Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)

1959-04-08 / 28. szám

106 V1RÄGZÖ MEZŐGAZDASÁG 1959. április 8. A zöld futószalag helyes aiegszervezése Irta: BARTALOS MENYHÉRT mezőgazdasági mérnök (Sóssziget) anyagmagmennyiség a fontos, tehát pél­dául a tehenek takarmányában nemcsak a keményítőértéket, hanem a tejterme­léshez nélkülözhetetlen fehérjét is figye­lembe vesszük. Könnyebb áttekinthetőség végett a kö­vetkezőkben föltüntetjük a leggyakoribb zöldtakarmányok átlaghozamát, átlagos tápanyagtartalmát és az ezek alapján hektáronként várható tápanyagtermelést: Tápanyagtartalom Tápanyagtermelés (%) (q/ha) _ , £ <ó 2 >ó 2. Takarmány Í5 <u £ <u 8 >• 5 «a -5 ® 2 ^ E N •!-» G N *r» 2 Ä C O 'GJ CxOí 'Qj ^ *“» B u f rj »- -i.) r* iP, CT B C<d B C<p Nw rX 'O <d «*-* ^ 'tu c; s-. Repce V 250 7 1,5 17,5 3,75 Rozsosbükköny 250 8 1,8 20 4,5 Búzásbükköny 250 11 2,1 27,5 5,25 Zabosbükköny 200 9 1,8 18 3,6 Szudánifü (két kaszálás) 450 14 2 63 9 Kukoricacsalamádé 550 13 0,9 71,5 4,95 Cukorcirok-csalamádé 550 13 1,2 71,5 6,6 Kukorica és lóbab 500 13 1,2 65 6 Kukorica és szója 450 13 1,2 58,5 5,4 Napraforgó-csalamádé 500 7 0,6 35 3 Takarmánykáposzta 500 8 1,5 40 7,5 Kérődző állataink legtermészetesebb és legolcsóbb táplálékai a zöldtakarmá­nyok. Legtermészetesebbek, mivel ere­deti formában adják a növény tápértékét, mégpedig a zöld növény enzimeivel és vitaminjaival együtt. A legolcsóbb táplá­lékok pedig azért, mert takarmányozá­sukkal megtakarítjuk a tartósítás és tárolás költségeit, valamint a tartósítás közben előforduló súly-, tápanyag- és vitaminveszteségeket. A takarmányokat zöld állapotban fogyasztják legszíveseb­ben az állatok, mert ebben a formában emészthetek a legkönnyebben és legjobb az étrendi hatásuk. Kivételként említsük meg a magas alkaloidtartalmú somkórót és keserű csillagfürtöt, amelyek szaga és ize szokatlan, tehát etetésüket csupán kisebb adagokban és fokozatos szokta­tással rendszeresíthetjük. De az állatok a bolyhos levélzetü kölest, muhart, nap­raforgót, babot és szóját sem fogyaszt­ják zölden kellő étvággyal, tehát az itt felsorolt takarmányokra is előbb rá kell szoktatnunk állatainkat. A zöldtakarmá­nyozás idénye a haszonállatok szerveze­tének regenerálódás) időszaka. Helyesen tehát akkor takarmányozunk, ha kihasz­náljuk a zöldtakarmányok élettani és gazdasági előnyeit. Ennek alapján a zöldtakarmányozás időszakát a lehető leghosszabbra kell nyújtanunk. A. szántóföldi zöld futószalag sok nö­vényből tevődik össze, s ennek a futó­szalagnak az összeállítása, folyamatos­ságának biztosítása megköveteli a nö­vényélettani, talajtani, takarmányozási és hélyi meteorológiai Ismereteket. Nálunk, a dél-szlovákiai körzetekben a zöldtakarmányozás általában május 5. körül kezdődik. Első zöldtakarmány­­nővényünk a zöldrepcc és rozs, valamint ezek keverékei szöszös bükkönnyel. Utá­nuk az őszi árpa, továbbá az őszi búza szöszös-pannón bükkönyös és őszi borsós keverékei következnek. Június derekán az őszi keverékeket a tavaszi árpa és zab bükkönyös-borsós keverékei váltják föl. A nyári zöldtakarraányok közül a fónö­­vénynek vetett kukoricacsalamádé vagy ennek lóbabos és szójás keverékei, az­után a napraforgó és keverékei, vala­mint a szudánifü július elején válnak takarmányozásra alkalmassá. A cukor­­cirok-csalámádé augusztus elején ka­szálható. Augusztus