Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)

1959-04-01 / 26. szám

1959. április 1.

Jxalrad

Földműves

3

SZALÓC az élen

TTa mint ismeretlen látogatsz el ebbe a községbe, azt hinnéd,

csak kö terem. Az embereket hiába kéred, hogy mondjanak valamit közös gazdaságuk eredményeiről és a fejlődést fékező hibákról. Amolyan szűkszavú hegyközi emberek.

— Keresse meg az elnököt - tanácsolják. — Osváth Lajosnak hívják. 6 több mindenről szolgálhat fölvilágősítással.

— Osváth Lajost keresem - szaporítom a szót köszönés után.

— Térjen beljebb, én vagyok az - kedveskedik egy ötven éven felüli bácsika.

— A szövetkezet? Éppen tíz éve

megyeget.

Hát bizony szép megyegetés lehet az, amikor 31 korona 40 fillért ér a munkaegység.

— Mióta elnök, Lajos bácsi?

— Egy éve lesz..., hogy sertésgondozó vagyok.

— Hogy a csodába, hát nem maga az elnök?

— Nem bizony. A fiam az. Már több, mint két éve. Kijárta a tízhónapos elnökképzót Komáromban. Amikor onnét hazajött, akkor bízták meg a szövetkezet vezetésével.

Nemsokára előkerült a fia is. Kiderült, hogy szövetkezetük a járási vándorzászló birtokosa. Hogy nem méltánytalanul jutottak hozzá, az bizonyos.-«■ Mégis, mivel szolgáltak rá? - kérdem az elnöktől.

— Szépek az állattenyésztésben elért eredmények. Különösen a szarvasmarhatenyésztést fejlesszük. Százhetven darabot terveztünk a múlt évre, s év végére negyvennel túlléptük. Nem hanyagoljuk el az építkezést; vízvezetéket építettünk a pelsöci- és a szilicei fennsíkra. Befejezés előtt a szövetkezeti klub és az iroda építése. Egy öreg istállót meg átalakítottunk a most, nemrég vásárolt gépek részére gépszínnek. A jövőben pedig művelődési otthont tervezünk építeni, mert a tagság 40 — 50 százaléka fiatal. Szövetkezetükben a tavalyi év volt az első alkalom, amikor a állattenyésztésben tervüket túlteljesítették. Ez fordulatot jelentett a falu életében - állapítja meg befejezésül az elnök.

Elbeszélgettünk Hajdú László és Csefó István állatgondozóval. Laci bácsi elmondotta, hogy már a közös gazdaság alapjainak letevésénél is ott voltak.

— Azóta mindig arra törekszünk — jegyezte meg Hajdú állatgondozó —, hogy a lehető legnagyobb eredményeket mutasson fel az állattenyésztésünk. Nekünk is részünk van abban, hogy tavaly 7,3 literes napi tejátlagot értek el átlagosan a fejögülyások.

— Te, az öndicséret büdös — vágott közbe Csefó István. — Inkább a növénytermelőkről beszélj, akik a múlt év nyarán két műszakban dolgoztak; hektáronként több mint 23 mázsa búzát és árpát, valamint 30 mázsa zabot csépeltek. Vagy mondd meg hzt, hogy kukoricából a tervezett 33 mázsa helyett 63 mázsát takarítottak be minden egyes hektárról.

á/findenkiröl beszélnek, csak rnagukról nem. Lehet, hogy igazuk van. Róluk beszéljenek a tények: istállójukban rend, tisztaság, az állatok a jólápolt Ságról tanúskodnak.

Ezek az emberek panaszkodni sem szeretnek. Habár a Sajó — ez a kegyetlen rabló — megfosztotta őket SO hektár széna termésétől, mégsem esnek kétségbe.

— Hiányzik nagyon, — fűzi a szót Pista bácsi — de szerencsére van azért takarmányunk. Áradással, kiöntéssel eddig mindig számolnunk kellett. Szabályozni kéne ezt a folyót, mihamarabb. Reméljük, hogy rövidesen sor kerül rá ...

