Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)

1959-03-11 / 20. szám

■1959. március 11. VIRÄGZÖ MEZŐGAZDASÁG 79 VADÁSZATI SZEME A SZLOVÁKIÁI vadAszvédegyesületek országos szövetségének HIVATALOS MELLÉKLETE A vetési varjú mezőgazdasági jelentősége Fekete sereg kavarog a traktorvonta ekesor mögött. Vajon mivel töltik éhes gyomrukat ezek a fekete madarak: a .vetési varjak? Ha ilyenkor lelőnénk egy vetési varjat (Corvus frugilegus) és alaposan meg­vizsgálnánk gyomortartalmát, sok-sok drótférget, pajort, mezei pockot, ló­­tücsköt stb. találnánk benne. Hasznos madarak ezek, hiszen táplálékuk csak­nem kizárólag állati eredetű. vészetét, szöcskékre, kabócákra vetik magukat egyesült erővel. Aratás alatt, amikor a szántóföldön kevesebb a rovar, részben magvakkal táplálkoznak, így át­menetileg kárt is okozhatnak. Helyen­ként a táblák szélein rátelepszenek a megdűlt, túlérett gabonára és a kalá­szokból kiverik a szemet. Máshol azon­ban ugyanakkor a kender és a len vesze­delmes ellenségét, a bagolypille her­nyóit irtják nagy szorgalommal; sőt csapat. Ezt igazolja egy moszkvai gyűrűs példány elejtése is. A vetési varjú népgazdasági szem­pontból megérdemli a védelmet. Va­dásztörvényünk ezt biztosítja is, sajná­latos azonban, hogy helyenként vadá­szaink nemigen tesznek különbséget a vetési és a szürke varjú között, s mind­kettőt kegyetlenül irtják a kártékony madarak pusztítás! versenye keretében. Ne tegyük ezt, hiszeen magunkat káro­sítjuk meg és a törvényt is megszeg­jük! Stollmann András (Komárom)' ★ ★ ★ Kísérleti állomás a zerge kórokozóinak leküzdésére A Német Szövetségi Köztársaságban, Berchtesgaden mellett, tízhektárnyi te­rületen kísérleti telepet létesítenek a zerge életmódjának tanulmányozására és a zergerüh elleni védelem előkészí­tésére. Itt akarják kidolgozni a rüh gyógyítási módját. Jégkorszakbeli trófea Magyarországon, a zalaszentgróti ho­mokbányában a föld színe alatt mintegy 8 méterre megkövesedett, karvastagságú szarvasagancsra bukkantak. Szakembe­rek feltevése szerint az agancs a jég­korszakból származik. Az értékes lelet a zalaegerszegi Göcseji Múzeum gyűj­teményét gazdagítja. Április elején, amikor fészkelőhelyei­ket elfoglalják, máshol nem is látni őket, csak a fészkük táján. Megválasz­tott otthonukhoz nagyon ragaszkodnak. Telepekben költenek együtt, fészkeik szinte egymás hegyén-hátán vannak. Nagy ilyenkor itt a forgolődás! Fiaikat, amelyek száma 4 — 5, csaknem kizárólag a környék rovaraival etetik a gondos szülők. A nevelés 30 napig tart. Amikor már a fiák is megtanulták a röpülés mű­amikor a répabogár tömegesen ellepi a répaföldeket, akkor kimondottan csak ezzel a kártékony bogárral élnek. Egész évi táplálékuk 60 — 70 %-a állati eredetű. Növényi részeket, gyommagvakat in­kább a téli hónapokban fogyasztanak, amikor beáll az ínséges idő. Ilyenkor kóborlásra adják fejüket. Nem egy gyü­­rűzöt vetési varjúnkat lőtték le télen Franciaország területén. Hozzánk ilyen­kor a Szovjetunióból érkezik számos Észak-Európa medveállománya Krott, ismert osztrák vadászati szak­értő, aki különösen a medve tanulmá­nyozása terén tűnt ki, statisztikailag kimutatta Észak-Európa mai medveállo­mányát. Megállapítása szerint amilyen gyakori volt valamikor Északon a medve, ma olyan ritkán fordul elő, kivéve a Szov­jetunió északnyugati részét Norvégiában már teljesen kiveszett a barna medve. Csupán a Svédországgal határos erdőkben található még. Svéd­országban valamivel jobb a helyzet, de északon — különösen a síkságokon — már itt is kiveszett. Finnországban és Finn-Karéliában is alig található, míg a lapp-földön elég gyakori. A Szovjetunióban mindent megtettek azért, hogy a vadállományt fenntartsák, így a medve is védett vad. Hasonló s helyzet Svédországban is. Itt is az ösz­­szes állami erdőkben védik a medvét. A nemzeti parkban még 15 darab él. Dö mivel itt a medve nem kedvelt vad, a vadászok — ha alkalmuk van rá — le­lövik. A lappoknak pedig még a nemzeti parkban is szabad medvére vadászniok. így aztán a medvevédelemnek nincs sok értelme. Norvégiában a medvét szabadon lövik — ha véletlenül elbolyong oda egy-egy példány. Finnország állattetnyészfői pedig irtóhadjáratot hirdettek a medve ellen. Krott szerint az erdész feladata, hogy védje az erdőt és annak minden vadját. Helytelen egyes növény- és állatfajták teljes kipusztítása, mert az ilyen egy­oldalú természetvédelem megbosszulja magát. MÁRCIUS .., Tavaszi szeleknek csókjára a nedvek újulni sietnek s rügyeket varázsol ez a hónap végre jaknak jókedvére, szívek örömére'. Egymás hegyén-hátán vannak a varjüfészkek

Next

/
Thumbnails
Contents