Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-04-15 / 30. szám
A szocialista fgluért A MEZŐ- ÉS ERDŐGAZDASÁGI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1959. április 15. Ára 40 fillér X. évfolyam, 30. szám Kulcskérdés Mezőgazdaságunk további fejlesztésének kérdéseivel kapcsolatban mind a párt XI. kongresszusa, mind az EFSZ-ek IV .országos kongresszusa egyöntetűen amellett foglalt állást, hogy tartalékainkat feltárva az elkövetkezendő években ezen a téren is olyan gyors fejlődést kell elérnünk, mint az iparban. Nagyon időszerű e kérdés alapos elemzése és megoldása, mert amíg iparunk termékeinek árát 1953-töI a mai napig általában 28 százalékkal csökkenthettük, addig az élelmiszeripari termékek árát csupán 18 százalékkal. Elgondolkodtató tény, hogy bár I mezőgazdaságunk különösen az utóbbi években ilyen nagyarányú segítsé- j get kapott munkásosztályunktól, mégis az elmúlt évben minden ötödik i kiló húst és hatodik kiló zsírt külföldről kellett behoznunk. Összefügg ez mezőgazdaságunk egy másik komoly hiányosságával. Hazánk mezőgazdasági területe nagyon is alkalmas a takarmánynövények termesztésére, mégis nagymennyiségű takarmányt szállítunk be — értékes valutáért — külföldről. Azaz megközelítőleg sem kielégítően használjuk ki a belső tartalékokat. Az elmúlt években irányt vettünk az állatállomány gyors számbeli növelésére, azonban a növénytermesztést, ezen belül a takarmánytermelést nem emeltük olyan szintre, hogy kielégítse a szükségletet. Példa erre az is, hogy 1948-tól 1957-ig 57 százalékkal növekedett az állattenyésztési termékek termelése é* csak 12-vel a növénytermesztésé. Pártunk és kormányunk a fentiekből helyesen vonta le a következtetést, amikor a következő esztendőkre mezőgazdaságunk feladatául a növénytermelés, elsősorban a takarmánytermesztés fokozására szabta meg az irányt A talajerő-fokozás egyik fontos alapfeltétele az elegendő mennyiségű trágya. Az istálltitrágya helyes kezelése, a megfelelő mennyiségű műtrágya alkalmazása és minél több komposzt készítése a talajerő fokozásnak ezt a részét megoldaná. A másik része a melioráció. Államunk erre a célra jelentős összeget fordít. Az állami költségvetés a következő öt évre Szlovákiában 10 milliárd korona befektetést irányoz elő meliorációs munkálatokra. Ezenkívül még a kerületi nemzeti bizottságok is rendelkeznek majd bizonyos összegekkel. Kelet- Szlovákiában, Szepsi környékén, az Ipoly, a Nyitra és Zsitva mentén valamint a Csallóközben sokezer hektár föld kerül ki a víz pusztító hatalma alól. És még több föld válik majd az öntözés következtében termékenyebbé. Az állami befektetés leginkább a nagy meliorációs építkezések megvalósítására irányul. Ezek mellett fontos szerepet kell betölteni a helyi kezdeményezésének is, hiszen a meliorációs szövetkezetek sokszor saját pénzügyi és munkaerőtartalékok keretén belül önmaguk segíthetnek sorsukon. Eddig több mint 40 meliorációs szövetkezet jelentette megalakulását, működésről azonban még kevés számolhat be. Már pedig a helyi kezdeményezés, a helyi források és lehetőségek kihasználása döntő fontosságú tényező ahhoz, hogy az állam nyújtotta segítséget mezőgazdaságunk felvirágoztatására megfelelően kamatoztassuk. Ajándék a Munka ünnepére Az opavai járásban levő zimrovicei EFSZ május 1, tiszteletére értékes munkafelajánlást tett: terven felül 1900 kiló sertéshúst és 22 ezer liter tejet kitermel és ad a közellátás részére. Természetesen a jó példa