Szárnyasok tenyésztésével is foglalkoznak. A baromfifarm vezetője a többszörösen kitüntetett, 71 éves Ta/ * r

kács Gyula bácsi. Tavaly is 5 volt a járásban a legjobb tyúkfarmvezetö.

— Gyula bácsi, minek tulajdonítja, hogy éveken át jó eredményeket ér el munkaszakaszán? — kíváncsiskodtam.- Nézze kérem, megértésre van szükség a munkacsoporton belül. Az összefogás, az erőnek a feladatokra való összpontosítása, a szaktudás teszi. Nekünk sokat segített a szakkönyv, meg a mezőgazdasági újság. Tanulás, hozzáértés nélkül sose tudtunk volna például a 62 kacsától hat ezer darab tojást elérni a múlt esztendőben.

Ilyen és hasonló emberek dolgoznak Szalócon, a rozsnyói járás legjobb szövetkezetében, akik gondolnak a holnapra is. Nem feledkeztek meg az alapok feltöltéséről: S százalékot az oszthatatlan alapba, 3-at a szociális- és egy százalékot a kultúrális alapra fordítóitok.

Az idősebb szövetkezetesek megemlítették, hogy a fiatalok - bár mindenféle munkából kiveszik részüket —, de tanulni, iskolába menni nemigen akarnak. Pedig rájuk nagy feladatok várnak.

Tgazuk van! A második ötéves terv mezőgazdasági mutatószámainak eléréséhez, közös gazdaságuk továbbfejlesztéséhez a szaktudás nélkülözhetetlen.

SZUH KÁLMÁN

FALUSZÉPlTÉS

POZSONYPÜSPÖK1N

Nálunk van a kerületi vándorzászló

AVágsellyei Mezőgazdasági Mesteriskola tangazdaságának dolgozói minden elismerést megérdemelnek; a termelésben elért sikereik arról tanúskodnak, hogy megérdemelten jutott birtokukba a kerületi vándorzászlő. Szlovákiai méretben a 31 tangazdaság közül pénzügyi gazdálkodásban a második, össztermelésben pedig a harmadik helyre kerültek.

Több mint 720 ezer koronát szabott meg az évi pénzügyi tervük, amit 1 millió 080 ezer 191 koronára teljesítettek.

Nézzük csak közelebbről a gazdaság felépítését, összesen 135 hektár a termőföldjük. Marhaállományuk 78 darab, ebből 34 a törzskönyvezett tehén. Az átlagos napi tejhozam 8.44 liter tehenenként. Egy liter tej kitermelési költsége 0,76 korona. Van 240 sertésük, melyből 46 anyakoca. Minőségre nézve; 2 darab Elita Rekord, 12 Elita, a többi A és B osztályzatú.

A növénytermelésben hektáronként 470 mázsa cukorrépát, 32,40 mázsa szemeskukoricát, öntözéssel 27 mázsa búzát és 80 mázsa lucernát takarítottak be. Míg a nem öntözött területen csak 15 mázsa búza és 64 mázsa lucerna termett egy hektáron. Zöldségtermelésben 49 ezer korona volt az 1 hektárra jutó pénzjövedelem. Az öt éven keresztül gondozott gyümölcsfaiskola hektárra számítva 400 ezer korona hasznot hozott.

E szép eredményeket felmutató tangazdaság legjobb dolgozói: Futó

★ ★ *

A megújhodás ösvényén

Nagycsaiomiján szövetkezeti vezetőséget választott 104 új tag, a már meglévők mellé. Hisz 425 hektárral növekedett az EFSZ földterülete. így szükségessé vált a vezetőség kibővítése. Az új hivatás képviselői mint Pásztori, Kassai, Tandel, Gemer, Vanda és Ivanics jól gazdálkodó kisparasztok voltak, akik a közösben is példát akarnak mutatni.

