat vagy kísérleti állomások dolgozóit, hogy ők saját maguk beszéljenek foglalkozásuk szépségeiről. Persze, mindennél hasznosabb a szülőkkel való kapcsolatok fenntartása. Mert ok azok, akik a legnagyobb befolyást gyakorolják a gyerekre. A tanító sokat tehet az ifjúság mezőgazdaságba, helyesebben a kétéves tanulóviszonyra való megnyerésében. Ezt bizonyítja a kassai, galgóci, eperjesi, királyhelmeci és még más 8 és 11 éves iskola kollektívájának kitartó, meggyőző munkája. amit megkövetel a nagyüzemi gazdálkodási módszer, igényeink állandó növekedése és nem utolsó sorban a tudomány mai fejlettségi foka. Országos viszonylatban szükségünk van a széleslátókörű emberekre, akik a gyakorlat mellett a megfelelő elméleti tudást sem nélkülözik. Már pedig kát az úttörő fiatalok, akik szorgalmas munkájukkal többszörösen viszonozzák majd a szövetkezet kiadásait. A tagság a vágsellyei erdő- és mezőgazdasági ügyosztály segítségével gondoskodott az osztályok felszereléséről és a segédeszközök beszerzéséről is. Nem feledkeztek meg a legfontosabbakról, a tanítókról sem. Az általános tantárgyakat a helybeli 8- éves középiskola tanítói adják elő, míg a szaktantárgyak tanítását a vágsellyei mezőgazdasági tanonciskola tanítói vállalták. Az iskola vezetője Bartalamej Mihály, aki mezőgazdasági szakiskolát végzett és 30 éves gyakorlattal rendelkezik. Ilyen emberek szorgalmas munkájának az eredménye, hogy a tanulók mindig szebb sikert érnek el. A szövetkezet vezetősége viszont gondoskodik arról, hogy a tanulók önálló munkacsoportja Csicsman elvtárs szakember vezetése mellett a gyakorlatban is megállja helyét. Őszszel résztvették a termények betakarításában és silót készítettek. A kormányhatározat értelmében 20 százalékos normacsökkentés mellett rendes fizetésben részesítette őket az EFSZ. Dicséretre méltó, hogy a tanoncok részére a kulturális élet feltételeit is megteremtette a szövetkezet. Ezekután nem csodálkozhatunk azon, hogy ebben az évben több a jelentkező, mint amennyit felvehetnek. A sókszelőceiek példája meghazudtol minden olyan állítást, hogy a fiatalok nem akarnak tanulni. Mert ahol jó a szervezés, törődnek a tanulókkal, ott az eredmények is szépek. BARDIOVSKÄ E. Az elméleti előadásokat is nagy szeretettel hallgatják Érdemes versenyezni ■ Tavaly a Mező- és Erdőgazdasági Minisztérium az állami gazdasá- I gok részére lóhere- és lucernamagtermesztési versenyt hirdetett. Ebbe I a versenybe az ország több állami gazdasága bekapcsolódott. Versenyj értékelésre ez év márciusában került sor Znojmóban. Az értékelést a I legközelebbi ezlrányú feladatok kitűzése követte. Kik a versenygyőztesek? A versenyben többi között a Rimaszombati Állami gazdaság dolgozói is résztvettek. A versenyértékelő gyűlésre ebből a gazdaságból Móri Mihály igazgatót és Droba agronómust küldték ... Nagy volt a meglepetés, mégnagyobb az öröm, amikor a versenybizottság értékelésének eredményeit felolvasták, s a verseny első győztesként az ő gazdaságukat említették. Sőt, 11 ezer korona jutalmat is kaptak a Mező- és Erdőgazdasági Minisztériumtól. S három kiváló dolgozójuk díjmentesen üdülhet a Szovjetunió valamelyik gyönyörű nyaralóhelyén. Második helyet a Michalovcei Állami Gazdaság, harmadikat a losonci ÁG érdemelte ki. Még további 10 állami gazdaság részesült pénzjutalomban, s legkiválóbb dolgozóik ingyenes külföldi üdülésen vehetnek részt. A jó példát az EFSZ-ek is kövessék Nagyon helyesnek tartanám, ha az EFSZ-ek részére is hirdetne lóhere- és lucernamagtermesztési versenyt szlovákiai méretben a Mező- és Erdőgazdasági Megbízotti Jfivatal illetékes szerve. Mert ez nagyban elősegíthetné az EFSZ-ek takarmányalapjának biztosítását, az elkövetkező évekre. Ehhez azonban meg kell jegyezni, hogy a versenyhez vetőmagra van szükség mindenképpen. Az meg nincs. Tudomásunk van arról, hogy külföldről megkapta államunk az igényelt vetőmagot, de sajnos, ezidáig