követőkre talál. A vavrovicei EFSZ ötezer darab tojást, több mázsa korai burgonyái és cukorrépát termel terven felül Összesen 7 ezer kiló baromfihúst adnak be — ugyancsak a beadási terven felül — a jakartovicei és a bnévosicei szövetkezet tagjai is. (es) • A Kolíni Állami Gazdaságból 12 élő fácánt küldték a Szovjetunióba annak a kubáni szovhoznak, amellyel versenyben állanak, (ro) • A nyitrai kerületben 10 ifjúsági kollektíva versenyez a Szocialista munkabrigád címért. Köztük van a gutái EFSZ ifjúsági kollektívája, a csiffári traktorosok és a bodoki fiatal baromfitenyésztők munkaközössége. • Kilencszáz fajta cipőt készítenek a Gottwaldowi Cipőgyár dolgozói a honi és külföldi piacra, (jek) • A besztercebányai kerületben az idén kétszáznéggyel növelik a gyermekbölcsődék férőhelyeinek számát. • 26 millió 500 ezer korona értékű gépet vásároltak ezidáig a nyitrai kerület szövetkezetei a gépállomásoktól: többek között 607 kerekes és lánctalpas traktort, 678 vetőgépet, 342 önkötözögépet, 218 cséplőgépet és 36 gabona-, illetve silózókombájnt, (tk) • Oj panelgyártó üzem épül Plzenben, amely még ebben az évben mintegy 500 lakás felépítéséhez gyárt panelt. (zn) • A szécspólyánkai EFSZ tagjai kötelezték magukat, hogy a félévi marhahúsbeadást május 30-ig, az évi tejbeadási tervüket pedig augusztus 31-ig teljesítik, (rs) • A pieszoki gyár dolgozói az év végéig 8 00 000 koronát takarítanak meg újítási javaslataikkal. Széleskörű újítási mozgalmat indítottak, mely mozgalomba ez idáig 1249 munkás, 300 mester és technikus kapcsolódott be. • Az eperjesi kerület a beszolgáltatás terén a legjobbak közé tartozik. Az első negyedévben terven felül 402 tonna sertéshúst adtak a közellátás részére. • Áprilisban, az erdők hónapjában a zsolnai kerületben 40 millió fát ültetnek ki. Elsőként a fakiültetést a vágbesztercei járásban kezdték meg, ahol ez idáig már 500 hektárt fásítottak be. • A jicíni Agrostroj üzemben elkészítettek 90 újtípusú önkötözőgépet, kísérletezés céljából. Ezeket a csehszlovák önkötözőgépeket két típusban fogják gyártani. A hegyes vidékek számára 183 cm, a síkságok számára pedig 244 cm vágószerkezet szélességgel. . (th) Erdősítik a tisztásokat Az eperjesi kerület erdészeti üzemeinek dolgozói már áprilisban - az Erdők Hónapjában túlteljesítik a tavaszi erdősítési tervet. Mostanáig 1052 hektárt befásítottak, s 172 hektárba gyorsnövésü fákat ültetek. Még áprilisban további 3000 hektárnyi területet erdősítenek és kiültetnek 168 ezer darab nyárfát. (t-k) A hnústa-i erdészeti üzem dolgozói áprilisban — az Erdők Hónapjában — továbbfolytatják még a múlt hónap 15-én megkezdett facsemeték kiültetését. Ezen a tavaszon több mint 1,5 millió egyedet ültetnek el, amelyeknek 70 százaléka tűlevelű, 30 százaléka pedig lomblevelű fa. Képünkön a rimabreznói erdőmunkások a hársfaerdő telepítése közben, akik 120 százalékos napi átlagteljesítménnyel dolgoznak. nnnnnnnmaaamaixioacioaaa ülésezett a szakszervezetek szlovákiai konferenciája A bratislavai Kultúra és Pihenés Parkjában tartották meg a szakszervezetek szlovákiai konferenciáját, mely a Prágában ez év május 13-ra összehívott IV. össz-szakszervezeti kongresszusra való előkészületek legkimagaslóbb eredménye. A konferencián több mint 700 küldött — köztük példás szakszervezeti funkcionáriusok, kitüntetett dolgozók — viharos tapssal, üdvözölték a Központi Szakszervezeti Tanács küldöttségét, amelyet Frantisek Zupka elvtárs vezetett. Vojtech