Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)

1959-03-29 / 25. szám

Az elmúlt napokban szerte a vilá­gon élénk külpolitikái események zaj­lottak le. A Szovjetunió javaslatai a német kérdés megoldására élénk visszhangra találtak a nyugati álla­mokban. Az az érzésünk, hogy a holt­pontról előbbre kerültünk. Ezt mi sem bizonyítja jobban mint az a tény, hogy Eisenhower beleegyezett a külügy­miniszterek találkozójába. Hruscsov eivíárs nyilatkozata a német kérdésben Hruscsov elvtárs a Kreml Szyerdk>v termében több mint 20 szovjet és kül­földi újságíró részvételével nyilatko­zott a német békeszerződés megköté­sével kapcsolatban. Hangsúlyozta a szovjet javaslat célja, hogy megszün­tessék a második világháború marad­ványait, normaiizálják a berlini és egész németországi helyzetet, s ezzel a helyes kezdeményezéssel előmoz­dítsák a hidegháború megszüntetését. Szilárd meggyőződésünk, jelentette ki, hogy a német békeszerződés meg­kötése és nyugat Berlin megszállásé-Az egyetemes béke érdekében nak megszüntetése összhangban áll a német nép nemzeti érdekeivel. N. Hruscsov elvtárs a továbbiakban ki­jelentette, . hogy Harold Macmillan brit miniszterelnökkel folytatott leg­utóbbi tárgyalásai során elismerték: hamarosan tárgyalásokat kell tartani a véleményeltérések rendezésére. Utalt arra, hogy Eisenhower amerikai elnök március 16-1 beszédében támo­gatta a tárgyalások gondolatát. Fel­hívást intézett azokhoz az államokhoz, akik résztvettek a fasiszta Németor­szág elleni harcban, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz, rendezzék végre a problémákat. Hiszen senki sem veszí­tene azáltal, ha a németek megkapják a békeszerződést. Ma már nem lehet olyan módszerekkel élni, hegy vala­mely államot megfélemlítsék. Az Egyesült Államok hiába hangsúlyoz­ták, hogy képesek a német kérdésben egész a nukleáris fegyverek haszná­latáig elmenni, most mégis tárgyaló­asztalhoz kényszerülnek. A szocialista tábor egysége A Magyar Tanácsköztársaság ki­kiáltásának negyvenedik évfordulóján rendezett ünnepségek, valamint a Len. gyei Egyesült Munkáspárt III. kong­resszusa a szocialista tábor egységé­ről tett tanulságot. Mind a Magyar Tanácsköztársaság évfordulóján el­hangzott beszédek, mind a Lengyel Egyesült Munkáspárt kongresszusá­nak határozata leleplezte a bomlasz­tani akaró revizionizmust. Fejvesztettség Bonnban Az amerikai sajtó és televízió e napokban David Campbellból, az ame­rikai elnök székhelyéről érkezett hí­rekkel volt tele. itt péntek óta folytak a tárgyalások Eisenhower és Macmil­lan miniszterelnök között. A befejező' tárgyalásokra Washingtonban került sor. Az eddigi tárgyalások legfonto­sabb híre, hogy Eisenhower és Mac­millan állítólag beleegyezésüket nyíl­vánították a kormányfői értekezlet megtartására. Az értekezletre vala­mikor a nyár második felében kerül sor. Nagybritannia és az USA kitart amellett, hogy a külügyminiszteri értekezletet is megtartják, amelynek kezdetét május 11-re tűzték ki. A báránybörbe bújt farkas A világsajtó nemrég olyan híreket közölt, hogy Jugoszlávia, Görögország és Törökország között az 1953-ban húsz évre megkötött balkáni egyez­ményt felelevenítik. A jugoszláv ve­zetők elhallgatják, hogy az egyezmény katonai jellegű is. Persze nem is aján­latos ezt emlegetni, mert akkor csor­bát szenvedne az ún. tömbönkívüliség. Amint tudvalévő, az imperialista cé­lokat szolgáló NATO-ba tartozik Gö­rög- és Törökország is. Tagja Nyugat- Németország is. Tehát Jugoszlávia