Ugyanígy erősítést kaptak a szövetkezet más munkaágai. Özvegy Korcsakné 62 éves asszony 84 darab sertés gondozását vállalta, hogy ő se maradjon le a többiek mögött.

Üj ösvényre léptek az önállóan gazdálkodó emberek. Hallgattak az idő és a JNB agitátorainak szavára. Most már közösen formálják jövőjüket.

Nagy Sándor, Nagycsalomija

Pál zöldségkertész, Kovács István virágkertész, Csizmadia István és Baran Veronika fejők, Kiss István, a javítócsoport vezetője, valamint Rosíval József és Slobodník Ferenc tangazdaságvezetők, akik kitüntetésben részesültek. Rajtuk kívül még 26 dolgozó között 18 ezer korona pótjutalmat osztottak szét.

Ha megkérdezzük a tangazdaság bármely munkását, hogy minek tulajdonítják ezt a szép sikert, egyöntetűen a hozzáértő vezetésre és az önzetlen szorgalomra hivatkoznak.

Gacsó István, Vágsellye

A szövetkezeti munkaiskola leánytagjai iskolájuk környékét hozzák rendbe.

Akik tanulni akarnak

Azt a sok változást, ami Csoltón történt, nem is lehet egyszuszra felsorolni. Oj házak épültek, kultúrotthont építenek, elvégzik a csatornázást, stb.

De most nem erről van szó. Másról, ami azonban szervesen hozzátartozik a falu műveltségének emeléséhez.

Bár este van, de az iskola ablakai még világosak. A teremben az ABC-t tanulják. Nem, nem a gyerekek. Felnőtt emberek, cigányok, akikkel a múltban senki sem törődött. Éltek egyik napról a másikra, mindenhol beléjük rúgtak, nem tekintették őket embernek, mert „csak cigányok“ voltak.

Most Török tanító elvtárs nagy türelemmel és buzgalommal magyaráz. Ezeknek a félszeg embereknek ablakot, ajtót nyit a tudás felé, s bevezeti őket a többi ember közösségébe, hogy

teljes értékű tagjai legyenek társadalmunknak. Annak a társadalomnak, amely édes gyermekeivé fogadja őket is, akiket a régi világ csak szégyenkezni tanított, lopni kényszerített.

Megismerik a betűt, megtanulnak tanulni — s megtanulnak dolgozni, élni. Csoltón már megkezdődött a

kultúrforradalom! Már a cigányok is tanulnak, hogy munkában, helytállásban teljesértékű polgáraivá váljanak szocialista hazánknak.

Varga Miklós, Csoltó

M u n kaf el a j á n I ások

május 1. tiszteletére

Közeledik május elseje, a világ dolgozóinak legnagyobb nemzetközi ünnepe.

Míg a tőkés államokban és a gyarmati, félgyarmati országokban e nagy ünnepet megelőzően a dolgozók a nagyobb darab kenyérért, legalapvetőbb emberi jogaikért, szabadságuk kivívásáért sztrájkolnak, vagy tüntetnek elnyomóik ellen, addig a népi demokratikus országokban — élen a kommunista társadalmat építő Szovjetunióval — mindent a béke biztosítása, a népjólét emelése érdekében teszünk.

Hazánkban az EFSZ-ek IV. országos kongresszusa előtti Időben erőteljes kötelezettségvállalási mozgalom bontakozott ki a kongresszus tiszteletére. E sokmillió koronát kitevő felajánlások nagyrészét már ipari munkásaink, mezőgazdasági dolgozóink teljesítették. Most újabb munkafelajánlások születnek ipari és mezőgazdasági üzemeinkben egyaránt — május elseje tiszteletére.

