Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-04-15 / 30. szám
120 VIRÄGZÖ MEZŐGAZDASÁG 1959. április 15. Pápai bácsi, a méhész Meglátogattam Pápai bácsit, a tallósi EFSZ méhészét. Beszélgetés közben sok mindent megtudtam tőle. Szereti foglalkozását és szereti a méheket.- Mikor kezdett méhészkedői, Pápai bácsi? - kérdeztem kíváncsian.- Már gyermekkoromban nagy vonzalmat éreztem a méhészet iránt. Elvégeztem az elemi iskolát és szerettem volna tovább tanulni. Erre azonban nem került sor, hogy miért, arra talán válaszolnom sem kell. Ezután Mesterházi gróf tallósi birtokán szolgáltam. Szétfoszlottak az ifjúkori álmok és a tervek csak tervek maradtak.- Méhészkedni csak 1947-ben kezdtem - folytatta visszaemlékezését Pápai bácsi - Ekkor súlyosan megbetegedtem és kénytelen voltam valami könnyebb álcás neveléskor a bölcsők hoászúsága és a benne fejlődött anyák súlya közt gyenge az összefüggés; petés neveléskor — nyugodtan mondhatjuk — semmi. Az ilyfen számolásban járatlant talán jobban meggyőzi a következő összehasonlítás. Osszuk a bölcsőket és anyákat négy csoportba aszerint, hogy a közepes fölött vannak-e, vagy legalább a közepest elérik (lásd a rajzot). Lesznek eszerint kicsiny bölcsőből kelt kicsi anyák, kicsi bölcsőből kelt nagy anyák, nagy bölcsőből kicsi és nagy bölcsőből nagy anyák. Azt, hogy az anyák hány százaléka tartozik a csoportokba, a fekete oszlopok és a föléjük írt számok szemléltetik. Alcás neveléskor a százalékban lénye-, ges különbséget csak a felső jobb négyzetben találunk (13,3 % a többi 25,3 — 33,7 %-hoz képest). Azt jelenti ez, hogy a kicsi anyát kicsi és nagy bölcsőből is kaphatunk, de nagy anyát ritkábban kaphatunk kicsi bölcsőből, mint nagyból. Petés neveléskor még ennyi összefüggést sem találunk a bölcső hosszúsága és az anya súlya közt. Az anyák súly szerinti eloszlását kifejező százalékok alig különböznek egymástól. A kisebb bölcsőkből is körülbelül olyan arányban kapunk nagy anyát, mint a nagyokból (22.8 és 23,5 %). Érthető, hiszen láttuk már, hogy a petésneveléskor épülő bölcsők többsége hosszabb. A közepesnél kisebb, tehát itt a legkisebb csoportba tartozó bölcsők tekintélyes része az foglalkozást választani. Két család méhvel kezdtem, de rövidesen 5, majd 7 és később 10 családra szaporítottam az állományt. Öt éve, 1954-től a tallósi EES7. méhésze vagyok. — Minden kezdet nehéz. így volt ez Tallóson is. A szövetkezetben 37 családdal kezdtem. Az első évben nagyon gyenge mézhozam volt, alig fedezte a kiadási költségeket. 1955-ben már 8 kg mézet pergettünk családonként. A következő évben 13,5 kg átlagos hozamot értünk el. Ezt követöleg nagyon kedvezőtlen volt az idő a méhekre, s ezért ismét csökkent a hozam; csak 12 kg-ot pergettünk családonként. A múlt évben értük el a legmagasabb átlagos mézhozamot: 22 kg-ot családonként. — Megnövekedett a törzscsaládok szá-A levegő A méz nedvessége (%) víztartalma (%) 52 16.1 58 17,4 66 21,5 76 28,9 81 33,9 álcás nevelésű bölcsők legnagyobb csoportjába tartoznék. Minthogy a bölcső nagysága nem nyomja rá közvetlenül bélyegét az anya fejlettségére, petés neveléskor az anyák kiemelkedő nagyságát bizonyára annak tulajdoníthatjuk, hogy az álca első pillanattól anyapempővel táplálkozhatik, mégpedig bőségesen. Mivel lehet magyarázni, hogy petés neveléskor nemcsak az anyák, hanem a bölcsők is nagyobbak szoktak lenni, bár a közöltek szerint nincs viszonosság a kettő között? Bizonyára azzal, hogy gödöllői petés neveléssel az álca kelésekor már elég sok pempő van a bölcsőben. Alcás neveléskor hiányzik ez, a bölcsőben csak egy nap múlva lehet ugyanannyi pempő. Petés neveléskor a bölcső a sok pempő miatt már