Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-03-11 / 20. szám
III. ÉVFOLYAM ♦ 10. SZÄM A SZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLÉKLETE Termeljünk több és jobb minőségű takarmányt A közelmúltban lezajlott évzáró gyű- » léseken, járási konferenciákon a legtöbbet vitatott kérdés az állattenyésztés volt. Nem csoda, hiszen azokban a gazdaságokban, ahol az állattenyésztés jó úton halad, a szövetkezetek megtalálták számításaikat. Ott pedig, ahol ez a termelési ág sántikál, vagy rossz mederben folyik, ezresek helyett csak „sóhaj“ jutott osztalékul. Ennek elkerülése végett, jó gazdaként alapos megfontolás után a legrövidebb időn belül el kell távolitanunk azokat a hiányosságokat, amelyek gátolják az állattenyésztés színvonalának emelését. Elfogadott tény, hogy az első gátló körülmény a takarmányhiányban rejlik. Másodsorban beszélnünk kell a takarmánynövények helyes kiválasztásáról, de nem utolsósorban a szakszerű szárításról és betakarításról. Egyszóval: több és jobb minőségű takarmányt kell termelnünk. Az eddiginél sokkal tervszerűbbé kell tennünk állatállományunk takarmányellátásának ügyét, hogy az ötéves tervben előirányzott számokat elérjük, sőt túlszárnyaljuk. * * * Állattenyésztésünk rohamos fejlődése megköveteli a takarmánytermő területek bővítését. Erre vonatkozólag pártunk XI. kongresszusa leszögezte az irányszámokat. A földterület 25 — 27 százalékán takarmányt kell termelnünk. Fontos, hogy ezt magunkévá tegyük, hiszen az elmúlt évben a párkányi járás jó néhány szövetkezete éppen takarmányhiány miatt nem tudta teljesíteni állati termékekből a beadását. A hiba gyökere ott van, hogy a járás földterületének csupán 16 százalékát foglalja le szálas takarmány. A takarmányterület kibővítésekor mindenekelőtt a lucerna szerepeljen. Ugyanis a lucerna valamennyi szálas takarmányunk közül a legértékesebb. Négy-öt éven keresztül nagyon kevés befektetéssel (fejtrágyázás, boronálás) fehérjékben és vitaminokban gazdag, évenként megismétlődő nagy zöld- és szénatermést ad. Megfelelő gondozás, ápolás mellett háromszor, sőt ötször is kaszálható és hektáronként 40 — 70 mázsa széna is elérhető, Ezenkívül a gyökerén élő nitrogéngyűjtő baktérium útján megköti a levegő nitrogénjét, s ezáltal a talajt jelentékenyen gazdagítja a legdrágább növényi tápanyaggal, a nitrogénnel. Az elmondottakból kitűnik, hogy a lucerna a felállított követelményeknek megfelelően mind tápértékben, mind tömegben felülmúlja a többi évelő takarmányt. Egynyári takarmánynövényeink közül, r ^ TARTALOM Sándor Gábor: Termeljünk több és jobb minőségű takarmányt ............................................73 V n e k László mezőgazdasági mesteriskolái nevelő (Szőlőske): A mezőgazdasági mesteriskola várja a jelentkezőket 74 Hozzuk rendbe a réteket és legelőket, törjük föl a kishozamú füves területeket ... 75 Bárt fai László: Adjuk meg a földnek, ami megilleti . . 76 Állattenyésztés Csűri 11 a József: Négy év alatt teljesítik az ötéves tervet az állattenyésztésben . . 77 P á 1 Ottó (Vágújhely): Szép eredményeket értek el . . 78 Dr. Patus Sándor (Gúta): Tanácsok a borjak itatásos nevelésére ............................................78 VADÁSZATI SZEMLE Stollmann András (Komárom): A vetési varjú mezőgazdasági jelentősége . 79 Jurán Vidor: Oroszlán-farkas Podolinban..............................80 ____________J amint ismeretes, a legnagyobb tömeget a silókukorica biztosítja. Ezt nyomon követi a kevésbé ismert cukorcirok. Sőt kísérletezőink állítása szerint a cukorcirok komoly vetélytársa a silókukoricának. Az utóbbi kísérletek sorozatos eredményei azt mutatják, hogy ez a tápanyagokban gazdag növény a közeljövőben „forradalmasítani“ fogja a takarmánytermesztést. A tavalyi eredmények megdöntötték az eddig hirdetett 700 mázsás rekordtermést, mert egyes termelők 900 mázsás zöldtermést is jelentettek. A talajviszonyokhoz jól alkalmazkodó szárazságtűrő növény. Sarjadzó képessége nagy, ezért csalamádénak vetve kétszer is kaszálható. Etethető zóldtakarmányként vagy silózva is. A cukorcirok értékét óriásira növeli, hogy magra termesztve nemcsak nagy mennyiségű abraktakarmányt, de 400 — 600 mázsa lédús. szénhidrátban gazdag zöldtömeget is ad. Tudniillik a cukorcirok még novemberl/jn is tartalmaz 75 — 80 százalék nedvességet. Ez a cukros lé valódi áldás takarmánytermesztésünkben. Ugyanis módot nyújt arra, hogy a jövőben a mintegy 200 000 hektáron termelt kukorica kórójából ízletes tápanyagokban gazdag silótakarmányt nyerjünk. Csupán ez a hatalmas tömegű takarmány egy csapásra jelentős javulást eredményezne állattenyésztésünkben. S ez egy kis jóakarattal már a közeljövőben megvalósítható, hiszen egy hektár cukorcirok zöldtömegével 5 — 6 hektár kukoricakórót silózhatunk be. Számításba kell vennünk azt is, hogy magtermesztés esetén a zöldtömeg csak másodtermésként szerepel. A silón kívül közepes termés mellett 20 — 25 mázsa, sőt több magot is nyerhetünk. Tavaly Zóra Rudolf a Bucsányi Kutató- és Kísérleti Állomás dolgozója 1,5 hektárról 105 mázsa magot takarított be. Ezek a Zóra Rudolf a sokat ígérő cukorcirokban gyönyörködik-----------------------— -ymm.---------------------------------------------------j Irta: SÁNDOR GÁBOR «" ............................................. ' "