még nem kaptunk belőle. Cikó elvtárs, a martonfalusi \ EFSZ elnöke így nyilatkozott erről a kérdésről: — Jó lenne, ha felsőbb szerveink utánanéznének, mi történt a külföldi lucernamag sorsával; a hazai lucernamag elosztásával? Még egy kérés Azt szeretnénk, ha a Véglesi Kísérleti Állomás — amely ^ lóhere- és lucernamagot átvette - mielőbb folyósítaná annak ellenértékét. Ugyanez vonatkozik a cukorrépa átadására is, ami az idei termést illeti majd. A pénz átutalása ne tartson 3 — 4 hónapig, mint az tavaly megtörtént! Adamec József, a rimaszombati JNB dolgozója Aki példaképül szolgál Mindössze három fiatal dolgozik a rozsnyói szövetkezetben. Közülök talán Ferkó Zoltán a legszorgalmasabb, aki munkakedvével sokaknak példaképül szolgálhat. Zoltán még csak 15 éves. Az EFSZ- et azonban már rég ismeri Mint iskolás kisgyerek, anyja szoknyájába kapaszkodva sokszor elment a szövetkezetbe. Nem tudja miért, de valami vonzotta öt. Akkor határozta el, hogy ö is tagja lesz a nagy családnak. És a gyerekálom valóra vált. Az iskola elvégzése után a szövetkezet állandó munkása lett. Hangyaszorgalommal dolgozott a földeken. Mint kocsis szintén megállta a helyét. Ezelőtt három hónappal pedig — rövid gondolkozás után — 19 darab növendékmarha gondozását bízta rá a vezetőség. Zoli itt is megállta a helyét. Lelkiismeretesen végzi feladatát, amire bizonyíték, hogy sokszor a régi tapasztalt emberek elcsodálkoznak a tiszta és jól gondozott állatokon. Munkájának megvan az eredménye, amit a havonkénti 48-50 munkaegység jobban igazol mindennél. Zoltán szorgalmasan látogatja még mindért második pénteken a szövetkezeti munkaiskolát is. Jól tudja, hogy amit ott elsajátít, arra feltétlenül szüksége van minden szövetkezeti tagnak. Ilyen Ferkó Zoltán élete, aki fiatal létére lelkesen végzi munkáját, mert örömet és gyönyört talál benne. R-y Sokat ért a tájékoztató. Ügy is mondhatnánk: „Kívülről“ már megrunk tudni, hallani. így hát az iroda felé tartunk ... ismertük a gazdaság állattenyésztését. Mi azonban ennél többet aka-Kismuzslai látogatás A piroscserepes új modern családiházak jelentkezett a‘kétéves tanulóviszonyba. Ebben az évben létszámuk már negyvenre emelkedik. Ezért fordított az EFSZ 30 000 korona befektetést a kastély rendbehozására. Mindent megtesznek, csakhogy jól érezzék maguzése után milyen beosztás vár rájuk a szövetkezetben és más mezőgazdasági szakaszon. Ezen nagyfontosságú kezdeményezés valóraváltása nélkülözhetetlen. Törvényszerű feilődésről van szó. Téves lenne azonban mindent csak a tanítókra hárítani. A HNB és JNB támogatása mellett komoly meggyőző tevékenységet fejthetnek ki az egyes tömegszervezetek, főleg a CSISZ. Meg kell magyarázni a lányoknak és fiúknak, hogy a kétéves tanulás befejea mi fiataljaink képesek ezeknek a követelményeknek a teljesítésére. Ezt hiteles tényekkel bizonyíthatjuk. Nézzünk egy ilyen iskolát, amely a vágsellyei járás sókszelőcei EFSZ-e mellett működik. Az iskolaév kezdetén 18 fiú és leány sárkányi vasútállomástól /T^ alig egy hajításra van a I®« Nánai Állami Gazdaság kismuzslai részlege. Vonatunk a simára „vasalt“ földek, a haragos zöld búza, rozs, árpa-vetések között siklik előre. Amikor berobog az állomásra, szinte csalogatnak a piroscserepes lakóházak, az új gazdasági épületek. S én hallgatok a hívő szóra ... A marhaistálló mellett Gyuris Lajos fejógulyást találom. Útban van már hazafelé, egy pár szóra azonban megáll. Azzal kezdi, hogy korán kelt, mivel naponta háromszor etetnek, háromszor fejnek. — És így nagyobb a hasznosság? — Kezdetben nem igen volt eredményes ez a módszer. Amióta bevezettük az egyedi takarmányozást, duplájára emelkedett a tejhozam. Természetesen csak azt a tehenet ' fejjük háromszor, amelyik erre alkalmas. — Mennyi tejet fejt ki a múlt évben ? — Tehenenként 2900 litert! — És mennyit fej most? — Naponta 125 — 130 litert. Kiszámítottuk, hogy az első negyedévi tejhozam szerint 3100 liter tejet adna egy-egy tehén ebben az évben. Azt hiszem a második negyedben jóval magasabb lesz az átlageredmény, így az évi fejési átlag is több lesz az első negyedévhez viszonyított számításnál. Annál is inkább, mivel jelenleg már 8,9 liter a napi tejátlag. A tágas helyiségben a bérelszámoló és Bajza József, a részleg gazdája székel. A gazdaság vezetője Párkányba utazott — iskolázásra. Nem „nagy“ a baj — gondolom — mivel Bajza elvtárs hozzáértően, magabiztosan beszél a gazdaság menetéről az állattenyésztésről.