Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)

1959-03-08 / 19. szám

A szocialista faluért A MEZŐ- ÉS ERDŐGAZDASÁGI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA r Bratislava, 1959. március 8. Ara 30 fill 0 f I X. évfolyam, 19. szám. Amit megtehetsz ma ne halaszd holnapra Régi közmondás. Miért idézzük? Mert igaz, sokatmondó! Így is gon­dolkoznak a földművesek. Tóth Mihály, a géléi szövetkezet agronómusa, is a szemfüles emberek közé tartozik. Amikor észrevette, hogy szikkad a föld, minden épkézláb embert a határba vezényelt. Először műtrágyát vetettek, aztán hozzálát­tak a talaj előkészítéséhez, majd a vetéshez. Száraz István a zselízi AG-hoz tar­tozó bajkai részleg munkacsapat ve­zetője vasárnap sem hevert a dívá­nyon. Azt mondotta,.hív a határ, men­ni kell! Csapata 20 hektáron vetette el a tavaszi árpát. A traktorosok kö­zül Tóth Károly és Molnár József érdemel dicséretet. A felsöpatonyi EFSZ 274 000 koronáért vásárolt gaz­dasági gépeket. Már a tavasziak ve­tését is saját gé­peikkel végzik. A szövetkezet veze­tősége ügy véleke­dik, hogy így sok­kal szervezettebben és gyorsabban megy a munka. Er­ről mi is meggyő­ződtünk, amikor meglátogattuk Tóth Ferenc trak­torost — a képen látható, — amikor a 40 hektáros par­cellán vetette az árpát. A hidaskürti szövetkezet tagjai két csoportban végzik a tavasziak vetését. Az egyik csoport az árpát, a másik a zabot ve­ti. Vackó János csoportvezető büsz­kén mondja: — Az idén már saját gépeinkkel ve­tünk. Ugyanis félmillió koronáért vá­sároltunk gépeket. Bízunk, hogy a tervezett 230 hektáron 5 nap alatt elvetjük az árpát. LÁNYOK az élvonalban A szenei járás szövetkezeteinek konferenciáján az értékelés alapján az igrámi szövetkezet került a második helyre. A siker nagyrészben a szövet­kezetben dolgozó fiatalok érdeme. Amikor Danis Terka az ifjúsági mun­kacsoport megalakításáról álmodozott, az idősebb szövetkezeti tagok ilyen­formán beszéltek róla: — Mit akar ez a cigánylány. . Még hogy ifjúsági munkacsoportot alakí­tani? Ugyan mit tudna csinálni?! Danis Terka cigány származású, de becsületes munkája árán kinőtt a régi cigánysorsból. Tanul, könyveket olvas, Asszonyi szorgalom — gyönyörű eredmények A nagygéresi szövetkezet l. számú dohánytermesztő csoportja az egész királyhelmeci járásban nagy megbe­csülésnek örvend, s elismeréssel be­szélnek róla mindenütt. Hogyisne, hiszen a három dohány­termesztő csoport közül ez, az asszo­nyoké lett az első, melynek Gergely Istvánné a vezetője. Hat asszony dolgozik Gergelyné „keze alatt", akik­nek szorgalma nyomán az öt hektár dohány 70,13 mázsát adott. A szövet­kezet pedig a tervezett 178 ezer ko­rona helyett 212,027 koronával gyara­podott. A másik két csoport ugyanilyen földterületen alig ért el 100 ezer koronás bevételt. Ezt a királyhelmeci járásban egye­dülálló eredményt nem véletlenül ér­ték el a nagygéresi asszonyok. Kora reggeltől késő estig hajladoztak a kis palánták felett, kapálták, gondozták a dohányt, s minden percüket arra áldoztájc, hogy szépre, nagyra, dúsra fejlődjön a növény. — Sokan hitetlenkedve néztek ránk. Kern hitték, hogy asszony létünkre megvalósítjuk amit vállaltunk, - mondja a magas, pirospozsgás arcú Gergelyné. Minden mozdulatából ten­­niakarás sugárzik.- De nem féltünk. Bebizonyítottuk, hogy becsületes munkával minden lehetséges. Csak így, egyszerűen mondja, mint­ha minden fáradság, derékhajlás, for­ró napfény, reggeli hűvös szél — nem is őket érte volna. Büszkék az ered­ményre, az ötszáz korona jutalomra, ami a harminckét szövetkezet dohány­termelői közül nekik, a nagygéresi asszonyoknak jutott.