Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-03-11 / 20. szám
78 VIRÄGZÖ MEZÖGAZDASÄG 1959. március 11. látnivaló, mint kívül. Olyan szép nagytögvű tehenek álltak vagy feküdtek sorban, mintha kiválogatták volna őket. Lovász Béla állattenyésztési csoportvezető örömmel újságolta hogy a múlt évben túlteljesítették a tervet, ez év végére pedig azokat a feladatokat akarják teljesíteni, amelyeket a második ötéves terv előírt. A múlt évben tehenenként 2700 liter tejet fejtek, ez évben többre számítanak De a jövő távlatairól most is csak olyan szerényen beszéltek, mint három évveí ezelőtt a hibákról viszont annál többet. Bosszantja az állatgondozókat, hogy nagyon el van terjedve a gümőkór az állatok között. A teheneknek jóval több mint a fele szenved ebben a betegségben, különösen a legjobbak. Az egyik állatgondozó azt mondta, hogy az állatorvos azzal magyarázta az okát. hogyha a jól tejelő tehén nem kap elegendő táplálékot, akkor létfenntartó takarmányának egy részéből is tejet termel, vagyis egészségének a rovására használja fel. Az állatorvos véleménye helyes, holott az idegen azt gondolná, hogy az imelyi tehenek nem nélkülözhetnek. A kis tejhozamúak nem. de ott van például a Füge nevű rekorder tehenük, amely napi 30 literes kezdő tejeléssel a múlt laktáciőban 4700 liter tejet adott: annak bizony több abrakra van szüksége. Abrakból még ma sem telik annyi, mint amennyi a tejelékenység szerint járna a teheneknek, hát még három évvel ezelőtt milyen volt a helyzet? Akkor még szalmából sem jutott elegendő, pedig az EFSZ legjobb tehenei akkor is éltek és A Cifra kis termetű, de nagy tőgyü tehén. Borjazás után naponta 20 — 25 liter tejet szokott adni akkor is a legjobbak közé tartoztak. Nem csoda tehát, hogy a nélkülözésben megkapták a gümőkórt. De ennek a veszedelmes, betegségnek a felszámolására csupán a több abrak nem elegendő. Az állatokat egész télen ki sem engedik az istállóból, az istállók levegője elég párás, így a fertőzés veszélye egy pilla natig sem szünetel. Ez nemcsak az. imelyi EFSZ-ben van így, hanem a legtöbb helyen. Ezt a betegséget a most divatba jött nyitott istállózással sem lehet teljesen felszámolni. De ha ott elismerjük a friss levegő és a napfény gyógyító hatását, akkor a drága pénzen épített istállókban miért nem érvényesítjük ugyanazokat az elveket. Ha ott nem árt a hideg az állatoknak, hanem használ, emitt sem ártana. A déli ablakokat állandóan nyitva kellene tartani, télen-nyáron, s mindenütt bevezethetnék az állatok napközi járatását, mint ahogy a Bárcai Mesterséges Megtermékenyítő Állomáson teszik. A teheneknél nem a fedeztetésre gondotok, hanem a kifutókban történő pár órás szabad mozgásra. Az imelyi szövetkezetesek bizonyára ezen a téren is szép eredményeket fognak elérni, felszámolják a hiányosságokat, hisz ők leginkább tapasztalták, hogy milyen nagy hasznot hajt az egészséges jószág. Tavaly 11 tenyészállatért 98 000 korona bevételük volt és ez évben még többre van kilátás. Az ógyallai szövetkezetesek pedig kövessék szomszédjuk jó példáját, vállalják az átmeneti nehézségek terheit, szövetkezetükért tegyenek meg mindent, s azután ők is úgy boldogulhatnak, mint az imelyi szövetkezetesek. Csurilla József Szép eredményeket értek el az állattenyésztésben A rózsavölgyi EFSZ (nagyszombati járás) 1267 hektár földön gazdálkodik. Az eddig elért eredményeikért dicséretre méltók. Különösen szép eredményeket értek el a múlt évben az állattenyésztés terén. A szövetkezet összesen é43 szarvasmarhával rendelkezik és ebből 260 darab a tehén. Ezzel az állománnyal már nemcsak teljesítették, hanem túl is lépték a tervet. Az állatok takarmányalapjának biztosítására nagy gondot fordítanak. A múlt évben 273 hektáron lucernát és lóherét, 14 hektáron őszi keveréket, 23 hektáron