Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)

1959-03-11 / 20. szám

74 VIRÁGZÓ MEZŐGAZDASÁG 1959. március 11. számok mozgósítanak bennünket arra, hogy a cukorcirok termesztését már ez évben minél nagyobb területen bevezes­sük. Az elmúlt évben az újabbat, jobbat kereső agronómusok, szövetkezeti elnö­kök „rákaptak“ a cukorcirok termeszté­sére, s napjainkban az ország különböző részeiből nagy az érdeklődés a növény magja után. Már szerkesztőségünkhöz is írtak; Jusztin János agronómus Ipoly­­íödémesről, Bornstein agronómus Horvá­tiból, Deák Ferenc szövetkezeti elnök Szécsénkéröl arra kér bennünket, sze­rezzünk részére magot, mert 3 — 5 hek­táron megpróbálják a cukorcirok ter­mesztését. Szerkesztőségünk kapcsolatba lépett a bucsányi és sósszigeti kísérleti állomá­sokkal, s biztosította a kért vetőmagot. Jelenleg még van tartalék vetőmag az említett kísérleti állomásokon, ennél­fogva a termelni szándékozók minél ha­marabb jelentsék be igényeiket szerkesz­tőségünknek. A vetőmagról szólva, meg kell jegyez­nünk, hogy a mihályfai szövetkezet ta­karmánytermesztés, illetve az állatte­nyésztés terén első a dunaszerdahelyi járásban, de a cukorcirok termesztésé­ben iá ők viszik el a pálmát. A szövet­kezet elnöke 25 hektárra biztosított ve­tőmagot, a sósszigeti kísérletezőknél. További kevésbé termelt takarmányunk a szudánifű. Pedig az évelő pillangós nö­vényeken kívül a nyári időszakban nincs még egy olyan takarmányunk, amely a tejtermelést úgy szolgálná, mint a szu­dánifű. A cukorcirokhoz hasonlóan szá­razságtűrő, melegkedvelő növén^. Talaj­igénye közepes. Kétszer kaszálható. Zöldtömege 400 — 700 mázsára tehető. Az elmúlt évek folyamán Bartalos La­jos mérnök, a Sósszigeti Kísérleti Állo­más dolgozója szudánifű és cukorcirok keresztezésével és nemesítésével kine­mesítette a Solarská-54 szudánifű-fajtát, amely nagy tömege mellett magasabb Óriásira nőtt a szudánifű és cukorcirok keveréke. emészthető fehérje tartalmával jő teje­lést biztosít a nyári időszakban. A nagy tömeget adó, júliusban-augusz­­tusban takarmányozható szudánifű ter­mesztése azért is kifizetődik, mert jó­voltából pillangós növényeinket felszá­rítva hiánytalanul tárolhatjuk a téli idő­szakra. A felsorolt takarmányokon kívül mint tömegtakarmányt meg kell említenünk a fehérjékben szintén gazdag őszi és ta­vaszi bükkönykeverékeket. Zölden etetve vagy szénával szárítva jól megállják he­lyüket takarmánybázisunkban. Sajnos, szövetkezeteink körében még sincs kel­lően felkarolva a termesztése. A vetési tervet (a talajterület 6 százalékát) tá­volról sem teljesítettük. Ajánlatos, hogy a mulasztottakat most tavasszal pótol­juk. Végül beszélnünk kell a • takarmány szárításáról. Ezen a téren a legtöbb szö­vetkezetben szorít a csizma. Még ma is a régimódi földönszárítás dívik, holott a már*%ieglevő takarmány tápértékének megmentéséről van szó. Hiszen az áll­ványokon szárított szénánál — levélper­­gés és kiéúgozódás következtében — a veszteségek csupán 15 — 20 százalék kö­rül mozognak, a rendekben történő szá­rítás 25 — 30, csapadékos idő esetén pe­dig 40 — 50 százalékos, sőt ennél is ma­gasabb veszteséggel járhat. Ezt a hiá­nyosságot a szövetkezetek minden külső segítség nélkül rövid idő alatt kiküszö­bölhetik. Jó példaként megemlítjük a mihályfai szövetkezetét, amely tavaly 800 takarmányszárító segítségével 12 vagon­­nyi jó minőségű lucernát rakott kazalba. S ezeket a szárítókat a szövetkezet ipa­roscsoportja készítette. A feltárt hiányosságok felismerése után az elkövetkezendő időszakban a takarmánytermelés megjavítása kerüljön előtérbe. Legyen ez az év a takarmány­termesztés éve, hogy a pártunk által ki­tűzött ötéves terv irányszámait hiány nélkül teljesíteni tudjuk. Mezőgazdasági mesteriskola várja a jelentkezőket A mezőgazdasági termelés színvonala a dolgozók szakképzettségétől is függ, s mindenkinek saját érdeke is, hogy tudását, ismereteit gyarapítsa. Szocia­lista társadalmi rendünk erre minden lehetőséget megad,' biztosítja a mező­­gazdasági iskolák hallgatóinak anyagi ellátását, s hozzátartozóikról is gondos­kodik. Mezőgazdasági mesteriskoláink egyike Szólőskén működik, mégpedig növény­­termesztési és szőlészeti tanszakkal. A hallgatók internátusi elhelyezéséről és étkezéséről ez az iskola is gondoskodik. Tehát aki értékesebb tagja akar lenni szocialista társadalmunknak, ne mulassza el a tanulási lehetőséget, s írásban vagy személyesen jelentkezzék felvétetlre az iskola igazgatóságánál. A törvényes rendelkezések által biz­tosított előnyök a következők; A nős szövetkezeti tagok 700, a nőtle­nek 500 koronát kapnak havonta állami eszközökből. A családosok járandósága kiskorú gyermekenként havonta 60 ko­ronával emelkedik. Ebből az összegből a hallgatóság étkezési naponként 10 koro­nát fizet. Ha a hallgatót állami gazdaság, gép­állomás vagy a szocialista szektorhoz tartozó egyéb üzem küldte ki, 100 koro­na zsebpénzben részesül, míg a családo­sok feleségük után további 300, illetőleg 500 koronát kapnak; az összeg mértéke attól függ, hogy a feleség alkalmazásban van-e vagy nem. A kiskorú gyermekek után egyenként 100 korona havonkénti pótlék jár. Ezenkívül mindenki egyszeri ruházkodási segély címén 600 koronát vehet föl. Ezek a hallgatók ellátásukért semmit sem fizetnek. Minden hallgató havonta egyszer meg­látogathatja a családját, s ilyenkor az útiköltséget az iskola megtéríti. Felvételre az jelentkezhet, aki leg­alább három évi mezőgazdasági gyakor­lattal rendelkezik, betöltötte már a 17. életévét, de 40 évesnél nem idősebb. A szövetkezetek által kiküldött hallga­tók hozzák magukkal a helyi nemzeti bizottság és az EFSZ igazolását, amely a hallgató személyi körülményeit és ellátatlan gyermekei számát, továbbá azt tünteti föl, hogy a tanulmányi időre mennyi munkaegységet ismertek elyré­­szére. V n e k László, mezőgazdasági mesteriskola! nevelő (Szőlőske) Rügyfakadás előtt permeteznek az aranyosmaróti gépállomás dolgozói. A két gépcsoporttal több mint 700 gyümölcsfát permeteztek meg

Next

/
Thumbnails
Contents