Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-04-15 / 30. szám
1959. április 15. VIRÁGZÓ MEZŐGAZDASÁG 117 Nyitott istállókkal a szarvasmarha gümökórja ellen A gümőkór elterjedése az állatok között nagy veszélyt jelent. Meggátlására az utóbbi években már két rendelet jelent meg. Ha figyelemmel kísérjük ezt a mozgalmat, meg kell állapítani, hogy nagyon lassan halad előre az óvintézkedés, pedig a gümőkór az emberre is veszélyes, különösen arra, aki az állatot gondozza. De ezenkívül mindenkire veszélyes, aki az állat termékeit fogyasztja. Ebből is láthatjuk, hogy a kormányrendelet mielőbbi alkalmazása milyen fontos. Járásunkban már t öbbször foglalkoztunk ezzel a kérdéssel, mert állataink több mint 50 %-a gümőkóros. Már az első kormányfelhívásra felállítottunk egy bizottságot, amelynek feladata lett volna, hogy eltávolítsa a beteg állatokat és helyettük egészségeseket állítson be. A bizottság a tervet kidolgozta, amely szerint az állatokat elkülönítették egymástól. A legtöbb helyen a borjakat is külön nevelik születésüktől kezdve. Egyszóval intézkedtünk a kormányrendelet szerint, de a betegség mégsem csökken. A múlt évben hozzáfogtunk az állatok legeltetéséhez, mégpedig minden olyan helyen, ahol erre a célra a legkisebb alkalom volt, mert járásunkban legelő jóformán nincs is. Kihasználtuk a vízpartokat, az utak mentét, ősszel pedig minden szabad helyet, ahol az állatok szabadon járhatnak és egy kis harapnivalót találtak. Ez volt az egyik forma az állatok edzésére, a másik pedig a nyitott istálló. Most ismét rendelet jelent meg a gümökór felszámolására. Újra foglalkoztunk ezzel a kérdéssel, mégpedig értékelve a fentebb említett formákat, hogy lássuk: a jövőben melyik lesz hatásosabb. Mielőtt értékelésre került volna sor, az állatorvosi kar vizsgálatott végzett. A tapasztalat azt mutatja, hogy ezekkel a módszerekkel, ha lelkiismeretesen alkalmazzuk azokat, határidő előtt fel lehet számolni a ragályos betegségeket. Nincs kielégítő eredmény ott, ahol az állatokat régi módon nevelik. Ellenben ahol az állatokat a múlt nyártól nyitott istállókban tartják, nagyon szép eredményeket értek el. Egyes EFSZ-ekben, ahol a drága pénzen épült régi típusú istállóban helyezték el a növendékállatokat, az állomány 60 — 70 °/o-a is gümőkórban szenved, ellenben a nyitott istállókban alig 4 — 5 % fogékony erre a betegségre. Ezeken az eredményeken felbuzdulva, ez évben minden EFSZ-ben építünk nyitott istállót a fiatal állatoknak, és sok helyen a tehenek részére is. A múlt évben ennek az érdekében folytatott agitációs munka még igen nagy nehézségekbe ütközött, de ma már azok kérik hol helyezték el; így volt ez Jókán, Királyfalun, ahol nem beszélhetnek nagy eredményről. Ellenben Szencen, Nagyfödémesen, Rétén, Sárfön és még más EFSZ-ekben, ahol nemcsak az istállót látják el rendesen, de bevezették a legújabb etetési módszereket, ott nagyon szép eredményekkel dicsekedhetnek. Mi az ilyen fajta istálló segítségével és jő állatgondozással egy pár év múlva teljesen felszámoljuk a gümőkórt. Ezenkívül megoldjuk az állatok gyors elleginkább a nyitott istállók építését, akik azelőtt ellenezték. A nagyfödémesi EFSZ-ben a múlt évben két ilyen istállót építették, ez évben szintén kettőt akarnak tető alá hozni, s az EFSZ elnöke kijelentette, hogy ha valahol nem fogadnák el a nyitott istállóhoz küldött anyagot, ők szívesen elfogadnák és a tervezettnél több istállót építenének belőle. Ez évben 23 nyitott istállót építünk járásunkban. Meg kell jegyezni azonban azt is, hogy az istálló maga nem elég a betegség felszámolására. Fontos a gondozás, az állatok