tavaszi keveréket, 18 hektáron silókukoricát és 11 hektáron takarmányrépát termesztettek. Ezeknek a takarmánynövényeknek az ápolására nagy gondot fordítottak, de meg is lett az eredménye. Hisz minden hektárról 50 mázsa herefélét takarítottak be. A takarmányrépa átlagos hektárhozama pedig 610 mázsa volt. A bő takarmány lehetővé tette, hogy az állatokat jó ellátásban részesítsék. Például a fejőstehenek szénán és szalmán kívül naponta 30 kg silót, 10 kg répaszeletet és 1 kg darát kapnak. A jó takarmányozás eredménye, hogy a múlt évben átlagosan 2400 liter tejet fejtek a tehenektől Az említett tejtermelés sikeréhez hozzájárult a párt XI. kongresszusának tiszteletére vállalt kötelezettség is. amely úgy szólt, hogy az évi Védjük a túzokot! A Német Szövetségi Köztársaságban megfigyelték, hogy a túzok ürülékében a burgonyabogár megemésztetlen testrészei fordulnak elő. Nem kivételes esetről van szó, mert ezt a megállapítást több helyről megerősítették. Tehát a túzok hasznos segítőtársunk a növényvédelemben. tejbeadást 200 %-ra teljesítik. Ez pedig 195 527 liter tejet jelentett, de ők ennél is többet, 463 583 liter tejet adtak át felvásárlásra, vagyis 266 056 literrel többet, mint vállalták. Ez az eredmény a bevételre is nagy hatással volt. A tejből tervezett bevételt közel 200 000 koronával teljesítették túl. A hústermelésben is igen szép eredményeket ért el a szövetkezet. Sertéshúsból 436,84 mázsával termeltek többet a tervezettnél, a húsból származó jövedelem közel egymillió korona pénzt jelentett a szövetkezetnek. Az állattenyésztésben elért eredmények nagymértékben hozzájárultak a tervezett bevétel túlteljesítéséhez. A A borjak felnevelésének sikere elsősorban azokon az embereken múlik, akik az ellető, illetve a borjúnevelő istállókban dolgoznak Nem mindegy, hogy miképp gondozzák és takarmányozzák a gondjaikra bízott állatokat. Ezért fontos, hogy a borjak itatásos nevelésénél figyelembe vegyék az állatorvos tanácsait, amelyek a borjúbetegségek megelőzését szolgálhatják. A tehenek takarmányozásánál ügyelni kell arra, hogy azok jó minőségű takarmányt kapjanak. Semmi körülmények között nem szabad a magasan vemhes vagy kisborjas teheneknek olyan takarmányt adni, amely bélhurutot idéz elő; ilyen például a romlott, penészes, rothadt vagy földdel erősen szennyezett takarmány, valamint a cukorrépa, répafej, répaszelet, melasz és silótakarmányok. Gondoskodni kell arról, hogy az újszülött borjak az életük első órájában múlt évre a szövetkezet tervezett összes bevétele 4 millió 478 000 korona volt, a valóságban pedig 5 millió 418 000 korona. Ez lehetővé tette a különböző alapok feltöltését, így például az oszthatatlan alapba az összes bevételek 10 %-át juttatták. A szövetkezeti tagok az évi elszámoláskor igen szép összeget vettek kézhez; például Domorák Mária fejőnő 920 munkaegység után egész évi jövedelme 29 476 korona volt. Hasonlóan keresett 0 minden becsületesen dolgozó szövetkezeti tag. Pál Ottó (Vágújhely) megkapják a számukra oly fontos föcstejet, amely többek között tartalmazza a kórokozó csírák elpusztítására szolgáló ellenanyagokat is. Fontos, hogy az itatásos nevelésnél a tej tőgymeleg-hőfokú, vagyis 38 fokos meleg legyen. Naponta legalább háromszor adjunk ilyen tejet a borjaknak. A borjakat születésük után tiszta ronggyal szárazra kell törölni és a köldök fertőtlenítése után a borjúnevelőkben úgy kell elhelyezni, hogy egymással ne érintkezhessenek. A borjak etetésére válasszuk ki a leggyengébb és a virágzás előtt kaszált, jól szárított vitamindús szénát. Az ellető és a borjúistálló mindig példás tiszta legyen; fontos a friss levegő és — amennyiben az időjárás megengedi — tegyük lehetővé az állatok szabadon való mozgását mindennap. Dr. Patus Sándor (Gúta)' Tanácsok a borjak itatásos neveléséhez
