Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-04-01 / 26. szám
102 VIRÁGZÓ MEZŐGAZDASÁG 1959. április 1. Tavasz a gyümölcsösben A gyümölcsösben egész évben akad munka, de a termő gyümölcsösök tavaszi munkái a legfontosabb teendők közé tartoznak, hisz ezek a munkák legjobban hatnak a termés mennyiségére és minőségére. Ahol ezeket a munkálatokat rendszeresen, szakszerűen és idejében elvégzik, szebb eredmények várhatók. Április első fele az utolsó alkalom arra, hogy befejezzük a később fakadó gyümölcsfák alakítási és tisztogatási munkálatait. Az ebben az évben korán mutatkozó tavasz miatt április elején már csak abban az esetben telepítsünk fiatal fákat, ha az feltétlenül szükséges. Ilyen esetben az oltványokat agyaghabarcsba mártogatjuk. Jó ha ültetés előtt egy napig vízben állnak a fácskák, hogy több nedv legyen a gyökérzetben a fa megeredéséhez. Tapasztalatom, hogy még jobb lehet az eredmény, ha tavasszal több alkalommal megöntözzük a beültetett fákat. Egyes gyümölcsösökben akadnak olyan öregedő fák, amelyek termése az utolsó évek folyamán nagyon csökkent. Ezeken eredményesen elvégezhetjük az ifjítást, ha még jó erőben vannak. így újra visszatér a termőerejük. Ezt alkalmazzuk akkor is. ha a fákon nagyobb menynyiségű ág elszáradt, vagy ha nagy a pajzstetű-fertőzés. Ifjításkor a koronát erősen visszametsszük, s az elöregedett beteg részeket lefűrészeljük. Helytelen az olyan ifjítás, amikor a fa ágait félméteres vagy még kisebb csonkokra metszszük A megmaradt ágrészeken a gallyakat, vesszőket meghagyjuk, hogy a fa életműködéséhez elegendő levél nőhessen. Ezeket az ágakat csak a következő évben ritkítjuk koronaalakításkor. Túl öreg, már hámló héjú, elhaló farészes fákat nem érdemes átoltani. Az ifjítást minden fajta gyümölcsfán elvégezhetjük, de a gyakorlat mégis azt bizonyítja, hogy jó eredményt csak úgy érhetünk el, ha figyelembe vesszük az egyes fajokat és korukat. Körtén 40 — 50 éves, almán 30, megygyen és cseresznyén 15—20 éves korig ajánlatos az ifjítás. Az ifjítást nem egy év alatt végezzük, hanem két-három évig, a fa korától függőn. Legjobb, ha minden évben csak a fák harmadrészét oltjuk át, illetve ifjíi juk. Az ifjításra használt oltóágakat egészséges fáról szedjük. Erre a műveletre legalkalmasabb a héj alá oltás és a hasítékolás. Az elsőt leginkább a fiatal és még sima kérgű fákon végezzük. Az erősebb galylyak oltásához két-három oltóvesszöt is használunk. Legjobb, ha az oltóvesszőn 3 — 4 érett rügy van. A hasítékoltást öregebb cserepes héjú fákon alkalmazzuk Néha alvószemzést is használhatunk. Az ifjításhoz hasonló művelet a gyümölcsfák átoltása. Sokszor tapasztaljuk az első termés alkalmával, hogy a fajta nem jó Ezen átoltással segíthetünk. Minél fiatalabb fán alkalmazzuk, a siker annál biztosabb. Az átoltás után pár évig nincs termés, de ezt a fa később pótolja. A fát úgy csonkítjuk, mint ifjításkor. Az ágakat közvetlen az oltás előtt távolítsuk el, hogy a sebek be ne repedezzenek. Mind az ifjításkor, mind oltáskor a csonkokat jól szigeteljük oltóviasszal. Ha már nagyon erős a nedvkeringés és a fa közvetlen virágzás előtt áll, akkor már nem végezhetjük el ezeket a munkákat. Legalkalmasabb idő az ősz és a tavasz, április elejéig. A csonthéjas gyümölcsöket: szilvát, őszibarackot, meggyet és cseresznyét tanácsosabb csak az ifjítást követő évben oltani. Egy évi késéssel oltjuk a gyönge fákat is. Ezeknek növekedését jő trágyázással és talajmüveléssel is serkenthetjük. Ha az oltás nem sikerült, az oltás mellett kitörő vízhajtásokat július vagy augusztus elején ugyanazzal a fajtával beszerezzük, amellyel az oltást végeztük. Több esetben találkozunk gyümölcsöseinkben meddő fákkal. Ha a korona