Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-04-15 / 30. szám
1959. április 13. V1RÄGZÖ MEZÖGAZDASÄG f|9 Petés anyanevelö módszeremet a „Méhészet" 1958. júliusi számában ismertettem („Anyanevelés peteáthelyezéssel“, 113 — 116. oldal). Az a lényege, hogy a petét a munkássejt aljának kimetszett darabkájával együtt az anyabölcső fiatal álcájának helyére teszem, a pempőre. Ha üres mesterséges bölcsőbe raknám, ahogy előttem már sokan, nem érnék célt, mert a méhek kidobnák a viaszlemezkét is, a petét is. Az új tehát az, hogy a pete pempővel bőségesen megrakott bölcsőbe kerül. A petét az álcázás után egy nappal szoktam áthelyezni Már első ismertetésemben megírtam, hogy a petés neveléssel nagyobb bölcsöket kaptam, mint álcázással. Első kísérleti családom egyszerre mindkét módszerrel nevelt. Négy bölcsőben meghagytam az álcát, a többi hatban petével helyettesítettem. Az utóbbiak jóval hosszabbak. Két kérdés vár feleletre: 1. Általános szabályként fogadhatjuk-e el, hogy a petés neveléskor nagyobbak a bölcsök, s ha_^ igen mekkora az átlagos különbség ? 2. Van-e összefüggés a bölcsők hoszszúsága és az anyák fejlettsége között? Csak sok bölcső és anya mérésével kaphatunk választ. Nemcsak a „Méhészet" 1958. 133 — 134. lapján „A petés anyanevelés eredménye“ című cikkemben tárgyalt anyákat és bölcsőiket használtam föl, hanem az azóta nevelteket is. A vizsgálat nem terjedt ki olyan bölcsőkre és anyákra, amelyek régi fajta petés módszerből származnak. 1. A bölcsők nagysága. Nyolcvanhárom álcás és 136 petés nevelésű födött bölcső hosszúságát mértem meg. Valamennyi gödöllői anyásitó dugó ép aljára A bölcsök hosszúságának és a belőlük álcás és petés ragasztott mesterséges bölcsőkezdésből épült. A bosszúságnak az anyásitó dugó lapja és a bölcső hegye közti távolságot vettem. Görbe bölcsőt nem mértem. A bölcsők befödésük óta villanyos keltőszekrényben voltak. A méhek tehát nem szedhették le a födelet a gubóig, ahogy szokták. Egy tized mm-ig mérő nóniuszos tolómércével dolgoztam. A bölcsök hosszúságát 23 és 40 mm között osztályokba csoportosítottam. A különbség két osztály között mindig 1 mm. Például a 30 mm és 31 mm közötti osztályba tartoznak mindazok a bölcsők, amelyek 30 mm-nél nagyobbak, de legfeljebb 31 mm-esek. Az álcás neveléssel a bölcsők hosszúsága, a kisebb, petés neveléssel a nagyobb értékek felé csoportosul. Ha például 29 mm-nél vonunk határt az öszszehasonlításra, azt találjuk, hogy petés neveléssel a bölcsők többsége nagyobb ennél, álcás neveléssel pedig alig néhány haladja meg a 29 mm-t. Petés neveléssel a közepes hosszúság 30,5 mm. álcás neveléssel pedig csak 25,9 mm. A két közepes hosszúság közötti különbség 4,6 mm, tehát tetemes. 2. Az anyák súlya. Az anyák fejlettségét most is súlyukkal hasonlítottam össze. Kísérleteim szerint a kalickázott anyákat mindjárt kelésük után kell mérni, mert súlyuk 1 — 2 óra alátt is megfogy; később pedig feltűnően csökken. Az ilyen mérés csak akkor lehetséges, ha a födött bölcsőket nem a kaptárban, hanem keltetőszekrényben kalitkázzuk. A kalitkában sem eleségnek, sem kísérő méhnek nem szabad lennie, hogy a táplálék ne módosítsa az anya súlyát. A mért anyák száma a bölcsőkével egyezik. A kétféle módszerrel nevelt anyákat külön-külön csoportosítva hasonlítottam össze bölcsőikkel. 3. A bölcsök és az anyák nagyságának összefüggése. Az álcás nevelésű 83 anya súlya 160,6 — 258 mg közt volt, közepesen 213,3 mg, csak 29 anya súlya haladta meg a 220 mg-ot (34,9 %). A petés nevelésű 136 anya súlya 170,4 — 284,6 mg-ig terjedt, közepesen 226,4 mg; 89 anya kikelt anyák súlyának összehasonlítása nevelés esetén súlyosabb volt 220 mg-nál (65, 66 %). Már felületes szemlélődésre is feltűnt, hogy a bölcsok hosszúsága és az anyák súlya igen változatos. A legnagyobb anyák nem a leghosszabb bölcsőkből keltek ki. Lássunk néhány számot: Álcás neveléssel A bölcső hosszúsága Af ar)-va sul*a (mm) (milligramm) 25 254,4 26 160,6-242,3-257,2 27 192 - 204,3 27,4 180 -193,6-203,2 27.6 258 28 195,2 28.2 204 28.3 195,2 29 218,5 29.3 257,2 Petés neveléssel 24 245 25.4 242,7 25.7 209 - 263 26,2 201 27 220,8-284.6 27.3 247,3 28 206,4-235,8-262 29 199,7 29.4 252 30 244,4 30.4 204 30.5 193 30.6 200 - 283,9 34.5 205.1 38.6 204,2 Álcás neveléskor a legkisebb bölcső 22.8 mm volt, a benne fejlődött anya 204.8 mg, petés neveléskor a legkisebb bölcső 24 mm, a benne fejlődött anya 245 mg. Álcás neveléskor a legnagyobb bölcső 31 mm, a benne fejlődött anya 234,7 mg. petéssel a legnagyobb bölcső 39,6 mm, 185,8 mg-os anyával. A legkisebb anya álcás neveléssel 160,6 mg súlyú 26 mm-es bölcsőből, petéssel a legkisebb anya 170,4 mg-os 32,5 mm-es bölcsőből, a legnagyobb anya álcás neveléssel 257 mg-os 26 mm-es bölcsőből, petés neveléssel 284,6 mg-os 27 mm-es bölcsőből A tudomány nem elégszik meg kiragadott számok összehasonlításával. Pontos módszerünk van a sajátságok összefüggése lehetőségének kipuhatolására, valamennyi mérés fölhasználásával. Ez a viszonosság idegen szóval korrelációszámítás. Minél nagyobb a viszonosságot kifejező szám, az „r“-rel jelzett viszonossági együttható (korrelációs koefficiens), annál nagyobb lehet az összefüggés A viszonosság gyenge, ha az „r““ értéke 0,5 alatt van. A bonyolult, hosszadalmas számítással nem foglalkozhatom itt részletesebben. Csak az eredményt közlöm: Álcás neveléskor r = +0,26 Petés neveléskor r = —0,14 Ezek a számok azt jelentik, hogy