korán, az álca kinyújtózkodása előtt hosszabb, pedig a körben fekvő álca rövidebb bölcsővel is beérhetné. Összefoglalás. Petés neveléssel a födött bölcsök közepesen 4,6 mm-rel hoszszabbak, mint álcás neveléssel. Az öszszefüggés (viszonosság, korreláció) a bölcsők hosszúsága és az anyák kikelésekor mért súlya közt álcás neveléskor csekély, csak a kicsi bölcsők hatása érvényesül valamennyire. Petés neveléskor nincs viszonosság. Mindez csak a gödöllői petés módszerre vonatkozik. (Sok pempő a bölcsőben már az álca kikelésekor!) örösi Pál Zoltán ma is. Ma már 70 családdal méhészkediink. — Büszke vagyok az eredményekre — fejezte be —, hiszen a munkám sikerét tükrözik. Szövetkezetünkben bevezették a mézhozam utáni jutalmazást, s így még érdekeltebb vagyok a sikerek növelésében. Pápai bácsinak nagy érdemei vannak a szakismeretek terjesztése terén is. Több előadást tartott a szövetkezet dolgozóinak és nekünk a mezőgazdasági mesteriskola tanulóinak a méhek életéről, hasznáról és a méhészetről. Zalackó Ferenc (Táltos) Az idő kedvező, herdhalnak a méhek fűzfákról és gyümölcsfákról egyaránt A lucernát megporzó méhfélék Móczár László és Bojtos Zoltán hat munkatársával tanulmányozta, hogy milyen méhek és milyen arányban porozzák meg a lucernát. A megtermékenyülés fontos feltétele a virág felnyitása. Enélkül ritka a termékenyülés. A mézelő méh a földi poszméhvel együtt a lucernavirág leggyakoribb látogatója (percenként 17 látogatás), de csak nagyon ritkán (5,7 %-ban) nyitotta fel a virágot, s a nektárt oldalról szívta ki. így a megporzásban kicsi a szerepe. Az irodalom azonban arról tanúskodik, hogy, a mézelő méh virágport is gyűjthet, s akkor felnyitja a virágot, megporozza a bibét. Külföldön a lucerna fajtái szerint különbséget találtak abban, hogy a mézelő méh felnyitja-e a virágot látogatásakor. A szerzők véleménye; a nemesítők feladata, hogy mézelőméhes megporzásra legalkalmasabb lucernafajtát állítsanak elő. Az anyák nászrepülésének ideje Soczek Zsófia, a lengyel méhészeti intézetben 243 anyát tanulmányozva azt találta, hogy a legtöbb anya 6 — 12 napos korában szállt ki először s a nászrepülés legtöbbször 10 — 12 napos korukra jutott. A pároztatő-állomásra szállított anyák közül némelyik már az első nap kirepült, de olyan is volt, amely csak 28 nap múlva, A legtöbb a 4. napon repült ki először nászútra. ban megcsapolhassák. A levegő szinte 100 %-os nedvességű volt. Két hét kellett, hogy a méz 2 cm mélyen hígulni kezdjen, és 12 hét, hogy 6 cm-re is híguljon. Ha tehát a méz néhány napig nedves levegőn volt, elég a legfelső híg réteget leönteni. A lépben azonban gyorsabb a hígulás a sejtek belsejében is, mert a vízelnyelő felület nagy a tömeghez képest. Még a viaszfedél se gátolja meg a lépesméz hígulását. A rvná-r hínnláca a nprlvp^ Ipvpnőhpn A méz „higroszkópos", vagyis a levegőből vizet nyel el. Martin kísérlete szerint a vízfelvétel kezdetben gyors, később lassul. Egy szinte 100 %-os nedvességű levegőben tartott mézminta víztartalma 20 napig naponta körülbelül 1,08 %-kal nőtt. Három hónappal valamivel kevesebb idő alatt súlya 84,4 %-kal gyarapodott az elnyelt víztől. Víztartalma 55,2 °/o-ra emelkedett. Száraz levegőben ellenben a méz sokkal lassabban veszti el vizét. A mellékelt táblázat azt szemlélteti, hogy a méz víztartalma a levegő viszonylagos nedvessége szerint hány százalékon állapodik meg. Ha például a levegő 76 °/o-ban nedves, a méz addig nyel magába vizet, míg 28,9 Vo víztartalmúra nem hígul, akkor pedig megállapodik A hígulás a bödönben lassan terjed lefelé. Kísérletképpen viaszfazékban tartották a mézet, hogy az edényt a falába fúrt lyukon tetszés szerinti magasság-