Daubner elvtárs értékelte az előző konferencia óta eltelt időszakban folytatott tevékenységét. Foglalkoztak a munkaverseny nevelő jellegével, ami napjainkban a szocialista brigádok szervezésében nyilvánul meg. A beszámoló hangsúlyozta, hogy a szakszervezeteknek a jövőben nagyobb gondot kell fordítani a műszaki fejlesztésre és hogy a dolgozók minél nagyobb számban vegyenek részt a termelésben. A konferenciára már az első napon távirat érkezett a mezőgazdasági gépeket javító nyitrai üzemből, ahol az összes dolgozók bekapcsolódtak a szocialista munkaversenybe és az első negyedévi tervet minden mutatóban pontosan teljesítették. Miért nincs petrezselyem a piacon? Bizonyára zöldségfogyasztóink közül sokan feltették maguknak a címbe foglalt kérdést: miért nincs petrezselyem a piacon? S próbálták magyarázatot keresni rá, persze, leginkább a gyümölcs- és zöldségkereskedelem elárúsítóit, illetve a vállalat vezetőit szidták, miért nem gondoskodik petrezselyem biztosításáról a vevőközönség számára. Hol is van tehát a hiba? A múlt évi petrezselyembegyűjtési terv 38 710 mázsában szabta meg a szükségletet Szlovákiára. A Gyümölcs- és Zöldségkereskedelmi Vállalat dolgozói a feltüntetett petrezselyemszükséglet kitermelését szerződéses alapon igyekeztek biztosítani. Ehhez 3429 kiló jóminőségü petrezselyemmagot juttattak a termelőknek. Valamennyi intézkedés ellenére azonban a termelők tavaly 44 hektárral kevesebbet vetettek a terve-AIV, kongresszus határozatának szellemében Az út kétoldalán zöldéi a vetés, melyen a tavaszi napsugár simítja végig „növesztő kezét“. A gyönyörködtető szemlélődés közben alig veszszük észre, hogy már bejutottunk a perbenyiki szövetkezet gazdasági udvarába, ahol munkával elfoglalt embereket, korszerű gazdasági épületeket és az istállókban szép jószágállományt láttunk. Itt találkoztunk Fazekas Lászlóval is, a szövetkezet legfiatalabb állatgondozójával. 40 darab növendékállatot gondoz.- Hogy te ennyit gondozol? — kételkedünk.- Nem kell ezen fennakadni. Nagyon szeretem az állatokat. Na, de ha nem hiszik, jöjjenek és nézzék meg őket. Olyanok, hogy öröm rájuk nézni. Nem sok helyen találnak hozzájuk hasonlót. „Öröm rájuk nézni". Erre aztán kiváncsiak vagyunk. Útközben elmondja, hogyan lett állatgondozó. Még alig 14 éves. A középiskola elvégzése után sokat gondolkodott azon, mit válasszon hogy megtalálja jövőjét. Szereti a gépet, az állatokat, a földet. Géplakatos akart lenni, de vonzotta a szülőföld virágbaborúló határa is, melyen aratás előtt dús kalászokat riftgat a szél Munkahelyére értünk.- Ezek lesznek a szövetkezet legjobb jövedelmi forrásai, — mutat az állatok felé. Alig hisz az ember a szemének, fülének. Nem csoda, hogy az állattenyésztés terén elmúlt évben az első helyezést érték el a királyhelmeci já rásban. Amint széttekintettünk a gazdasági udvaron, valami szemünkbe ötlött. Hisz itt alig van takarmány. — Kitart újig? — kérdeztük Kondás elvtárstól, a szövetkezet könyvelőjétől. — A terv szerint elégnek kellene lenni, de növekedett az állatállomány, s így nem tudom' hogyan fog kitartani. Az EFSZ-ek IV. országos kongreszszusának határozata kimondja, hogy haladéktalanul növelnünk kell a takarmánynövények vetésterületét, ami legjobb biztosítéka az állatállomány Növekedésének, fejlődésének. A múlt hibáiból okultak a perbenyikiek, amikor az idén 240 hektárt tesz ki a többéves takarmánynövények vetésterü - lete. Az EFSZ-ek IV. kongresszusának határozatát