végeredményben, ha nem is a NATO tagja, de annak tagállamait köteles segíteni a szerződés értelmében. Hazánk kormánya, kifejezésre jut­tatva dolgozó népünk elszánt akaratát a béke védelmére, ismét hallatta ssa­­vát napjaink legégetőbb nemzetközi kérdésében: a német kérdésben. A Csehszlovák Köztársaság dolgozó népe többszörösen jogot szerzett magának arra, hogy szót emeljen és szarvának súlya legyen mindén oiyan kérdésben, amely véget akar vetni az európai feszültségnek, minden olyan akcióban amelynek célja elhárítani a német mi­­litarizmusban megtestesülő Európa népeit, az európai békét fenyegető veszedelmet. Jogot szereztünk erre magunknak azzal, hogy a szomszédunkban levő német fasizmus már egyszer lángba borította hazánkat, nagykegyesen fel darabolta, szétosztotta és saját gyar­matává tette. Jogot szereztünk nem utolsó sorban azzal, hogy amikor pár tunk hívó szavára a ríép szétzúzta a hazai és külföldi fasiszták uralmát, a dicső Szovjet Hadsereg oldalán mi is méltóképpen kivettük részünket a hitleri hordák szétveréséből, leróttuk a magunk véradóját a hazánk felsza­badításáért folyó küzdelemben. Így váltunk méltóvá arra, hogy a hitleri Németország elleni háborúban fegyveres erővel részt vett összes hatalmakhoz intézett március 2-i szovjet jegyzéket kormányunknak is megküldjék, és ebben a minőségünk­ben érdekeit félként leszögezhetjük: „...a Csehszlovák Köztársaság minsipn­­ben egyetért a német békeszerződés megkötésére és a nyugat-berlini meg­szállási rendszer megszüntetésére vo­natkozó szovjet javaslatokkal.“ Égyetértünk azzal, hogy 14 évvei a háború befejezése után már éppen ideje megkötni a német békeszeftö­­dést, ennék keretében felszámolni a már tarthatatlan nyugat-berlini meg­szállási rendszert. A világ összes békeszerető népeivel együtt követel­jük ezt annál inkább, mert évek hosz­­szú során át meggyőződhettünk arról, hogy a német békeszerződés hiányé s a berlini megszállási, rendszer fenn­tartása súlyos veszélyt jelent az eu­rópai népék békéjére, állandóan ve­szélyezteti a mi építő munkánkat is és nem szolgál mást, csak a béke el­lenségeinek az érdekeit. A nyugati hatalmak háborús körei felhasználják ezt a rendellenes állapotot arra, hogy kiélezzék, fenntartsák a nemzetközi feszültséget, elmélyítsék a két német állam közötti szakadékot, állandó tűz­fészket tartsanak izzásban Európa szívében, és Nyugat-Németországot mindinkább a militarrzmus és a re­­vansizmus útjára sodorják. Kormányunk jegyzéke joggal ájla­pítja meg, hogy a nemzetközi köz­vélemény mind szélesebb rétegei tá­mogatják a szovjet javaslatokat, mert ezekben reális alapot látnak az érde­kelt felek közötti tárgyalásokra, a nemzetközi feszültség egyik fő oká­nak a kiküszöbölésére. Mind többen vannak a nyugati féltekén is olyanok, akik — még ha nem is értenek min­denben egyet ezekkel a javaslatokkal — mélységesen elítélik Adenauer el­utasító magatartását és egyes wa­shingtoni körök kardesörtetö kije­lentéseit. A nagy tömegekről nem is szólva, mind többen vannak a külön­böző pártállású politikai ép, társadalmi személyiségek, akik elítélik azt, hogy .. .hogy az első világkörüli utazás a XVI. században 14 nap híján három évig tartott? Ma a „TU-104" típusú repülőgépekkel 45 — 55 óra alatt körül lehet repülni a Földet. A mesterséges Holdnak pedig mindössze 1 és fél órá­ra van szüksége egy földkörüli „uta­záshoz". ... hogy a Kemecsei Állami Gazda­ság Szajkó nevű tenyészkocája 22 ma­laccal lepte meg a gazdaságot. ...hogy