• A ciíaticei GTÄ brigádközpontjai kollektív szerződést kötöttek, melynek értelmében segítik az EFSZ-eket, s vállalták, hogy 140 ezer koronát megtakarítanak. Ezzel bekapcsolódnak a Szocialista munka brigádja büszke címért folyó versenybe. (r)

• Egri Bálint, az őrösi EFSZ egyik

legpéldásabb állatgondozója május 1. tiszteletére vállalta, hogy az eddigi havi 80 kilogrammos súlygyarapodás helyett 90 kilogrammot ér el a gondjaira bízott állatoknál. Ezzel elősegíti, hogy szövetkezetük idejében teljesíthesse marhahúsbeádását. (ni)

• A rani EFSZ (terebesi járás) tag jai célul tűzték ki, hogy terven felül 30 mázsával több cukorrépát, 20 má-Használjunk gépeket

a meliorációs munkák elvégzésére

Rétjeink rossz termékenységének egyik fő oka a nyirkosság, a nagy talajvíz tartalom. Ennek az állapotnak véget kell vetnünk. A fölösleges víz eltávolításával javíthatjuk kaszálóink terméshozamát. Ki kell tisztítanunk az elhanyagolt árkokat és csatornákat. Ezt a munkát célszerűen elvégezhetjük negyven centiméter mélyen a DT —54-es és a Zetor-Super lánctalpas traktorok után akasztható PM —30 (esetleg HZ-40 és HOZ-40) jelzésű kis mélyítőkkel. A mocsaras, terméketlen földeken ajánlatos a hernyótalpas Zetor-Super használata csörlő közbeiktatásával. Ugyanis a csörlő lehetővé teszi a mélyítő átvontatását a mocsáron anélkül, hogy azon a traktor áthaladna.

Az árok körüli föld eltávolítására szolgál a hordozható földtúró kanál, amelyet DT —54, esetleg Zetor-Super lánctalpas traktorokra szerelhetünk fel. Ezt a készüléket a traktorállomások központi javítóműhelyének pfibyslavi részlege szállítja a GTÁ- nak. Ezenkívül a Mezőgazdasági Gépkísérleti Állomás (MGÄ) olyan földhúzó gereblye kidolgozásán kísérletezik, amely egyúttal földrakásra is alkalmas. A traktor után szerelt földhúzó gereblye kései kicserélhetők lesznek és így a készüléket használhatjuk a talajban található kövek eltávolítására is.

A kiásott földből komposztot készíthetünk, vagy pedig a GTÁ-k rendelkezésére álló DT —54-re szerelhető FB 1,0 jelzésű földfrézával szétteríthetjük. Ebből a főidből azután mésszel vagy más anyaggal keverve akár helyben, akár hozzáférhető helyre szállítva komposztot készíthetünk. A víztartalék rendezése mellett ez lehetővé teszi azt is, hogy lényegesen javítjuk rétjeink tápanyagkészletét.

Persze a víztartalék rendezése mellett (habár lecsapolásról van szó) ne feledjük, hogy a jelenlegi nyirkosság csak átmeneti jellégü, amely a kaszálók és legelők rendbentartásának elhanyagolása folytan jött létre. Ugyanakkor szükséges tudni, hogy az intenzív lecsapolás mellett nagyban megrongálhatjuk, esetleg tönkretehetjük a víz és tápanyag közti egyensúlyt, amely nélkülözhetetlen rétjeink magas és állandó terméshozamához. Egy hektár közepes termékenységü rétnek a vegetációs időszak alatt (áprilistól-októberig 30-45 ezer hektoliter vízre van szüksége. De magasabb terméshozamnál, például hektáronként 80 mázsánál nagyban felemelkedik ez a szám. Ha tehát rétjeinket trágyázzuk, megvannak az előfeltételek a terméshozam növekedésére, ami azt jelenti, hogy nélkülözhetetlen az elegendő kapilláris nedvesség.

A víztartalék rendezésénél azért van szükség a GTÄ segítségére, mert ezeket a mélyítési munkálatokat csak erre a célra készült gépekkel végezhetjük. Vigyázni kell erra is, hogy a vízszint ne csökkenjen 60 cm alá, mert ez a kaszálókra és legelőkre nézve káros hatást vált ki.

Ennek valóraváltására a Mezőgazdasági Gépkísérleti Állomás

hasznosnak tartaná a 20 — 35 cm mélységű földtúrást egy méteres távolságban. Erre a célra már folyamatban van a DT —54 és a Zetor- Super után akasztható három testes földtúró elkészítése.

