Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-04-08 / 28. szám
A SZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLÉKLETE Vegyszerei gyomirtás a tavaszi kalászosokban Mezőgazdasági növényeink, közöttük a gabonafélék terméshozamát is erősen rontják a vetésben előforduló gyomok, éspedig részint azért, mert elvonják a kultúrnövénytől a talajban foglalt tápanyagokat, részint mert buja növekedésükkel elnyomják a kultúrnövényt. Az egyik ilyen nagyon veszedelmes és nálunk általánosan elterjedt gyomnövény az ászát vagy acat, amely gordony néven is ismeretes (latinul: Cirsium arvense). Egyéves vagy évelő gyom, amely magról vagy gyökérről terjed. Legáltalánosabb védekezés ellene a gondosan és rendszeresen végrehajtott tarlóhántás, de mivel az ászát magja gyapotszerü pihékhez kapcsolódik, a magokat a szél nagy területekre is elviszi, s így a gyommentes parcellákat is megfertőzi. Inkább a tavaszi kalászosokban, főleg a tavaszi árpában fordul elő, s a vetést sokszor annyira elfojtja, hogy emiatt a terméshozamban súlyos kiesés következik be. Régebben kiszurkálással védekeztek az ászát ellen, ez viszont nagyon költséges és igen sok emberi munkaerőt igényel. Nálunk elmúlt esztendőben az ászát a tavaszi árpa között, de kiváltképpen a nitrogénes műtrágyával ellátott kísérleti parcellán ütötte föl a fejét, a nitrogén ugyanis az ászát fejlődését nagyban elősegítette. Az árpa szárbaszökkenése előtt az volt a helyzet, hogy a gyom egészen elborította a talajt, túlnőtte az árpát, amelyet az elfojtás veszedelme fenyegetett. A védekezés vegyszeres gyomirtásból állt; azt tettük, hogy száraz, napos időben a harmat felszáradása utón Dikotexszel permeteztünk, amelyből 5 kg-ot adtunk 600 liter vízre. A permetezést az egész táblán P-900-as traktorvontatású géppel végeztük. Pár nap múltán a permetezés idejére már 3 — 4 levelet hajtott ászát lehervadt, majd egy héttel később megsárgult és elhalt. Most már az árpa zavartalanul fejlődhet tovább, s ha akadt is közte elszáradt vagy elsárgultan összegörbült ászát, ez már magot nem érlelt. Az árpa végeredményben 26,6 mázsás átlaghozammal fizetett, ami szerény számítással is 16 mázsával több, mint ha az aszatot bántatlanul hagytuk volna közötte. Ráadásul a szalmahozam mennyisége és minősége is fokozta a hozam értékét. A gyomirtás költsége hektáronként, a vízhordással együtt, 96 koronába került, ami egy mázsa árpa árából megtérült. Ha a gyomirtást kézi erővel végeztük volna, ez ha-onként négy embernek adott volna egynapos munkát. Tehát a Dikotex használata nagy fontosságú, de a permetezés időpontját és körülményeit jól meg kell választanunk, ugyanis a nedves levélzetre permetezett Dikotex sokat veszít töménységéből és nem fejt ki megfelelő hatást. Permetezés után legalább fél napig még száraz és meleg időnek kell lennie, hogy a vegyszer jól a Ievélzetbe szívódjék. Nedves időben vagy eső előtt nincs értelme a permetezésnek, mert a vegyszer ilyenkor nemigen hat. Egyébként a Dikotex használata minden olyan gabonatáblán hasznos, amelyeken nincs alávetett here, mivel ilyképpen kiirthatjuk vetéseinkből a széles levelű gyomokat. Huszti Elemér (Tornaija) r >> TARTALOM Huszti Elemér (Tornaija): Vegyszeres gyomirtás a tavaszi kalászosokban.....................................105 B a r t a 1 o s Menyhért, mezőgazdasági mérnök (Sóssziget): A zöld futószalag helyes megszervezése ...........................................106 Koppe r János: A hibridkukorica termesztésének jelentősége ......................................................107 Termeljünk takarmánykáposztát 107 Csűr ill a József: Bővítik a silókukorica termesztését . . 108 Krajcsovics Ferdinánd (Galánta): Már ebben az évben teljesítik az ötéves terv feladatait 108 Gábris József: A gazdasági eredmények elemzése megmutatja az EFSZ-ek fejlesztésének helyes irányát.....................................109 V e n e n y Lajos: Óvjuk dinnyéink fajtatisztaságát...............................110 VADÁSZATI SZEMLE Balogh Kálmán (Királyhel• mec): A bodrogközi vadászat időszerű feladatai.........................111 Vadászfegyverek helyes gondozása -•••»•it** 111 Vadászlevél 112 V____________J VIZSGÁLATOK a tüdőgümőkórtól mentes borjak felnevelésére Német állattenyésztők megállapították, hogy a borjak a fertőzött anyaállománytól függetlenül is felnevelhetek. A nélkülözhetetlen tej a következőkkel pótolható: a) szárított teljes tej és szárított fölözött tej; b) szárított fölözött tej, amelyhez növényi zsiradékot adnak; c) kevert gyűjtött tej, amelyet a borjúnevelőben 80 fokra fölhevítenek, továbbá A- és D-vitaminnal kiegészítenek. A 15 kg-nál nagyobb tejzsíradagok fölöslegesek. Az iparilag előállított, fölözött tejből készült ivós, valamint a margarinhoz hasonló zsírok a borjak tüdőgümókórtól mentes nevelését nagy mértékben megkönnyítik. A fertőzött állományból származó borjakat közvetlenül születésük után el kell különítenünk, s legkésőbb 5 napos koruktól tüdőgümőkórtól mentesen kell táplálnunk. A tuberkulinozást 4 hetes kortól 8 hetes korig ismételjük meg. ★ ★ * A szántási mélység mérése A cseljabinszki mezőgazdasági gépesítési és villamosítási üzemben olyan szerkezetet állítottak össze, amely a szántás mélységét írásban mutatja. A kísérletek azt igazolták, hogy az ÚJ szerkezet hajszálpontosan működik. így festett az aszattal ellepett parcella, amelyet Dikotexszes permetezéssel tisztítottak meg a gyomtól.