perbenyikiek magukévá tették. Minden munkaszakaszon arról folyik a vita, hogy is volna jó, hogyan lehetne szebb eredményeket elérni. A kukoricát nem beleszámolva a takarmánynövények vetésterülete az öszterületnek 34 százalékát teszi ki. Kukoricát a múlt évi 100 hektárral szemben most 150 hektáron termelnek. Több mint 85 hektáron pedig tejesérésre szánt silókukoricát vetnek Erre bátran felépíthetik Kondás elvtársnak a járási szövetkezeti konferencián mondott szavait: — Haladéktalanul növelnünk kell az állatállományt. Az első negyedévi értékelés szerint az állattenyésztés megjavítása érdekében — bár járási méretben most is a jobbak között állnak — nagyon is szükség van a fenti intézkedésekre A perbenyikiek helyesen látják a javulás útját. 31 hektáron vetnek siló takarmányt. Ebbe nem számoljuk bele a másodnövényeket, ami terv szerint csaknem 30 hektárt tesz ki. Csökkentik az árpa vetésterületét, melynek rovására növekszik a kukorica vetésterülete. Mindez erős oszlopa lesz a szövetkezetnek, mind a tejhozam, mind a jövedelem növekedésében, valamint a kongresszus mezőgazdaságunk fejlesztésére vonatkozó határozatainak teljesítésében. Nemcsak a perbenyiki szövetkezetben, hanem a királyhelmeci járás többi szövetkezetében is nagy viszhangra talált az EFSZ-ek IV. kongresszusának azon határozata, hogy az árpa vetésterületének rovására kukoricát vetnek. Például a bácskai szövetkezetesek 20 hektár árpa helyén termelnek kukoricát, a bolyi, zétényi, bodrogmezői és a többi szövetkezetekben csaknem 800 hektárral növelik a kukorica vetésterületét. Koros Árpád Az Albán Munkáspárt Központi Bizottságának plenáris ülése foglalkozott az albán mezőgazdaság fejlesz, tésével, főképp a tej- és hústermelés növelésével. Felvételünk a mezőgazdasági főiskola állattenyésztési osztályának laboratóriumában készült, ahol az albán fiatalok szorgalmasan készülnek a nagy feladatra. zettnél. Ezt a tényt ismerve üzemeinknek meghagytuk, hogy utólag még kössenek szerződést a termelőkkel 4782 mázsára. Erre a célra 690 kiló vetőmagot biztosítottunk. S mi történt? A termelők 1958-ban mégis csak harmincnyolc és fél százalékra teljesítették a petrezselyem begyűjtési tervét. Hogy ez az állapot bekövetkezhetett, ehhez főleg a pozsonyi és a nyitrai kerület termelői járultak hozzá, akik 14 865 mázsa petrezselyemmel maradtak adósak a közellátásnak. Például: a múlt esztendő első felében a pozsonyi kerület termelői a kalarábét 174, a salátát pedig 113 százalékra adták be. A gútai EFSZ a petrezselyem beadási tervét csak 50 százalékra, az ímelyi EFSZ 40 százalék körül, a trnávkai — mely a pozsonyi kerület legnagyobb termelője a petrezselymet illetően — még 20 százalékra sem teljesítette. Éz utóbbi viszont a kelvirágból ötszörannyit termelt, mint amennyit a szerződés előírt. Hogyan javítsunk a helyzeten? Hogy a múlt év hibáit ne ismételjük, az 1959-es évre a petrezselyem termelését — az egész begyűjtési tervhez viszonyítva — 106 százalékra szerződésileg lekötöttük, s 4111 kiló vetőmagot biztosítottunk idejében a termelők részére. A Vetőmagtermeltető- és Nemesítő Vállalat rovására Írandó, hogy a leszállított vetőmag minőségileg harmadosztályú. Az elmondottakhoz még hozzá kell fűzni, hogy az. EFSZ-ek, állami gazdaságok feladata, hogy a szerződésben lefektetett gyökérzöldség-menynyiséget kitermeljék, ezzel a petrezselyemhiányt megszüntessék! Samuel Dratler, a Gyümölcs- és Zöldségkereskedelmi Tröszt dolgozója, Bratislava.