közepére várhatjuk a szudánifü második kaszálását, továbbá az őszi keverékek után másodnövényként vetett szudánifűvet, a kukoricacsalama­­dét vagy ennek lóbabos keverékét. Szep­tember végén megkezdhetjük a cukor­­répafej etetését. Októberben a tarló­herék és a nehezen felszántható lucerna utolsó kaszálása jöhetnek számításba. A zöldlakarmányok sorát a takarmány­­káposzta zárja be. De nem minden felsorolt növényt illesztünk a zöld futószalagba, hanem ügy járunk el, hogy időszakonként kivá­lasztunk egy vagy esetleg két növényt, vagy pedig ezek keverékeit. Az egy idő­szakban számba vehető növények közül mindig azt választjuk, amelynek termése biztosabb, tehát jó télálló, fejlődésé­nek üteme egyenletes, szárazságtűrő, s ugyanakkor egységnyi területenként a legtöbb* tápanyagot adja. Tápanyag alatt nem egyoldalú többtermést értünk, ha­nem a termelési iránynak megfelelő táp-A táblázatban feltüntetett tápanyag­terméssel összefüggésben meg kell je­gyeznünk, hogy átlagértékeket vettünk számításba. Általában az a helyzet, hogy zsengébb állományban, vagy pedig ha a keverékekben nagyobb a bükköny ará­nya, magasabb az emészthető fehérjék százalékaránya és alacsonyabb a kemé­nyítőérték, viszont elöregedett állapotban vagy kevesebb bükköny hozzákeverése esetén alacsonyabb a fehérjeszázalék és több a keményítőérték. Miután az őszi és tavaszi bükkönyös vagy borsós keverékek aránylag sok fehérjét tartalmaznak, ezekből nem adunk teljes adagokat. Ha teljes ada­gokkal és jóllakásig etetnők ezeket a takarmányokat, túladagolnók a fehérjét és nem elégítenék ki a keményítőszük­ségletet. A keményítőszükséglet kielé­gítése és a tápanyagpazarlás elkerülése végett a bükkönyös keverékek adagjait magas keményítőtartalmú silótakarmá­nyokkal, valamint takarmányszalmával egészítjük ki. A szudánifü fiatalabb fej­lődési szakaszában nincs szükség a íe-Az időszakonként jól kiválasztott és a legbiztosabb, valamint legtöbb tápanya­got adó zöldtakarmányok alkalmazáséra alább egy zöld futőszalagmintát közlünk, amelyet több esztendeje sikerrel alkal­mazunk Egyúttal feltüntetjük a terü­letszükségletet zöldtakarmányonként, ugyanakkor a fent közölt hektérhozamo­­kat és tápanyagtartalmat, valamint 80 szarvasmarha zöldtakarmányozását vesz­­szük alapul. hérje pótlására. Viszont ha á teheneknek cukorcirok-csalamádét, kukoricát és ló­babot adunk, a fehérjepótlás fontos, mégpedig zöldlucerna formájában. A zöldtakarmányok vetésterületének feltüntetése a silótakarmány, takar­mányszalma és zöldlucerna pótadagjai­nak figyelembevételével történt. Gyakor­latban az állattenyésztők a keményítőér­ték és a fehérje pótlásának kérdésében mindig a zöldtakarmány állapotához iga­zodjanak, mégpedig olyképpen, hogy zsengébb zöldtakarmány vagy több bük­köny esetén kevesebb zöldtakarmányt ős A zöldtakarmány Takarmány Vetésterület felhasználásinak időszaka (ha) Május 5 — 20. Rozsosbükköny 1,25 Május 21 —június 15. Búzásbükköny 2,5 Június 16 —július 5. Zabosbükköny 2,5 Július 6 — 31. Szudánifü (első kaszálás) 2,15 Augusztus 1—15. Cukorcirok-csalamádé 0,35 Augusztus 16 — 23. Szudánifü (második kaszálás) Augusztus 24-szeptember 20. Másodvetésű szudánifü, kukorica és lóbab 5 Szeptember 21 —október 15. Másodvetésű kukorica­csalamádé, répafej és zöldlucerna 1,25 Október 15-től tetszés szerint Takarmánykáposzta

Next

/
Thumbnails
Contents