Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-03-04 / 18. szám
1959. március 4. VIRÁGZÓ MEZŐGAZDASÁG 69 Nyakunkon a tavasz a hosszú, száraz tél után, s éppen ezért minden mezőgazdasági dolgozónak fokozott figyelmet kell fordítania a tavaszi teendőkre. Ha a tavaszi munkálatokat szaktudással, gondosan végezzük, ennek eredményeként lényegesen nagyobb terméshozamot remélhetünk. Erről tanúskodnak a szövetkezetek múlt évi tapasztalatai is. Az 1958-as száraz tavasz próbára tette a mi ipolyviski szövetkezetünket is. De a nehézségek ellenére a gondos munka meghozta gyümölcsét, amit legjobban a munkaegység 40 koronás értéke bizonyít. Szövetkezetünk ezúttal is mindent megtett a tavaszi munkák legjobb előkészítése érdekében. A 80 ha-ra szánt tavaszi árpa vetéséhez előkészítettük a vetőmagot, s csupán azt várjuk, hogy az idő megengedje a vetést. A zabot 24 hara vetjük, s a zab vetőmagja is készen áll a vetésre. Ahol a talaj előkészítését csak később végezhetjük, ott tavasziasított árpát vetünk, hogy a késedelemmel végrehajtott vetés ne okozzon lemaradást a növény fejlődésében. A tavasziasított vetőmag hamarabb csírázik, a növény gyarapodása gyorsabb ütemű, aminek nagy a jelentősége a beérés szempontjából, mivel a 8 —12 napos előny számottevő mértékben csökkenti a júliusi aszály kártevéseit. Három hektárra előcsíráztatott burgonyát ültettünk. A csíráztatást február 20-án kezdtük. Erre a célra a legjobb minőségű étkezési fajtákat (Erstling, Bintje) biztosítottuk. A tavaszi vetés gyors befejezésére vegyük igénybe a lófogatokat is. Munkára felkészülten várják a tavaszt a mezőgazdasági gépek is, amelyeket rendbehoztunk, hiszen a jó és üzemké-Mosolygó arcok Libádon Sűrű köd borította a táját. A lankák között meghúzódó falu körvonalai sem látszottak. A nap bágyadt sugarai megtörtek a sűrű ködön. Tíz óra felé azonban a köd eloszlott, kibontakozott előttünk a falu képe. Csípős, hideg szél fújt az utcákon keresztül, de a siető emberek arcán a hideg ellenére is derűs mosoly ült. Libádon, a párkányi járás egyik falujában vagyunk, ahol még csak 76 %-ban tömörült a falu a szövetkezetbe. Az EFSZ nagy napja volt éppen: az évzáró gyűlés napja. Mindenki tudta, hogy a szövetkezet a ledolgozott njunkaegységekre az előlegként kifizetett 9 koronán kívül további 9 koronát fizet a szorgalmas, becsületes munkáért. Megérdemelt gyümölcse ez munkájuknak. Siker koronázta egész évi gazdálkodásukat. Vannak családok, amely 8 — 14 000 korona osztalékot kaptak. Önként felmerül előttünk a kérdés: hol keressük a siker titkát? A múlt évben is elég kiegyensúlyozottan gazdálkodott a szövetkezet, de a munkaegységekre az előlegezett összegen kívül mégis csak egy koronát fizethettek. Most mosolygó arccal térnek haza a tagok. Tarsolyukban már a becsületes munka gyümölcse. A szövetkezet könyvelője, Hubec Károly egyszerű, keresetlen szavakkal mondta el az 1958-as év sikereinek titkát. Többi között ezeket mondta: — Szövetkezetünk vezetősége átvizsgálta és megvitatta a tagsággal az öszszes lehetőségeket. Tudtuk, hogy állattenyésztésünk az a biztos alap, amely dúsan visszaadja a befektetéseket, ezért állattenyésztésünk fejlesztésére törekedtünk. Amikor láttuk, hogy állatállományunk valóra váltja célkitűzéseinket, vizsgálat tárgyává tettük, hogy miként növelhetnénk bevételi forrásainkat a növénytermelés terén is. A szövetkezet vezetősége a repce, lucernamag és a korai burgonya termelése mellett határozott. Számításaink valóra váltak. Á repce, lucernamag és a korai burgonya gazdag termést adott, dé kertészetünk is jól teljesítette a ráháruló feladatokat. — Hát igen, — folytatta Rubec Károly, — a sikernek titka van, de ne gondolja senki, hogy valami bűvös szerrel dolgoztunk. Sikereink titka a tervezésben és a tagság munkafegyelmében rejlik. Nem feledkezhetek meg arról a körülményről sem, hogy az egész falu szeme a szövetkezeten függött. Főleg