Peru partvidékén olyan ős­lényt találtak, amelyről azt hitték, hogy 350 millió esztendővel ezelőtt kipusztult. Az őslényt 6000 méter mélységből különleges hálóval húzták ki, de mire a felszínre került, a víz nyomásváltozás következtében elpusz­tult. A tetemet a columbiai egyetem laboratóriumába szállították. .. .hogy a 78 éves Wiesner asszony érdekes levelet kapott. A bélyeg kelte 1916 esztendő. Kiderült, hogy férje küldte a levelet s a 42 éves késést pedig az okozta, hogy beleakadt g postaládába es csak akkor tálalták meg, mikor a ládát leszerelték. .. .hogy Haslev dán helységben egy férfi 15 évig nagy fájdalmakkal szen­vedett, de az orvosok nem tudtak se­gíteni-rajta. Végül is megröntgenezték és akkor derült ki, hegy nyitott biz­­tostü van a gyomrában. A tű sikeres műtéti eltávolítása után a beteg nem tudta megmondani, mikor ny/elte le a nem éppen étvágygerjesztő tárgyat. .. .hogy a világ legidősebb színész­nője — Frances Freeman — nemrég ünnnepelte születésének 109. évfordu­lóját. .. .hogy egy amerikai kozmetikai cég Mars-utazást ígért annak, aki 900 üres borotvaszappantégelyt visszaad.. Egy appletoni kereskedő jelentkezett a tégelyekkel és követelte az utazást. Nagy volt a riadalom: átvizsgálták a térképeket, megkérdezték az összes földrajzi intézetet, míg felfedeztek egy Mars nevű falut Vesztfóliában. Vörös­re festett repülőgépet béreltek, ame­lyen a boldog nyertes űrruhában el­repült a mindössze hat házból álló „Marsra", s ott egy csokor virággal fogadlak. Megingott az angolok ciprusi gyarmatosító politikája A világsajtó évek óta foglalkozik a ciprusi helyzettel. Ciprus lakossága egy borzalmas tragédia szereplője. Annak a népnek a tragédiája ez, amely utolsóként az európai népek közül még napjainkig is a gyarmati rabság igája alatt sínylődött. A sziget, amelyen Aphrodité szüle­tett, nem túlságosan na&y. sféől négy­zetkilométernyi területen 515 ezer ember él. Ezeknek a 81,3 százaléka görög, míg 18,7 százaléka a török ki­sebbséghez tartozik. A természet utolérhetetlen szépségű tájakkal aján. dékozta meg a szigetet. A csodaszép vidéket most drótsövények és a fiatal ciprusi hazafiak holttestei borítják. Mi készteti az angolokat arra, hogy körömszakadtáig ragaszkodjanak eh­hez a szigethez, amelynek minden egyes lakosa halálosan gyűlöli Őfelsé­ge katonáit? A sziget elhelyezése a Földközi­tenger keleti medencéjének közepén ott, ahol három földrész (Ázsia, Afri ka és Európa) közlekedési útjai ke­reszteződnek, rendkívüli stratégiai jelentőségű az angol imperializmus számára. A ciprusi nép egyhangúan tiltako­zik a gyarmati uralom ellen, és erő­teljes ellenállása még a gyarmati kér désekben annyira jártas londoni po litikusokat is arra kényszerítette hogy mindenféle szemfényvesztő dip­lomáciai cselekkel kísérletezzenek. 1954-ben Lord Radcliff kidolgozott lat visszavonulást jelent Görögország előző elfoglalt pozíciójához képest", mert meghatározatlan időre halaszt tóttá javaslatában Ciprus teljes füg­getlenségének biztosítását. Az ENSZ tárgyalásain az Egyesült Államok küldöttsége nviltan támogat­ta Angliát gyarmatosító politikájában. Ezzel szemben a szocialista államok képviselői s közte Csehszlovákia kift­­dötte is egynéhányszor kifejtette ro­­konszenvét a ciprusi nép jogos köve­telése iránt. Ügyszintén a világ haladó embereinek ezrei különböző megnyi­latkozásokban fejezték ki együttér­zésüket a ciprusi néppel hősies sza­badságharcukban. Az utóbbi napok eseményei azon­ban