Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)

1959-04-01 / 26. szám

4 Jrabertf Földműves 1959. április L János &á! csümÁJco fjsaltdi nevét talán már maga sem tudta. Három dánosnak ismerte mindenki. Hogy ki és miért ragasztot­ta rá ezt a fura nevet? Talán mert János napján született, Jánosnak ke­resztelték, s János volt a keresztapja is? Senki sem tudta, nem is kutatta. Szinte ma is látom szikár, meggör­nyedt alakját, amint ott tesz-vesz Siska Mihály uram Kis-Barátszer utcai házának udvarán. Fura öltözéket akko­riban ugyancsak megcsodáltuk. Egy kék köpenye volt az Öregnek, s egy fináncblúza. Agyonfoltozott nadrág lötyögött rajta, báránybőr kucsmájá­ról a szőr már lekopott. Ormótlan magaszabta-varrta kesztyűje kutya­­bőrből készült. Rövidszárú selmeci pi­páját egy percre sem vette ki a szá­jából. Három János nagy mesélő volt. A szomszédban laktunk, pajtásaimmal gyakran átruccantunk öreg barátunk­hoz. Mindig vittünk neki kenyeret, szalonnát, néha bort is, mikor mit­­tudtunk „elcsórni“ otthonról. Az öreg ilyenkor szüntelenül mesélt, mesélt, s mi tátott szájjal hallgattuk Tálján­­országról, a „krokogyilusokról", Pá­­duóról szóló meséit. Rendben is lett volna minden. Há­­rotp. Jánost csupán az keserítette el, hogy itt a tél s neki meg csizmája sincsen. Lábát zsákrongyokba csavar­gatta, s bizony így is csaknem meg­fagyott. Közeledett Miklós nap. Az öreg nagyon bízott Hácskajló György, akkori görögkatolikus segédlelkész ígéretében, aki azzal biztatta, hogy Miklós napra új csizmát vesz neki a gyűjtésből. Hanem eljött a Miklós nap, s el is múlt, de az öreg nem kapta meg a csizmát. ner József volt az ifjúmunkások szer vezője. Bámulva hallgattuk szavait Különösen, amikor arról beszélt, szegényeket segíteni kell, nem szobai engedni, hogy kizsákmányolják. Azonnal Három Jánosra gondoltunk s megfogant a terv: az ifjúmunkások ból betlehem-járást szervezünk, íg\ szerezzük meg Jánosnak a csizma árát Nem is késlekedtünk. Ki-ki otthoi összeeszkábálta a szükséges ruháza tot. £n egy faalabárdot faragtam. Pa pírcsákót nyomtunk a fejütikbe. Elin dúltunk s végigkántáltuk a karácsony napokat. Gyűlt a pénz, szaporodtál a krajcárok, de még mindig kevés vöt egy pár csizmára. Vízkeresztkor végrí együtt volt az összeg. Még aznai megvettük a csizmát. Egy lakatos­tanuló patkót vert rá, s vittük nagi örömmel Három Jánosnak. Szegéni öreg, amikor felpróbálta, sírt is, ne­vetett is örömben. Csókolgatta a csiz­mát. Másnap az öreg peckesen sétált t város főutcáján. Akkurátusán, komó­tosan lépegetetthallgatta hogyan ko­pog új csizmája a macskaköveken. A föpostánál összetalálkozott a görög­­katolikus pappal. Három János méc jobban feszített.