Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-04-15 / 30. szám
118 virAczö mezöcazdasäg 1959 április 15. RUTTKAY BÉLA: A mondula termelése és alanya A mandula és vele ncivénytanilag rokon. hasonló igényű őszibarack hazája Perzsia és a mérsékelt éghajlatú környező országok. A mi vidékünk termesztésük északi határát képezi, ennek folytán szélsőséges hideg teleinkre érzékenyek. A mandula igen igénytelen növény, mégis a talajjal és éghajlattal szemben nagyon érzékeny, csakis a termelésre alkalmas körülmények között gazdaságos telepíteni A mandulafa a meleget kívánja min I a talajban, mind a levegőben. Éghajlatban ugyanaz az igénye, mint a szőlőnek. A hűvös, nyirkos időt nem szereti; virágzatát a kora tavaszi útófagyok könnyen tönkretehetik. A mandulafa hitvány talajban is szépen díszük, szereti a vízáteresztő, szárazabb jellegű sík vagy déli lejtésű középkötött köves-agyagos, mészben gazdag, meleg talajt. Nyirkos, hideg talajban rövid életű. Buja talajon gyorsan fejlődik, mézgásodik, betegségekre hajlamos és keveset terem. A Csallóköz hordalékos. mészben gazdag, kavicsos altalajú meleg földjei a mandula és őszibarack termelésére alkalmasnak látszanak, az utóbbi időben mégsem történnek próbálkozások nagyüzemi telepítésükre Ortvay történetíró szerint „A somorjai járásbeli Olgya vidékén az 1800-as évek elején kiterjedt mandula- és fügetermelés folyt, mely ellátta Pozsony fejlett cukrásziparát.. . Olgyav Balázs pedig, aki a napóleoni háborúkból hazaérkezve, a háború alatt tönkrement birtokát őszibarack terme - lésének jövedelméből állította helyre.“ Olgyay Balázs valószínűleg a napóleoni háborúk alatt Franciaországban sajátította el az őszibarack-termelést, ahol akkor már fejlett termelés folyt. A régi telepítések kipusztultak, ma ezen a vidéken nem lehet sem őszibarack-, sem mandulafát találni. Kisebb próbálkozások történtek házikertekben az őszibarackkal és a mandulával. de a metszési és a védekezési szakértelem hiánya, meg az arra a vidékre nem alkalmas őszibarack-alanyra végzett nemesítés miatt eredményre nem vezettek. Az Ortvay-féle fenti közlemény megmutatja, hogy azon a vidéken a 150 évvel ezelőtti tapasztalat szerint a mandulafa díszlett, s így az őszibaracknak is az lehetett az alanya. De nem okvetlenül szükséges, hogy a mandula alanya közönséges mandula legyen; az alanyt a vidék adottságához kell megválasztani, kitapasztalni, az lehet vadkajszi, vadöszibarack stb. is. A legújabb A beteg növények is lázasak Legújabb felismerés szerint a növények megbetegedését is láz kíséri Ha például az egészséges burgonyagumot állandó hőmérsékletű és ugyanolyan megvilágítású tartályba rakjuk, kereken 0,005 fokkal melegebbnek bizonyul, mint a környező levegő. Ez a burgonya saját, rendes hőmérséklete. Viszont ha a burgonyát körömmel vagy más módon megsértjük, a seb tájékán a következő órákban 0.06 — 0.07 fokra emelkedik a hőmérséklet, s ez a hőemelkedés addig tart. amíg a seb szegélye meg nem kérgesed ik és a sérült pont gyógyulásnak nem indul. Tehát a sebláz a burgonya szokásos hőmérsékletét tizenkét-tizennégyszerte magasabbra emeli. szovjet tapasztalatok szerint nagyon beválik mind a mandula, mind az őszibarack alanyául a Turkesztánban tenyésztő Amygdalus Petunnikowi Litw, amely megéi a sivatagban, de felmegy a tengerszint fölötti 1000 méteres magasságig is. tehát igen alkalmazkodó a talajhoz és éghajlathoz. Sovány talajú erdők növénye: sem maga, sem a ráoltott mandula vagy őszibarack nem mézgásodik. A magját nálunk nem érleli be. (Beszerezhető: Jardin Botanique de Mikita, Jalta (Krím) Szovjetunió.) A nemes magról oltás nélkül előállított mandulacsemete a szülök jótulajdonságait csak kismértékben örökli. A magról előállított mandulacsemeték termése, fagyelienállósága. betegségekkel szembeni ellenállása nem lesz egyöntetű. így nagyüzemi telepítésre nem alkalmas. Egyöntetű termést csakis szernzéssel nemesített csemeték után érhetünk el. Van több olyan mandulafajtánk, amelyek egészségesek, fagyállók, jól termékenyülők és minőségi árut adnak, ezeket kell szaporítanunk. A mandula legmegfelelőbb alanya az édes, vagy pedig keserű mandula. Nagyszemű magból 250 - 300 db, aprószemüzől 450 - 550 db tesz ki 1 kg-ot. Csíraképességét 2 — 3 évig megtartja, de legjobb vetésre az ugyanaz évi termésű, ősszel elvetve az áttelelő magban sok