bizonyos ideig nem terem elég termő részt, vagy a termővirág sem ad termést, az ilyen meddőséget először foszforos és káliumos trágyázással próbáljuk kiküszöbölni. Ha ez eredménytelen, az ágakat jól visszavágjuk. De ha ez a beavatkozás sem segít, úgy az asszimilátumok és a tápsók között nincs meg az egyensúly. Rendszerint a tápsők vannak túlsúlyban. Ilyen esetben, hogy az egyensúlyt helyreállítsuk, két-három gyökeret A múlt ősszel, bármerre is jártunk, gyakran feltűnt — és még most sem hullott le teljesen a diófák ágvégeiről — a megbámult, rászáradt kopács, sőt sok helyen a szétnyílt burok közt a dió is feltűnik, amely kukactól fertőzött. A fogyasztóknak sok kárt és bosszúságot okoz a fel nem használható kukacos dió. Itt a diótermést károsító almamollyal állunk szemben. Ennek kártétele ellen a védekezést végre kell hajtani, máskülönben a kár ez évben még fokozódik. Az almamoly kukaca és bábja a fák kérge alatt repedésekben, a fertőzött gyümölcsben telel át. Májusban, almavirágzás végén az első nemzedék, júniusban a második jelenik meg. A tojó pille színe kéregbarna, első szárnyain bronzos folttal. Petéit egyenként rakja le 120 — 150 helyre, így igen sok gyümölcsöt fertőzhet meg egy nőstény ivadéka is. Védelmeznünk kell ellene mind az almafákat, mind a diófákat. 4 Védekezés almafákon: teljes téli törzstisztítás, a hulladékok összegyűjtése és elégetése. Az almamoly kukacainak meggátlására, hogy mászással a fa koronájába ne tudjanak jutni, májustól októberig a fa törzsére hullámpapirból készült hernyófogó-öveket kell szorosan felkötni A diófákról le kell szedni vagy rúddal el kell vágni. Ezt oly módon végezzük, hogy a szétágazó gyökerekről óvatosan eltávolítjuk a földet, s a megfelelő gyökereket fejszével elvágjuk, a sebeket pedig késsel kiegyenlítjük. A művelet után a földet visszahúzzuk. Erre a műveletre a legalkalmasabb idő: április eleje. Ezekhez a munkákhoz szorosan hozzátartozik a permetezés. Ha az elrejtett tojásokból már kikeltek a kártevők, ellenük 1 °/o -os Floront (99 liter víz, 1 kg Floron) vagy 2 %-os tömítésű nikotinoldat- és káliszappanos keveréket használunk permetezésre (96 liter víz, 2 kg nikotin és 2 kg káliszappan). Nagyobb hernyók ellen gyomormérget használunk; ilyen az Aredvn 0,4 —0,5 %-os tömítéssel. Gombabetegségek ellen (monília. varasodás stb.) rügyfakadás előtt 2 %-os bordói lével permetezzünk. Nagyon fontos, hogy ezeket a tavaszi munkákat idejében és nagy gonddal végezzük. Juhász Árpád (Gúta) kíméletesen leverni az ágvégekre száradt kopácsot, amely kukactól fertőzött diót rejthet magában. A fa alatt vagy környékén össze kell szedni minden diót az utolsó szemig, szedjük össze az ereszcsatornákban, kémények mellett, összerakott rőzsékben, karók között stb., és ezeket el kell égetni. A padláson április elejétől nem szabad tárolni almát vagy diót, de ezek hasznavehetetlen hulladékát sem szabad ott tartani, mert a padlás nyílásain szabadba jutó almamolylepkék májusban megfertőzik az új termést. Nemrégen tanúja voltam, hogy egy városi udvarban, ahol a közelben almafa nem volt, a diófákat csakis a maradéktalanul össze nem gyűjtött dióból és a padláson össze nem gyűjtött, el nem égetett kukacos dióból kirejÁilő almamolylepkék fertőzték meg. Az eredmény: két nagy diófáról a használható diót leszámítva 20 — 25 kg kukacos dió, ami 350-400 korona értékű árunak felel meg. Ezenkívül a tulajdonos a fákat ki akarta vágatni, mivel éveken keresztül nagyobb mennyiségű kukacos diót termettek. Egy kis körültekintéssel tudásunkat növelhetjük szaklapok olvasásával, és így az előfizetési díj sokszorosát takaríthatjuk meg a gyümölcstermelésben. Ruttkay Béla (Csölösztő)' A dió kukacosodásának okai