-Nem állta meg, hogi a papnak oda ne dobjon egy fricskát — Köszönöm az új csizmát tiszte­lendő úram! — Azzal sarkon fordult vissza se nézett. Csizmája büszkén koppant az utc. kövén... Ferkó Pétét Röviden * • • Az eperjesi kerületben 63 EFSZ végzi majd a tavaszi munkákat a gép­állomástól vásárolt gépekkel. A gé­pek értéke 3,5 millió korona. • Hazánkban több mint 1300 önki­­szolgáló bolt működik. Az idén további 628 ilyen elárúsítóhely megnyitását tervezik, (t) • Ötvenhárom nappal lerövidítik a hartmanicei EFSZ tagjai a tehénistál­­lő építését (saját építkezési csoport­juk van), (ro) • A gölnicbányai járás CSISZ-tag­­jai a rét- és legelőjavító munkában versenyeznek. Versenydíjak: 1. 2000 korona, 2. 1500 korona, 3. 1000 koro­na, 4. 500 korona, (rn) Minket is elkeserített a dolog. Tör­tük a fejünket, hogyan tudnánk segí­teni az öregen. Mi akkor már inasok voltunk, én az asztalos mesterséggel ismerkedtem. Sátoraljaújhelyt akkori­ban alakult meg az önképzőkör, Bren-700 literről 1700-ra A Horsky Tyn-i járás parezovi szö­vetkezetét nem is olyan régen még a széthullás veszélye fenyegette. — Megint nem lesz semmi jutalom —, káromkodtak a tagok, s-még zokon sem vették volna, ha hamarjában fel­oszlatják a szövetkezetei. Ilyen pap­rikás hangulat uralkodott akkor is, amikor a taggyűlés két új tag felvé­teléről döntött. — Fiatalok az igaz —, mondogat­ták, — de ugyan mit tudnak ők segí­teni a szövetkezet fellendítésében. Hisz most hagyták el az iskola pad­jait. Meg hát milyen munkát adjunk nekik? — Az istállókban a nők helye — javasolták az állattenyésztő csoport tagjai, akiknek már régóta nem tet­szett a munka. Se ünnep, se hétköz­nap, és miért?! — zsörtölődtek nap­hosszat. így került aztán Krutinová és fiez­­nicková erre a kevésbé becsült helyre. Takarmányozni, s az állatokkal bánni már régóta tudtak. Annyi különbség­gel, hogy a „háztáji“ tehén sokkal többet tejelt, mint a szövetkezeti. 700 liter tej évente — egy tehéntől — ez igen drága „termelési“ eredmény. Otthon ilyen teheneket egy pillanatig sem tartanának. Lopták a tejet? Anicka Krutinová megvonja a vállát. Nem tudja. Csak annyit tud, hogy kolléganőjével — mindenki csodálkozására — kétszer annyit ért el. Igaz, rendesen takar­­mányoztak, legeltették a teheneket, egyszóval sok időt töltöttek az álla­tokkal. Néhány hónap alatt meg is mutatkozott az eredmény, melyet így könyveltek el: 1700 liter egy tehén évi átlagos tejhozama. Az osztalék még nem jött rendbe. De a szövetkezet történetében, először ebben az évben már jutott az oszt­hatatlan alapba. A jövő évben jut majd a munkaegységekre is. Ez most mindannyiunk legfőbb gondja. Egyszerre minden nem megy: No meg az is, hogy hazahívogatják azokat a fiatalokat, akik otthagyták a falut. Megalakítani az ifjúsági szövet­séget, mert csak papíron működik, s bekapcsolódni a nagy munkába, a falu fellendítésébe. Anna Krutinovát a műit napokban a főváros, Prága látta vendégül. A szövetkezetek IV. országos kong­resszusán sokkal még nem dicseked­hetett. De határozottá, szilárddá vált a meggyőződése, hogy náluk éppúgy, mint egyebütt a fiatalokon múlik a legfontosabb tét teljesítése: utolérni az élen járó szövetkezeteket! [Biztos Slovan győzelem és három i döntetlen az I. ligában » ! A húsvéti fordulóban a Slovan Bra­­[tislava