kissé változtattak az eddigi hely­zeten. Nem régiben az angol kor­mány nyilvánosságra hozta a tizenöt­oldalas Fehér Könyvet, amely részle­tesen ismerteti a Ciprussal kapcso­latos — a haladó közvélemény nyo­mására — határozatokat. Eszerint három hónapon belül megalakul a Ciprusi Köztársaság. A Fehér Könyv bejelenti, hogy az angol kormány Cip­rus szigetének két térségét szuverén katonai támaszpontként továbbra is megőrzi. Ami magyarra lefordítva azt jelenti, hogy az angolok továbbra is ott maradnak csendőröknek a szige­ten, s katonáik készenlétben állnak bármikor megtámadni a környékbeli országokat, amit a múltból például legjobban bizonyít a übanóni és Jor­dániái amerikai-angol agresszió. A Noviny CSŐM adatai nyomán (bsg) SZABAD FÖLDMŰVES - a Mező- és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal lapja - Megjelenik hetente kétszer-■ Szerkeszti a szerkesztő bizottság - Főszerkesztő Major Sándor - Szer­kesztőség Bratislava. Suvorovová 15- Telefon 353-41, 353-42, 353-43. - Főszerkesztő és titkárság: 243-45. - Mezőgazdasági osztály: 356-80 - Nyomja a Polygrafické závody n. n„ Bratislava, Ul. Februárového vfíazstva 6/d - Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata - Megrendelhető minden postahivatalnál és kézbesítőnél. A-73I229 TOltotwes_____ _______________ van a feltétlenül reális egyetjájt c^raVefíeíŐ sióyjet javaslatok elíís­­gádá'sátíil, de már tévőiről sem epsfc nos az adenauéri merev visszautasí­tás politikájának „korlátlan támoc^au tésával“. Hasonlóképpen lehet értékelni a nyugat-német szociáldemokrata párt vezetőségéinek mind erélyesebb széii^ beszállását az adenaueri politikává?. Jól tudjuk, hogy OHenhauerék miég nemrég általában olyan magatartás^ tanúsítottak, amely leginkább az an­te! politikai életben „őfelsége ellétji. lékének“ a szerepéhez hasonlítható. Nyilván a nyugat-német közvélemény nyomásának kell tulajdonítani, ho|gr’ Ollenhauer szükségesnek tartótéi megbeszélést folytatni Hruscsov mi­niszterelnökkel és a megbeszélés utúji i természetszerű diszkréció mellett kijelenteni, hogy a találkozás minden­esetre hasznos volt. Ezt követőígg pedig a párt igen számottevő vezető egyénisége, Carlo Schmidt és Fritz Erler „tájékozódó megbeszélésre“ Moszkvába utazott. S ha mindez még nem is jelenti azt, hogy a Német Szcf­­náldemokrata Párt vezetősége bef­őtt a szovjet javaslatokért sfkca*­­izálló nyugat-német közvélemény vá­gányára, kétségtelen, hogy az, eddig­iéi határozottabban és élesebben szembefordult Adenauer politikájává!, és több hajlandóságot mutat a tárgyi ások Dolitikáiának szorgalmazására. Csupán két mo­mentumot ragadj tunk ki annak il­lusztrálására, hogy a szovjet javaslap tok nyomán tagadf­­hatatlamíi bizonyul fökú erjedés ny dúlt meg a világ­politikában; érieto| dik a helyzet nem| csak a kŐlt^yn® niszterek értekez­letére, hanem S kormányfők meg­beszéléseire is. A nyugati lapok íobtí­­ségének hányjábÓS is kiviláglik, hug® ésszerűségük fol^p tán a szovjet ja­vaslatokat nem le­het a végtelenségig figyelmen kívül hagyni, Errenézye jellemző az AP. amerikai hírügy­­aüMcy ucisuicic^c: „A berlini válság lényegében igazolja azt, hogy Orosz­ország első helyen SÍI a javaslatok a Nyugat pedig a negatívan válaszol megformulázásában“. Csak természetes, hogy ezt a hely­zetet a nyugati országok népei sem tartják elfogadhatónak, ennek meg­változtatására törekednek. Indokolt tehát, ha kormányunk jegyzékében hangoztatja azt a reményét, hogy „a nyugati kormányok