azok kísértek figyelemmel, akik ma még a szövetkezeten kívül állnak. Ennek tudatában dolgozott minden tag és tudta azt, hogy az 1958-as év sorsfordulót jelent a szövetkezet s egyben az egész falu életében. Kitűzött terveinket valóra váltottuk, s ebben döntő szerepe volt a tagság egységes akaratának és odaadásának. A tények ma már maguk beszélnék és a mosolygó arcok mindent elárulnak. Ma már csak egy lépésre állunk attól, hogy a szövetkezeten kívül állók is, sikereinken felbuzdulva, közénk álljanak, — fejezte be rövid beszédét a szövetkezet könyvelője. Egyszerű szavakkal, de olyan tényekkel fejezte ki sikerük titkát, hogy a többi szövetkezet sem mehet el mellettük anélkül, hogy ne tegye megfontolás tárgyává azokat. Sokan tanulhatnak a libádíak összefogásából. Mi pedig ez úton újabb sikereket kívánunk a szövetkezetnek és minden dolgozójának. (Gi) ★ ★ ★ Abesszínia méhészete Az abesszínia! méh (Apis dorsata) nagyon sok jó minőségű mézet gyűjt. Abesszínia évente 340 tonna mézet szállít külföldre. A méz nagy részét a vadon élő méhektől szedik el. Az ottani lakosság a mézből alkoholtartalmú italt is készít. (VcatófsUí) pes gépikkel gyorsabban halad a munka, hamarabb végzünk a sürgős tavaszi vetéssel. A napokban átvettük a gép- és traktorállomástól a még szükséges gépeket és eszközöket, hogy a tavaszi feladatokat már saját gépállománnyal oldhassuk meg. Ez esztendőben 123 ha-on termesztünk pillangósvirágú takarmányokat. A pillangósok trágyázását idejében elvégeztük. A kijelölt területre 300 mázsa Thomas-salakot és 175 mázsa káliumos műtrágyát szórtunk ki. Bizony, a hosszú, száraz tél megviselte az őszieket, s emiatt a szokásosnál is nagyobb figyelmet kell fordítanunk ápolásukra és a fejtrágyázásra. Az ősziek 175 hektáros vetésterületének műtrágyaszükségletét előkészítettük, s kiszórását napirendre tűztük. Feladatainkat csak akkor oldhatjuk meg kifogástalanul, s csupán akkor várhatunk jó betakarítási eredményeket, ha mindnagyobb gondot fordítunk a talajerőgazdálkodásra, a föld termöerejének fokozására. Tudomásul kelt vennünk, hogy a föld csak azért a fáradságért fizethet, amelyet reáfordítottunk. Kovács György, az ipolyviski EFSZ mezőgazdásza A TRÁGYALÉ PANASZA Iskolánk meglátogatta a Tallúsi Állami Gazdaságot. Célunk az volt, hogy megnézzük a gazdaság kertészetének üvegházi palántanevelését. Hogy az időt hasznosan töltsük, megtekintettük az állatállományt is. Érdeklődtünk az állatok takarmányozása, a takarmány mennyisége és minősége iránt. A gazdaság állatállománya kiváló, a takarmány a legjobb minőségű, ennek ellenére a tejhozamok nem a legmagasabbak. Megragadta figyelmünket a trágyatelep és a trágyalé helytelen kezelése, ami azután a terméshozamok csökkenését idézi elő. A trágyalé alul folyik le a trágyalékútba, ami megfelel a követelményeknek, de a trágyalékút kibetonozását már nem tartották fontosnak. Tehát itt a trágyalevet nem gyűjtik, hanem csak elvezetik. Az esővíz is szabadon folyhat a trágyalébe, mivel nincs letakarva. Ez pedig helytelen. A trágyalé felhasználásával kapcsolatban annyit, hogy a jól kezelt trágyalé kiváló trágyaféleség. Ennek ellenére Tallóson az erdő trágyázására használják. A trágyalé helyes kezelése megköveteli a trágyalékút kibetonozását. A trágyalékút közel legyen a trágyatelephez és a trágyalé alul folyjék a kútba. Nem szabad elfeledkezni a trágyalékút lefödéséről sem. Hogy megakadályozzuk a hasznos tápanyagok elpárolgását, a trágyalé felszínére öntsünk fáradt olajat vagy valami más olajtartalmú szigetelő anyagot. Mindez nem sokból áll, csak egy kis figyelmet és gondosságot igényel. Ezért a trágyatclep és a trágyalé helyes kezeléséről ne feledkezzenek meg a Tallósi Állami Gazdaságban sem. Megéri a fáradságot, mert a jó minőségű trágya és trágyalé nagyban hozzájárul a terméshozamok emeléséhez. Zalacko Ferenc, (Tallós) Jó agrotechnikával a gazdag termésért