fölényes győzelmet aratott a »Spartak Trnava fölött, egyébként na­­|gyon gőlszegények voltak a mérkő­­[ zések, amelyek közül három döntetle­­[nül végződött. ! Bratislava: Slovan Bratislava —Spar­­[tak Trnava 4:1 (1:1). Góllövők: Mo­• ravcík (3), és Balázik, ill. Bartek. [(20 000 néző.) • Prága: Spartak Sokolovo —Spartak [Ostí n. L. 1:1 (0:0). Góllövők: Mika, [ill. Weigert. (15 000 néző.) j Ostrava: Bánik Ostrava —ŐH Brati­­[slava 1:1 (1:0). Góllövők: Kosnovsky, [ül. Buberník. (15 000 néző.) [ Zsolna: Tátrán Presov —Dynamo li­­ilina 1:1 (1:0). Góllövők: L. Pavlovié, [ill. Marusin. (8000 néző). ; Brno: RH Brno —Dukla Pardubice [1:0 (1:0). A győztes gólt Voborny lőt­­[te. (9000 néző.) ! Kassa: Jednota Kosice — Dyn. Praha ilh) (0:0). A kassaiak Hájek góljával [győztek. (8000 néző.) , ' . ’ ■ • [ így fest a táblázat: i 1. ŐH Bratislava 15 8 6 1 33:18 22 : 2. Dukla Praha 15 8 4 3 24:16 20 [ 3. Tátrán Presov 15 8 4 3 23:20 20 '4. Bánik Ostrava 15 7 4.4 25:18 18 : 5. Sparták Trnava 15 5 6 4 19:15 16 6. Dynamo Praha 15 6 4 5 22:19 16 7. RH Brno 15 8 0 7 24:24 16 8. Sl. Bratislava 15 6 3 6 26:24 15 9. Sp. Stalingrad 15 4 7 4 24:26 15 10. Jednota Kosice 16 5 3 8 19:28 15 11. Sp. Sokolovo 15 3 6 6 20:25 12 12. Dukla Pardubice 16 4 3 9 24:32 11 13. Dynamo Zilina 15 2 5 8 16:21 9 14. Sp. Üstí n. L. 15 3 3 9 16:29 9 ♦ Tatabányai győzelmek. Vasárnap a Tatabánya a Spartak Trnava ellen 4:0-ra, hétfőn a Slovan Nővé Zámky ellen 3:2-re győzött. Gazdálkodás és »»gazdálkodás««. hogy 40 mázsa burgonyát takarították be egy hektár földről. Ez frtőbbi szö­vetkezet „terméseredménye“ annál is inkább kirívó példa, mivel a szom­szédos kiszellői szövetkezetben 445 mázsa burgonya termett átlagosan egy hektár földön! A hibák gyökerét kutatva először is á háztáji gazdaságokba kell „be­kukkantani“ ... Addig amíg Kiszellőben mind a könyvelés, mind a háztáji földek ren­dezése terén a legnagyobb rend van, addig Nagyzellóben a legszemfülesebb ember sem igazodik ki a könyvelés­ben, a nyilvántartásban. így aztán nem csoda, hogy a tagok a megenge­dettnél nagyobb terjedelmű szőlőt, földet, több sertést, szarvasmarhát, juhot tartanak háztáji gazdaságukban. Mindez persze a közös rovására megy. A kukoricát például csak nagyjából kapálták meg. A szára pedig még ja­nuárban is a földön veszett kárba, így a kukoricaföld szántatlanu.1 várta az ébredő tavaszt!... Érdekes dolog ez, mivel Nagyzellöben helyben van a traktoros-brigád. De hát miért sür­gesse a brigádvezető a szántást, ha a szövetkezet vezetőségének esze ágában sincs?! Antonín Novotny elvtárs az EFSZ-ek IV. országos kongresszusán többek között ezeket mondotta: „A mezőgaz­dasági üzemeknek teljes és állandó figyelmet kell fordítaniok a talajra, ezen alapvető termelő eszközr-e, a ta­laj művelésére és kihasználására.