jó táplálása. Egyes helyeken, ahol későn helyezték el az állatokat, vékony volt a mélyalom és így az állatok a hideg miatt nem gyarapodtak jól. De még ez is jobb, mint ahol a trágyahiány miatt az állatokat a legnagyobb tél idején más-Magyarországi állattenyésztők csehszlovákiai tanulmányútja A közelmúltban a Lajtahansági Mesterséges Megtermékenyítő Állomás (magyaróvári járás) dolgozóinak tizenegy tagú küldöttsége látogatott el hazánkba. Ez a tanulmányút viszonozta a Gombai Állami Gazdaság dolgozóinak múlt évi magyarországi látogatását. A baráti látogatás gazdag tapasztalatcserével párosult. A magyarországi vendégek érdeklődtek az itteni mesterséges megtermékenyítő állomások munkája és eredményei iránt. Különösen foglalkoztatta őket a tenyészbikák ivarsejtjeinek széndioxiddal történő tartósítása. Ezzel a problémával az Űszori Mesterséges Megtermékenyítő Állomás foglalkozik. Az egyes gazdaságok megtekintésekor az állattenyésztéssel kapcsolatban élénk tapasztalatcserére került sor a két ország állattenyésztői között. A közös cél és a közös érdek annyira közel hozta őket egymáshoz, hogy lelkesedve beszéltek sikereikről majd a hiányosságokat és a hiányosságok eltávolításának lehetőségeit tették szóvá. így keletkezett ez az új barátság, amely bizonyára további tapasztalatcserével és kölcsönös segítséggel folytatódik. A kétnapos tanulmányút azzal végződött, hogy magyarországi vendégeink meglátogatták a Királyfiakarcsai Mezőgazdasági Mesteriskolát, amely a mesterséges megtermékenyítő állomások részére képez ki új munkaerőket. Vendégeink érdeklődtek az iskola tananyagbeosztása, az elméleti és gyakorlati képzés módszerei iránt, majd konkrét javaslatokat irányoztak elő hasonló intézet létesítésére Magyarországon. Az állattenyésztők közösen megállapították, hogy eredményesen kihasználjuk azokat a beruházásokat, amelyeket kormányunk a tenyészállatok tartására fordít állattenyésztésünk fejlesztése érdekében. helyezésének kérdését is, mivel egy ilyen istálló egy hónap alatt elkészülhet; oldalfalaknak fel lehet használni a cirokszárat, kendert vagy pedig a kukoricaszárat is; egyszóval mindent, ami olcsóvá teszi az építkezést. Járásunkba már több vidékről jöttek tanulmányútra, s mindenki elismeréssel nyilatkozik az állatok újfajta istállózásáról és neveléséről. Csandal István A bevált módszereket érvényesítsük a gyakorlatban Ha valamilyen újdonság bevezetésére kerül a sor, amely megbolygatja a gazdálkodás eddigi módját, mindig akadnak kételkedők és ellenzők. így van ez a nyitott istállózással is. Az új technológia ellenzői tudatosan vagy tudatlanságból igyekeznek megakadályozni az új módszer bevezetését, hogy ne bolygassák meg a régi „jó“ hagyományt. Ilyen „jó“ hagyomány a kistermelés régi technológiája. Szomorú jelenségeivel átkerült a szocialista nagyüzemi termelésbe is. Holott az új technológia széleskörű érvényesítésével rövid időn belül kiküszöbölhetjük azokat a fogyatékosságokat, amelyek nagy fokban gátolják az állattenyésztés fejlesztését. Az új technológia figyelembe veszi, hogy az állatok élő lények, tehát tenyésztésüknek közelebb kell kerülnie a természeti feltételekhez, vagyis az állatok önkiszolgálásához. Ennek végső célja, hogy az állatok gondozása kevesebb munkát vegyen igénybe. Ezeknek a követelményeknek az állatok nyitott istállózása és a mélyalom szintén megfelel. A növendékmarha és a tehenek nyitott istállózását a galántai járásban 14 szövetkezet rendszeresíti. Ez idő szerint az a legfontosabb feladat, hogy a tervezett istállókat minél előbb hozzák tető alá és adják át rendeltetésüknek. Krajcsovics Ferdinánd