Földtúrással nemcsak a felesleges gravitációs vizet csapoljuk le, de kielégítően, szabályozzuk a föld levegő- és melegkészletét, sőt meghosszabbítjuk a vegetációs időszakot is.

Könnyebb esetekben a víztartalék rendezésére csak 20 cm mély csatornákat készítünk, amit az EFSZ-ek önállóan is elvégezhetnek az MGÄ által készített H —20 jelzésű vontatható mélyítővel, amely csak az egyik oldalra szórja a kiemelt földet. Ez a mélyítő megfelel a felszíni víz eltávolítására szolgáló levezető csatornák, valamint az öntözéses gazdálkodás során szükséges vízcsatornák létesítésére.

Idővel ezek a csatornák fölöslegessé válhatnak és szükséges lesz letakarásuk. Erre a célra vontatható csatorna-betakarót készít az MGÁ. Segítségével kaszálóink és legelőink felületét ismét egyenletessé tehetjük, ami nélkülözhetetlen a gépi kaszáláshoz.

Azokban a szövetkezetekben, ahol szükségessé válik a levezető- és öntözőcsatornák újabb mélyítése, hasznos célt szolgál a kísérleti állomás dolgozói által összeállított egytestű vontatható mélyítő. Ezzel a vontatható mélyítővel EFSZ-eink a szükségletnek megfelelően mélyíthetik mind az öntöző- mind a vízlevezető csatornákat. E. C.

zsával több burgonyát, két mázsával több búzát termelnek hektáronként. A takarmányalap biztosítása érdeké • ben 300 mázsa helyett 400 mázsa takarmányrépát termelnek hektárára. A hektárhozamok túlszárnyalásával 155 600 koronával gazdagítják szövetkezetük pénztárát.

Ezenfelül tenyészállatokat nevelnek, amelyek nagyobb jövedelmet biztosítanak a közösnek, így tehát maguknak is.

Pőstyén már nemcsak fürdőiéről híres

Ha valaki megfordul Pöstyénben — ezen a világhírű fürdőhelyen —, a városon kívül megtalálhatja az itteni EFSZ gazdaságát, mely ugyancsak e város hírességét öregbíti.

Száznyolc tagja 526 hektár mezőgazdasági földterületen gazdálkodik. S nem is akárhogyan! Különösen a növénytermesztésre fektetnek nagy súlyt. Az eredmény nem Is marad el Például már a tavalyelőtti- tavalyi években az egyes növényfajtákból túlteljesítették az 1960-ra tervezett hektárhozamokat. Búzából 27,7 mázsa helyett 58, 93 mázsát takarítottak be hektáronként; azaz két esztendővel megelőzték az időt! Kukoricából 1957- ben a tervezett 31 mázsa helyett közel 57 mázsás terméshozamot értek el; tavaly viszont már 48 mázsát takarítottak be a tervezett 32,44 mázsa helyett (az 1960-ra tervezett hektárhozam kukoricából 35,38 mázsa).

E néhány számadatból is világosan kitűnik, hogy a pőstyéni EFSZ tagjai nem ülnek a babérjaikon, hanem jó munkaszervezéssel, az agrotechnikai határidők betartásával mind magasabb hektárhozamok elérésére törekszenek. Megszervezték a munkacsoportok és az egyének közötti szocialista munkaversenyt, ami ugyancsak sokat segített a kiváló eredmények elérésében. A versenyértékelés során kitűnt, hogy a versenyben részvevők jóval magasabb hozamokat értek el, mint azok, akik ezen kívül álltak.

A munkaverseny egyéni győztese tavaly Zeman L. volt, aki cukorrépából 511 mázsás terméshozamot ért el és a leghamarabb fejezte be a munkát. Szövetkezetük vezetősége egy kerékpárral ajándékozta meg a győztest.

Pál Ottó, Vágújhely