“ S amikor ezeket a sorokat olvassuk, akaratlanul is eszünkbe jut a nyényei szövetkezet esete. Elhallgatni viszont kár . volna, mivel nem árt ha a nyé­­nyeiek is tanulnak saját kárukon!... Hogy is volt? Ügy, hogy a szövet­kezet tagjai letörték a kukoricát — bár elég későn — a kóró kivágásáról azonban „megfeledkeztek“! Azzal ér­veltek: rossz a silókombájn... kelle­metlen az időjárás stb., stb. Csupán az nem jutott eszükbe, hogy ha egy szép napon a szövetkezet tagsága megmarkolja a kapanyelét. — úgymint azt Dacsökeszin tették — akkor ide­jében rendeltetési helyére, a siló­gödörbe kerül a kukoricaszár. Azt azonban, hogy hogynem kifundálták: — Nem kínlódunk a szárral, ha az idő engedi leszántjuk!... A „nemes“ elhatározást tett követ­te. Persze nem októberben, sem no­vemberben. A szár egy részét decem­berben, a többit pedig ezévben for­gatták be a hantok alá! Ez a meggondolatlan lépésük csor­bát ejtett a szövetkezet jó hírnevén s természetesen az ez évi hektárho­zamokon is. Pedig az utóbbi évek so­rán csakugyan jó hírnévre tettek szert a nyényeiek, mert például a múlt évben a következő eredményeket érték el: Hektárhozam Búza 21,8 mázsa árpa 15,0 „ zab 13,0 „ őszi árpa 15,5 cukorrépa 281,0 „ Az egy hektárra eső összjövedelem pedig 3878,— korona. Ezzel szemben az ebecki EFSZ tagjai csak 14 mázsa búzát, 5 mázsa árpát, 4 mázsa őszi­repcét termeltek egy hektár földön. Az egy hektárra eső jövedelem pedig csak 2583,— koronát tesz ki. Az összehasonlításokból világosan kitűnik, hogy gazdálkodás és gazdál­kodás között nagy a különbség. Már­pedig a parasztbecsület egyáltalán nem tűri, hogy mostohán bánjunk a földdel, ne adjuk meg neki, ami jár. Az EFSZ-ek IV. kongresszusának szellemében cselekedjenek tehát az ebecki, nagyzellöi szövetkezetek tag­jai: azon legyenek, hogy időelőtt s hiánytalanul teljesítsék pártunk XI. kongresszusának a mezőgazdaság fej­lesztésére kitűzött határozatait. Egyszóval amíg szlovák honfitár­sainkat arra figyelmezteti, hogy vi­gyázzanak, mert a csapból nem ivóvíz csörgedez, a magyarul értó atyafiak­nak minden teketória nélkül megtiltja a vízivást. Ilyen kemény dörgedelem és tréfát nem ismerő intelem olvastára csoda-e, hogy két ajtónyival odébb, a söntésben az emberek egymás hegyén-hátán tö­megeinek és isznak rendületlenül. Persze, nem vizet. Az önérzetes gazda Zatykó József SZABAD FÖLDMŰVES - a Mező- és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal apja - Megjelenik hetente kétszer — Szerkeszti a szerkesztő bizottság — Főszerkesztő Major Sándor - Szer­kesztőség Bratislava, Suvorovová 16- Telefon 353-41, 353-42 353 43. - Főszerkesztő és titkárság: 243 46. - Mezőgazdasági osztály: 356-80 - Nyomja a Polygrafické závody n. p„ Bratislava, Ui. Februárového vítazstva 6/d - Terjeszti a Po?ta Hírlapszolgálata — Megrendelhető minden postahivatalnál és kézbesítőnél. A-771129 i Hogyan tippeljünk? Tippjeink a Sazka 14. hetére a kö­vetkezők: 1. Írország — Csehszlovákia X 3 2. Celákovice — Radotín 2 3. Decin — Kutná Hora 1 4. Dukla Tábor—Kladno 2 X 5. Tátrán Teplice —Hr. Králové X 2 6. Karlové Vary —Liberec 1 7. Slovan töitra — TJ Gottwaldov 1 8. Otrokpvice — Piesíany 1 9. TTS Trencín-Topol'cany 1 X 10. Vítkovice —Pov. Bystrica 1 11. Strakonice —RH Cheb 1 12. Slovan Bratislava —M. L.