a józan észre éfc a népek szavára hallgatva“ végül is felkarolják a szovjet javaslatokat, és ez hasznára válik majd az egyetemes béke és biztonság ügyének. egyesek — s éppen felelős helyen levő személyiségek — a nemzetközi eny­hülésnek a szovjet javaslatok alapján feltáruló távlata helyett, a tank és atomháború távlatát tárják az embe­riség elé, csak azért, hogy „megvéd­jék“ Beriinre vonatkozó riemlétező jo­gaikat. Fenyegetőznek — mert sem józan észen alapuló, sem jogi alapon álló érveik nincsenek. Igen, a közvélemény nyomására még olyan körök is józanabb hangokat pendítenek meg, amelyek tegnap, teg­napelőtt még a merev elutasítás ál­láspontján voltak. Nem kétséges, hogy hozzájárultak ehhez Hruscsov elvtárs lipcsei és berlini találkozásai és meg­beszélései, és bizonyos mértékben talán McMillan angol miniszterelnök moszkvai tapasztalatai alapján foly­tatott bonni és párizsi megbeszélései is... Még két hete sincs annak, hogy Adenauer Párizsban járt s utána vi­lággá kürtölték, hogy a francia kor­mány mindenben támogatja a bonni kancellár elvakult politikáját. S íme, MacMillan párizsi látogatása és azt ezt követő francia minisztertanács után Frey, a párizsi kormány tájékoz­tatási minisztere kijelenti hnnv a francia kormánynak egyáltalán nincs kifogása a Hruscsov által javasolt csúcsértekezlet összehívása ellen. Ügy véli azonban, hogy ezt az alaposan előkészített külügyminiszteri értekez­letnek kell megelőznie“. Erey meg­említette azt is, hogy a miniszter­­tanácson szóba került Hruscsov mi­niszterelnök kijelentése, mely szerint — miután Nyugat-Berlint szabad vá­rosnak nyilvánították, sző lehet arról, hogy a négy nagyhatalom kislétszámú egységei állomásozzanak Nyugat-B.er­­linben — kizárólag a szabadváros stá­­tum betartásának biztosításával. Mindaz természetesen még messze egy mondvacsinált „alkotmányt . amely sokat ígért, de lényegében sem­mit sem változtatott a gyarmati ura­lom rendszerén. A ciprusi lakosság határozott ellenszegülése eltemette a lord halva született tervét. S az ezt követő tervek hasonló sorsra jutot­tak. Őfelsége kormánya klasszikussá vált tapasztalatait alkalmazva, mes­terséges ellentéteket szított a szige­ten lakó görögök és törökök között. Ezek az ellenségeskedések, amelyek­re a sziget eddigi történetében még nem igen volt példa, alkálmat adtak Angliának, hogy kidolgozza hétéves tervét, amely előirányozza, hogy kez­detben Görögország és Törökország közösen intézze a sziget belügyeít, (anélkül, hogy ez megváltoztatná Cip­rus gyarmati helyzetét), későbbre pe­dig a sziget felosztását tervezte. Az angolok megtagadták a ciprusi néptől az önrendelkezés jogát, s ennek kö­vetkeztében újult erővel lángolt fel a ciprusiak szabadságharca, amelyet a legvadabb terror sem tudott elfoj­tani. A ciprusi helyzet alakulása riadal­mat keltett a NATO köreiben. Az agresszív NATO szövetség égisze alatt kísérletet tett Anglia, Görögország és Törökország szempontjainak össze­egyeztetésére. Ciprus kérdése éveken keresztül az ENSZ tárgyalási programjába volt iktatva. Görögország javaslataiban A térképből világosan kitűnik, hogv milyen fontos stratégiai szerepet tölt be Ciprus az imperialisták tei veiben. „őszinte, demokratikus önkormányzat" időszaka során készüljön fel a füg­getlenségre. A nyugati sajtó vélemé­nye szerint a görög határozati javas­egynéhányszor kérte, hogy az ENSZ szólítsa fel az angol kormányt: se­gítse hozzá a ciprusi lakos^got. hogy

Next

/
Thumbnails
Contents