Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)

1959-04-15 / 30. szám

HL ÉVFOLYAM ♦ 15. SZÄM A SZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLÉKLETE Űj huzaláttelepítö az SKG-6 ésTVD-6 ve tógépek számára A négyzetes vetés előnyei ma már • általánosan ismertek; ezzel a vetési móddal vetőmagot takarítunk meg, a növényzetet tenyészidőben gépekkel és két irányban ápolhatjuk, aminek további előnye, hogy kisebb a munkaerőszükség­let és nagyobb a hozam. Ez az oka, hogy a négyzetes vetőgépek használata egyre szélesebb teret hódít. bitóból, vonórúdból, drótirányítóból és ennek állványából tevődik össze. A szíjtárcsa és a dob szabadon helyez­kedik el a tengelyen, ■ azokat fogas­kapcsoló köti egybe. Ha a lábítót lenyom­juk, a tengely előre mozdul, a szíjtárcsa pedig - miután érintkezik a járókerék abroncsával — mozgásba hozza a vezér­lődről dobját mind föltekercseléskor és A szenei gépállomás dolgozói tanulmányozzák az új huzaláttelepítőt. Amikor Hruscsov elvtárs csehszlová­kiai tartózkodása idején meglátogatta a Prága melletti chynei földművesszö­­vetkezetet, indítványára ez a szövetke­zet egy különleges huzaláttelepítőt ka­pott, amely az SKG-6 és TVD-6 vető­gépekre egyaránt alkalmas. A chynei szövetkezet ennek a huzaiáttelepítönek a segítségével végezte az elmúlt tavasz­­szal a kukorica négyzetes vetését, és­pedig tökéletesen, aminek eredménye­ként a szövetkezeti dolgozók kiemelkedő hozamot takarítottak be. Az új huzaláttelepítő nemcsak egysze­rűségével tűnik ki, úgyhogy a vetögép kezelésére öt helyett most már csupán egy emberre van szükség, hanem — a kezelési útmutatások betartása esetén — biztosítja a négyzetek pontosságát és szabályosságát is. A kisebb munkaerő­szükségletet az teszi lehetővé, hogy a vezérlődrót (vezérlőhuzal) vetés előtti mechanikai lehajtására és vetés utáni föltekercselésére különleges huzaláttele­pítő szerkezet készült, amely a vezérlő­drót tulajdonképpeni dobjából, szíjtár­­esából, tengelyből, mozgó karokból, lá­lehajtáskor, mind fékezés alkalmával. A lábító lenyomásával szabályozzuk a járó­kerék és szíjtárcsa működését. Ha a lábító visszatér eredeti helyze­tébe, a szíjtárcsa és a járókerék kap­csolata megszűnik, s a dob forgása meg­áll. A vetögép szerelvényéhez tartozó jobb és bal feszítőcsörlö arra szolgál, hogy a vezérlödrótot a tábla végén rögzítsük, s ezzel olyan feszítő erőt kölcsönözzünk a huzalnak, amely akkor sem hanyatlik, amikor a vetőgép a feszítőcsörlőhöz kö­zeledik. Egyébként a vezérlődrótot a vetőgép maga telepíti át új helyzetbe minden menet alkalmával, de az első kivételével, amikor csupán a vezérlődrót lehajlása megy végbe. Ezt az egész szerkezetet kifogástalanul rászerelhetjük az elmúlt évben Magyar­­országról behozott TVD-6 négyzetes ve­tőgépekre is. A felsorolt előnyök alapján, és tekin­tettel a kukoricatermesztési feladatok fontosságára, a Mező- és Erdőgazdasági Minisztérium elrendelte, hogy szovjet tervek alapján minden SKG-6 és TVD-6 vetőgép számára készítsenek ilyen hu­zaláttelepítőt. A huzaláttelepítők már el is készültek, s azokat kellő mennyiség­ben szétküldték minden járásba, a gép- és traktorállomásokra. A gépállomások a kukorica vetése előtt fölszerelik eze­ket a huzaláttelepítőket azokra a vető­gépekre is, amelyek a földművesszövet­kezetek tulajdonát képezik. Végezetül még annyit, hogy a Szovjet­unióban már kifogástalanul bevált huzal­áttelepítők használatának fontosságát tartották szem előtt a gépállomások szak­értői, amikor elhatározták az új szerke­zet szemléltető bemutatását. Ez alka­lommal a szövetkezetek és gépállomások dolgozói elsajátíthatják a huzaláttelepí­tők pontos kezelését, úgyhogy az újdon­ság előnyeit már a tavaszi munkálatok során maradéktalanul érvényesíthetik. Jozef Benovié, a Mező- és Erdőgazdasági Meg­bízotti Hivatal dolgozója. Egy tőről 319 paradicsom A szovjet konyhakertészek olyan pa­radicsomfajtát termesztenek, amelynek szára, illetőleg ennek alulsó része szét­kúszik a talajfelületen, majd gyökeret ereszt. A paradicsommagot vetés előtt szódaoldatban áztatják, amelybe para­dicsomkivonatot kevernek. Tenyészidő­ben a töveket bőséggel öntözik, s mint­egy hat alkalommal inegtrágyázzák. Az érő gyümölcsök a talajon fekszenek, de ennek ellenére nem indulnak rothadás­nak. Az egyik ilyen párád icsomtövön 519 gyümölcsöt számláltak meg, amelyek súlya 18 kg-ot tett ki. TARTALOM Beüovic Jozef, a Mező- és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal dolgozója: Üj huzal­áttelepítő az SKG-6 és TVD-6 vetőgépek számára . . . 113 Ivanicka Ján, mérnök, Bra­tislava: Öntözési tapaszta­latok és feladatok a nagy­megyeri járásban .... 114 Lósy Béla (Kolta): A répa­­egyelés technikája . . . 114 Sándor Gábor: Félhektáros szövetkezet...............................115 B á r t f a i László: Az erdőgaz­dasági feladatok megoldásá­nak 7 útja....................................116 Csandal István (Szene): Nyitott istállókkal a szarvas­­marha gümökórja ellen . . 117 Magyarországi állattenyésztők csehszlovákiai tanulmány­útja ...............................................117 Ruttkay Béla (Csölöztö): A mandula termelése és ala­nya ...............................................118 Kalapos J. tanító (Kis­­tárkány): A zöldségkerté­szet mestere *11*. 118 MÉHÉSZET Örösi Pál Zoltán: A bölcsők és az anyák nagysága . . 119 Zalackő Ferenc (Tallós): Pápai bácsi, a méhész . . 126 w________________________________

Next

/
Thumbnails
Contents