ázné 1 Pótmérkőzések: 13. Bánik Vamberk —Ml. Boleslav X 1 14. Krompachy —Kezmarok 1 ♦ Váratlan eredmény a trencséni rangadón. A II. liga B-csoportjának legmeglepőbb eredménye, hogy a trencséni rangadót a TTS Trencín nyerte az Odeva TrencínneT szemben, éspedig 3:1 arányban. A többi ered­mény: PieStany—Prostéjov 0:0, Gott­­waldov—Pov. Bystrica 4:1, Sl. Nitra — Otrokovice 4:0, Topol’cany-Lók. Ko­sice 3:0, Dukla Brezno-Kr. Pole 1:0, Vítkovice —Slovan Bratislava B 2:0. A táblázat élén ez a helyzet: 1: Gott­waldov 19 pont, 2. Slovan Nitra, 3. Pro­stéjov, 4. Vítkovice, 5. Odeva Trencín, 17 — 17 ponttal. ♦ A területi bajnokság (divízió) eredményei. E-csoport: Slovan Brati­slava C — Sered’ 5:1, Sp. Komárno — Lanzhot 4:2, Piesok—Pezinok 3:0, Sl. N. Zámky—Bánovce 2:0, Lucenec- Opatová-Prievidza 4:0, Handlová-CH B. Bystrica 4:0, Palárikovo —Sp. Kovo­­smalt 2:2. — F-csoport: Trebisov — Turany 4:0, Ruzomberok —Vranov 0:0, Jednota Kosice B —Krompachy 5:0, Kezmarok-Púchov 4:0, Humenné — Michalovce 1:1, Dukla Zilina —Sp. Nová Vés 1:1, Solivar —Martin 0:0. « A bősi kétéves: mezőgazdasági ta- [ nonciskola fiataljai < nemcsak a munka- [ ból és tanulásból: veszik ki részüket,; hanem — amint a j képen látjuk — a: II. országos spar-; takiádra is szorgal- j másán készülnek, j Minden mozdulat- ! ra ügyelnek, mert [ nem szeretnék, ha | „kiselejteznék“ ! őket. Alig várják, ■ hogy megláthassák | Prágát, hazánk fő- 1 városát. Harc az alkohol ellen dunaszerdahelyi módra Már megint galibát okoz a pontat­lan, hanyag fordítás. Amint ott terül­­tem-fordültam a dunaszerdahely vasútállomáson, hát egyszerre csak megakad a tekintetem egy feketebetűi fehér táblán, amelyet odaszö gézt ettek a hivatalos közegek az állomásépület homlokfalára. Rohan az idő, egymást követik, ker­getik az események. Ez az új élet parancsa, így van ez rendjén. Vegyük például a legutóbbi árleszállítást. Hány apának és anyának hozott örö­met az a tudat, hogy a közszükségleti árucikkek vásárlása során egy év alatt 2,3 milliárd koronát takarít meg az ország dolgozó népe?! Az őszhajú bácsikák s nénikék ar­cára is mosoly ült, amikor megtudták, hogy pártunk és kormányunk rájuk is gondolt, s 200 millió koronát for­dított a szociális s aggkori segély rendezésére. Mindez pártunk politikájának he­lyességéről, az életszínvonal állandó emelkedéséről tanúskodik. Ezt így látjuk, így mondogatjuk egymás kö­zött. Arról azonban már keveset be­szélgetünk, hogy saját sorsunk irá­nyítói vagyunk, úgy élünk, ahogy dol­gozunk. A kékkői járásban lévő ebecki szövetkezet tagjai például csupán „tudomásul" vették, hogy a múlt év­ben 155 mázsa cukorrépát, 10 mázsa árpát termett közös gazdaságuk egy­­egy hektár földjén. A munka megja­vítása a hektárhozamok növelése ér­dekében azonban sem a HNB sem az EFSZ vezetősége nem tett lépést! A nagyzellőieket sem bosszantja,

Next

/
Thumbnails
Contents