- 365 hektár földön gazdálkodunk — kezdi. — Szarvasmarha állományunk jelenleg 402 darab. Ebből 177 a tehén. Minden igyekezetünkkel azon vagyunk, hogy tiszta laj-allatallományunk legyen. Kilépünk az irodából, hogy terepszemlét tartsunk. S hogy ne unatkozzunk, útközben beszélgetünk. — A bő és jóminőségü takarmányalap biztosítása érdekében elhatároztuk, hogy a heíeföldeket öntözni fogjuk. Már meg is kezdtük a 40 hektáros lucernatábla öntözését. Ha minden jól megy, április végén már kaszáljuk a lucernát. A nyár folyamán pedig ötször-hatszor kaszáljuk meg a hereféléket. Silókukoricát 50 hektár földbe vetünk, melyet tejesérésben silózunk le. A tehénistállóhoz értünk. Kísérőm figyelmeztetően mondja: — Mielőtt az istállóba lépünk, táncoltassuk meg lábainkat ebben a ládában! Ö kezdi, én utánozom. S ez nem más, mint fertőtlenítés! Az istállóban rend, s tisztaság uralkodik. A tehenek kövérek, jól ápoltak. Minden egyes jószág feje fölött egy kis tábla rajta a tehén neve. kora, a tejhozam, stb. A Bözsi tábláján ez áll: 8 éves, 25 liter. A Cifra 20, a Manci 23 liter tejet ad naponta. — És hol vannak a kisborjúk? — kíváncsiskodók. — Az elletőben — mondja Bajza József, majd így folytatja. - Amikor a tehén nyolchónapos borjas az elletőbe kerül. Ott aztán Hornyák József gondozó állandóan figyelemmel kíséri a tehenet. Naponta kétszer langyos vízzel megmossa, aztán pedig maszírozza a tehenek tőgyét. A takarmáket simogatjuk, az ujjunk után „nyúlnak*. Szopni akarnak. Ha a hátukra tesszük kezünket, úgy felvetik a farukat, mint egy táltos csikó. S ez arról tanúskodik, hogy egészségesek! Ki tudja meddig gyönyörködtünk volna a kis „tehénkékben“ ha meg nem szólal Hornyák bácsi:- Már szopik. Jöjjenek csak ide! Egy ideig szótlanul nézzük a zsemjeszörü bocit és az örömtől csillogó az ilyen korszerű istállóban nem illik kézzel fejni arcú Józsi bácsit, majd azt kérdem a gondozótól: — Melyik a borjú anyja? — Amott az a szélső — a Mandula! — Jó tehén1 — Jó. Naponta 25 — 30 liter tejet ad. — A borjú megmarad továbbnevelésre ? — Igen. Hiszen mi csakis a jól tejelő tehenek borjával szaporítjuk állatállományunkat! így jutunk el odáig, hogy gazdaságunknak fajállatállománya legyen! Dél van. A gulyások etetnek, fejnek. És csodák csodája — szinte nem is akarok hinni a szememnek - kézzel fejik a teheneket! — Miért nem /esznek fejőgépeiet? — kérdem. — Már vettünk tizenkettőt, de a gulyások azt mondják, rogy továbbra is kitartanak a kézi- Eejés mellett. — Miért? — Nem kérdeztem tőlük és hogy őszinte legyek, rém is szorgalmaztuk még a gépiéi való fejést! 'lágy hiba ez tulom, éppen ezért izután munkához látunk. Mert az ilyen korszerű istállóban nem illik kézzel fejni!.., A kismuzslai látogatás azt hiszem nem volt hiábavaló. Sok szépet s jót láttam, jónéhány őszinte emberrel beszélgettem S ha a fejőgépeket nem a falon lógni, hanem használatban látom, úgy még elégedettebben búcsúztam volna a kismuzslai emberektől!... Zalykó József nyozás a tehenek hasznossága szerint történik. Ajtót nyitunk s elletőbe toppanunk. Hornyák Józsi bácsit éppen munka közben találjuk. — Az éjszaka jött a világra ez a kópé s valahogy nem akar rákapni a csecsre (a müitatóra) - panaszkodik. — Pedig addig nem hagyom nyugton, míg meg nem szívja magát tejjel! Körültekintünk az elletőben, barátkozunk a kis bocikkal. Ha a fejű-
