Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-04-08 / 28. szám
1959. április 8. VIRÄGZÖ MEZÖGAZDASÄG 107 A hibridkukorica termesztésének jelentősége Napjainkban a hibridkukorica-termelés fokozatos növelése biztosítja a takarmányalapot minden nagyüzemi gazdaságban. Viszont nem az a fó célunk, hogy minél több területen termeljünk kukoricát más növények rovására, hanem hogy lényegesen növeljük a kukorica hektárhozamát. Petrzelová Milada, a Nyérasdi Magnemesítö Állomás mérnöknője erről a kérdésről egy eszmecserénk alkalmával a következő nyilatkozatot tette: Sok sző esett az utóbbi időben arról, hogyan értünk el magas hektárhozamokat. Ügy, hogy bevezettük a kettős hibridkukorica termesztését. Egyes EFSZ- ekben és állami gazdaságokban már termesztik a hibrid fajtákat és elég szép eredményeket érnek el. Ennél azonban nem szabad megállnunk, mert sokkal magasabb hektárhozamokat is el lehet érni. Mi a kísérleti parcellákon a kettős hibridkukoricából 110, 119, 136 és 146 mázsa csöveskukoricát termeltünk hektáronként. Állomásunk feladata, hogy egyrészt újfajta kettős hibridkukoricát nemesítsünk, másrészt a lednicei hibrid termesztésének megtartása és kiszélesítése a célunk. A lednicei hibridből 1960-ig 100 000 hektár bevetésére elegendő vetőmagot kell biztosítanunk. A nagyüzemi gazdaságokban a legrövidebb időn belül rá kell térni a kettes hibridkukorica termesztésére. A lednicei hibrid átlagosan 20 °/o-kal magasabb hozamú, mint a jelenlegi hibridek. Ha az eddigi hibridfajták hektárhozamát 28 mázsára számítjuk, ezeknek a hibrideknek a bevezetésével 100 000 hektárról 20 %-kal többet termelünk, s az egész termés 560 000 mázsa lesz. Mezőgazdaságunkban a kukorica mint takarmány is nagy jelentőségű. Az eddigi tapasztalatokból megállapítottuk, hogy a tejesérésben lesilózott kukorica tápanyagértéke nagyon csökken, ha nem helyes az arány a zöldanyag és a cső között. A cső legalább 13 — 15% legyen. A silókukorica termesztésében nagy ha ladást értünk el, például 380 — 400 — 500 több silót vagy takarmányszalmát adjanak. Később fokozatosan növeljük a zöldtakarmány mennyiségét, s ezzel fordított arányban mérsékeljük a szénhidrátos táplálékok adagolását. A kora tavaszi zöldtakarmányok sorából kihagytuk az őszi repce, őszi árpa es — tavaszi árpa keverékeit, mivel a két első növény tavaszi fejlődését az áttelelés nagyban befolyásolja, éspedig olyannyira, hogy a terméshozam mennyiségére és etethetésének időszakára biztosan nem számíthatunk. S azt se felejtsük el, hogy mind a három növény gyorsan elöregszik. Állataink zöldtakarmányokbói nagy tömeget fogyasztanak. A takarmányok naponkénti behordása sok közlekedési eszközt igényel, tehát eszközökben és időben számottevő megtakarításokat érhetünk el, ha a zöldtakarmányokat az istállók közelében vetjük. Ha így vetünk, a. jó talajerőgazdálkodás érdekében külön takarmányforgót kell összeállítani. Esetünkben a 80 szarvasmarha ellátására elegendő takarmányforgó a következőképpen festhetne: I. Szudánifű (1,25 ha), II. Zabosbükköny (1,25 ha): lucernaalávetéssel, III. Lucerna (1,25 ha), IV. Lucerna (1,25 ha); fű-rávetéssel, V. Füveslucerna (1,25 ha), mázsát is hektáronként, az ifjúságfalvi, nyárasdi, felsőszeli EFSZ-ekben, a galántai állami gazdaságban és másutt. De nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a cseh és morva vidékeken ennél sokkal nagyobb hozamokkal dicsekedhetnek. A brnói, olomouci kerületekben már 700 — 1000 mázsás hektárhozamokat is elérnek. Állomásunk már évek óta kisérletezik Az állattenyésztés fejlesztése szoros összefüggésben áll a növénytermesztés hozamával, elsősorban a takarmánytermesztés jobb megszervezésén keresztül. Ezért a takarmánytermesztést úgy kell megszervezni, hogy áprilistól a téli időszakig állandóan megfelelő mennyiségű zöldtakarmány álljon a szövetkezetek és az állami gazdaságok rendelkezésére. VI. Búzásbükköny (1,25 ha); másod - növényként szudánifű (1,25 ha), VII. Zabosbükköny (1,25 ha) és szudánifű (0,9 ha); másodnövényként kukoricacsalamádé (1,25 ha). Vili. Cukorcirok-csalamádé (0,35 ha), IX. Búzásbükköny (1,25 ha); másodvetésként kukorica és lóbab, X. Rozsos bükköny (1,25 ha); másodvetésként szudánifű. A gazdasági udvar körül vetett zöidtakarmányok parcelláin villanypásztor segítségével legeltethetünk, s az adagolást napokra osztjuk. A szántóföldi magas növésű zöldtakarmányok naponkénti adagolása külön is fontos, nehogy az állatok a növényzetet legelés közben letapossák és a kelleténél többet fogyaszszanak belőle Sajnos, egy aránylag rövidre szabott írás keretében nem elemezhetjük a zöldtakarmányozás valamennyi problémáját. Cikkünkkel voltaképpen csak vitát akarunk elindítani, éspedig azzal a céllal, hogy miképpen kell és lehet a zöldtakarmányozást a legjobban megszervezni. Ezzel kapcsolatban tartsuk szem előtt, hogy a zöldtakarmányok segítségével minél többet termelhessünk, s ugyanakkor a téli takarmányozási időszakra is elegendő lucernát, lóherét és silótakar - mányt tartalékolhassunk. a silókukoripa termesztésével. A múlt évben 9 fajta hibriddel végeztünk kísérleteket. A vetési kísérlet két formáját vezettük be: az egyik esetben 70X70, a másikban pedig 60X60 cm-es volt a sor- és tőtávolság. A legjobban bevált a 70 X 70-es fészkes ültetésű általunk nemesített hibridkukorica, amelyből 500 — 600 mázsás hektárhozamot sikerült elérni. Ezenkívül kísérleteket végeztünk szója és kukorica keverésével különböző arányban. A gyakorlat azt igazolja, hogy a takarmányfélék fehérjetartalmának növelésében a kukorica és a szója keveréke igen nagy jelentőségű. Még a kukorica tápanyagának kérdéséről szeretnék említést tenni. Szakembereink előtt ugyanis még nem tisztázott a kukorica tápanyagtartalmának kérdése. Az eddigi kutatások alapján számíthatunk azonban azzal, hogy tejérésben a kukorica a következő tápanyagokat tartalmazza: 0,5 — 1 %-ig emészthető fehérjét és 8—12 keményítöegységet. Ha ennek alapján 600 mázsát számítunk hektáronként. az eredmény 600 kg emészthető fehérje és 6600 keményítüegység. Viszont ha 80 mázsás hektárhozamot számítunk lucernából (virágzás idején kaszálva), akkor egy hektárról 568 kg emészthető fehérjét és 2160 keményítő egységet nyerhetünk. Mindezekből arra a következtetésre jutunk, hogy a kukorica tápanyaga a legmagasabb, s kemény!tötartahnát más takarmányok nem múlják fölül. Kopper Jáno3 A zöldlakarmányozás folyamatosságának biztosítása érdekében külön gondot kell fordítani a tavaszi vetésű zöldtakarmányok vetésére. Ez utóbbiaknak mintegy 50 %-át olyan növény féleségekből vessük, amelyek az őszi és a téli időszakban zöldtakarmányként használhatók. Ilyen növény a takarmánykáposzta is. Ma még sokan lebecsülik a takarmánykáposzta jelentőségét, bár évről évre nagyobb azoknak a gazdaságoknak a száma, ahol a takarmánykáposztát elismerik. Széleskörű elterjedésének eddig legnagyobb akadálya a ve'tömaghiáity volt. Nagyobb lenne az érdeklődés a takarmánykáposzta iránt, ha több vetőmag állna a termelek rendelkezésére. A legnagyobb termést a takarmánykáposzta áprilisi vetés esetén adja. Nyugodtan vethető az őszi takarmánykeverékek után is. Előfeltétele, hogy istállótrágyázotl és ősszel mélyen szántott talajba vessük. A szükséges vetőmag hektáronként mindössze 2 — 3 kg, s egy ha-ról 600 — 700 mázsa termést is betakaríthatunk. Nagy jelentőségű a fagyállósága, mert 15 — 16 fokos fagy sem tesz kárt benne. Termesztésével csökkentjük az őszi munkatorlódást, mivel télen is betakarítható. Vitamindús takarmány; az állatok szívesen fogyasztják. Előnye, hogy nagy mennyiségű és jó minőségű takarmányt ad; erősíti takarmány alapunkat olyan időszakban, amikor arra a legnagyobb a szükség. Gondoskodjunk minél előbb a szükséges vetőmagról. Ajánljuk minden gazdaságnak, hogy ahol gond a takarmányellátás és a talajadottságok lehetővé teszik, vezessék be a takarmánykáposzta termesztését. (GB) Termeljünk takarmánykáposztát