kárt okoznak az egerek és varjak, tehát vetés előtt a magot mérgezést okozó anyaggal vonjuk be. Egy kg megnedvesített mandulamagra 2 — 3 dkg valódi míniumport szórunk és a maggal összekeverjük. Az alanynak való mandulamagot míniumos pácolás után, a fagyok beállta előtt novemberben vagy decemberben vetjük el 25 cm-es távolságra; 5—8 cm-es mély, párhuzamos barázdákat húzunk, ezekbe egymástól 3 — 4 cinre a magokat egyenként vetjük el, mégpedig úgy, hogy a mandulamagot csúcsával állítjuk fölfelé. Az így elvetett magból a gyökér lefelé hatol, majd egyenes folytatását képezi a fölfelé törő csíra, vagyis a csíra nem csavarodik meg, ami a csemete kiszedésekor könynyen gyökérnvaktörést okoz. Tavaszi kelés idején sok kárt tesz a csemetékben a talaj cserepessége; a mandulacsíra a legkisebb cserepet sem tudja áttörni és alatta elhajlik, görbe lesz. Ezért ősszel, vetés után a vetőbarázdákat nem a barázdából kikerült földdel takarjuk be, hanem rostált fürészporral kevert homokkal. Ha a mandulamagot ősszel nem sikerül elvetnünk, decemberben, januárban rétegezhetjük nedves homokban, ládákban. vagy pedig kis kalapácsütéssel megrepesztjük a mandula csonthéját, hogy a nedvesség a magbélhez hatolhasson, esetleg a mandulamagot 12 — 14 órára olyan vízbe áztatjuk, amelyben 0,25—0,5 ezrelék salétromsav vagy sósav van, ez megpuhítja a két magfedöt oszszekötő meszes varratot. A magvetéssel tavaszig nincs más dolgunk, mint az ellenőrzés, a vetés megvédése a kártevőktől és ha ládákban rétegeztük a magot, azt egyenletes talajnedvesen tartsuk. (Folytatjuk) A zöldségkertészet mestere — Ha már itt van, jöjjön és nézze meg. Megragadta a kezemet és húzott a palánták közé. Ekkor jutott eszembe, amit februárban mondott: „Meglepetést tartogatok a zöldségtermelőknek.“ Igen, Pógyor bácsi mondta ezt, a bélyi EFSZ zöldségkertésze. Ekkor még nem hittem el, de most... Itt állok egy nagy zöldségtábla szélén, csodálkozva nézem a fiatalokat, amint ügyesen ültetik a gyönyörű palántákat. Pógyor bácsi huncut mosollyal lesi arcom minden mozdulatát. — No és nem lesz ezzel baj ? — kérdem bizonytalanul. — Hisz ma még csak április elseje, reggelenként még fagy is lehet Látja milyen deres a fű? Mosolyogva válaszol: — A mi palántáinkat az ilyen fagy már nem veszélyezteti. A palánták ápolásakor nagy gondot fordítottunk az edzésre is, a wz és a hőmérséklet szabályozása mellett. Ezzel elértük azt, hogy palántáink fagyállóbbak, mint a többi szövetkezeté. — Mikor vetették el a magvakat? — A magágyat még a tél folyamán előkészítettük. A földet kálisóval kevertük, majd később mésznitrogént és szuperfoszfátot adtunk hozzá. A gondosan elkészített földbe február 13-án elvetettük a zöldségmagvakat. Az alacsony faládákat a csibekeltetö fiókjaiba helyeztük. Az állandó. 22-24 fokos hőmérsékleten a magvak (korai káposzta,-karalábé, karfiol, kelkáposzta) három nap alatt kikeltek. Egy hét múlva a ládákat szalmával fütött melegágyakba helyeztük, Február 22-én istállótrágyával fütött melegágyakba, majd március 1-én újabb melegágyakba kerültek a palánták. A kitűzdelt palánták három hét alatt szépen megnőttek. Az ápolási munkálatok során kétszer védekeztünk a káposztalégy ellen DDT-porral. — Amint látom, sok palántát kiültettek már. Meg tudná mondani, hogy hány darabot? — Hogyne; harmincezret. Ebből 20 000 korai káposzta, 5000 karalábé, 5000 karfiol és kelkáposzta. Tudja, két hét előnyünk van a járás többi szövetkezetével szemben, és ha sikerül, amihez van reményünk, az egy hektárra tervezett 20 ezer koronát magasan túlszárnyaljuk. A zöldségtermelés sikerének kulcsát elsősorban a koraiságban kell keresnünk. Mi május második felében már korai káposztát akarunk adni a piacra. Az uborkapalánták is nagyon szépek. Földkockák helyett papírtégelyekben neveljük, ami annyiból előnyösebb, hogy így jobb földet készíthetünk e célra. Körülbelül 5000 uborkapalántát számítunk kiültetni. A dinnyének ugyancsak most készítettük elő a földkockákat. Soka ígér a két és fél hektárba vetett sárgarépa, petrezselyem és hagyma is. Március 7-én vetettük el. Már szépen látni a sorokat. — Munkámban nagy segítségemre van a 80 éves Kocska bácsi — folytatta. — Korát meghazudtolva, már több éven keresztül itt dolgozik a zöldségkertészetben és hogy őszinte legyek, van mit tanulnom tőle. Kalapos József, tanító (Kistárkány)