- Most sem hagyjuk magunkat. Az idén is megálljuk helyünket a munká­ban, — mondja. Nyugodtan állíthatja ezt Gergelyné, mindenki bízik, hisz szavában. A tavaly ledolgozott 625 munkaegysége, szorgalma, s a többi hat asszony buzgalma jó biztosítéka a további munkának. Ha minden szövetkezetben olyan odaadóan dolgoznának az asszonyok, mint Nagygéresen, s minden anya úgy nevelné a föld, a szövetkezet szeretetére gyermekét, mint Ger­gelyné 17 éves lányát, akkor mező­­gazdaságunk, szövetkezeti nagyüzemi termelésünk még nagyobb lendülettel haladna a fejlődés útján. Nagygéresi asszonyok, a ti példátok lelkesítse jó munkára a többi szövet­kezet dolgozóit, a férfiakat, nőket egyaránt. L. J. Az Ipolysági EFSZ fiatalsága jól kiveszi részét a tavaszi rétjavítási munkálatokból A nőket köszöntjük tudásával érte el azt is, hogy tagja a CSISZ kerületi bizottságának. Kül­döttként részt vett a CSISZ Hl. kong­resszusán. Most pedig az igrami szö­vetkezeti tagok bizalmából ott lesz Prágában is az EFSZ-ek IV. országos kongresszusán. Csoportja az elmúlt évben 115 szá­zalékra teljesítette tervét. De ezzel még nincs megelégedve sem ö, sem a csoport. Az EFS7-ek IV. kongresszusa tiszteletére vállalták, hogy ez éven 150 százalékon felül teljesítik tervü­ket. A baromfigondozók is fiatalok, akik tavaly tyúkokként 160 tojást termeltek. Most vállalták, hogy ebben az évben 200 darab tojást termelnek minden tyúktól. Minderről Prágában is beszélni akar Danis Terka. A járás öt küldötté között Terkán kívül ott van még Farkas Matild, a sápf szövetkezet baromfigondozója is. Ő is. Térkőhöz hasonlóan, példamutató munkájáért kapta a megtiszteltetést. H o r o s z Árpád Amikor a zsenge tavaszi föld barna teste lágyan tárul az új magvak elé, akkor ünnepük a nőket, az asszonyo­kat, az anyákat. Erre a napra készü­lődnek szívük melegével a picik az óvodákban, a gyermekek az iskolák­ban, hogy Neki, a drága Egyetlennek átadják a szeretet csokrát. De nem­csak a gyermekek, hanem a felnőttek is a gyárakban, különböző üzemekben, egyszóval minden munkahelyen fel­­köszöntik, megjutalmazzák azokat a nőket, akik becsületes munkájukkal kiérdemelték a tiszteletet, elisme­rést. Negyvenkilenc évvel ezelőtt fogadta el a szocialista nők koppenhágai kon­ferenciája Klára Zetkin javaslatát, hogy minden év március 8-án világ­szerte tüntessenek az asszonyok és követeljék igazságos jogaikat. Ha visszapillantanánk a nemzetközi nő­nap történetére, akkor szemünk előtt peregne az egész haladó emberiség harca — Lenin elvtárssal az élen — a nők egyenjogúságáért, a nők em­berszámba való átvételéért. Itt talál­koznánk az olyan nagy nevekkel, mint Nagyezsda Krupszkaja, Róza Luxemburg, Dolőres Ibarruri-Pas­­sionáre és sokezer más névtelen nő hősiességével, forradalmiságával, akik vállvetve a férfiakkal, fegyverrel a kézben harcoltak az emberibb életért. Ma már az emberiség egyharmada rávirradt a sokat — mindent ígérő jövőre, azonban a többség még a ki­zsákmányolok járma alatt sínylődik. Azokban az országokban a nők egyen­jogúsága is csak formális. Nálunk már szinte elképzelhetetlen, hogy vannak még olyan országok, ahol nincs pél­dául a nőknek választójoguk. Még az őskultúrájú Európában is találunk ilyen államot: nemrégiben Svájcban leszavazták a nők választójogát. Azonban nem csupán a választójogon múlik az egyenjogúság kérdése, ha­nem például a nők ugyanazért a munkáért sokkal kisebb bért kapnak mint a férfiak, kevesebb a munka­lehetőségük stb. Ebből láthatjuk, hogy a nők egyenjogúsága gazdasági függetlenség nélkül üres szólam. S hogyan van ez a szocialista világ­­rendszerben? Ha bekapcsoljuk a rá­diót, vagy lapozunk az újságokban, nap mint nap megismerkedünk azon nők neveivel, akik a szocializmus építésének egy-egy munkaszakaszán olyan eredményeket érnek el, vagy olyan újítási javaslatokat nyújtanak be, hogy kiérdemlik az állam legma­gasabb kitüntetéseit. Emlékezzünk o4 (falcét mojÁctcU csak vissza az egy hónappal ezelőtt elhúnyt Pasa Angelinára, a Szovjet­unió első traktorosnőjére és kétsze­res hősére. Ilyen példákat hazánkban is talá­lunk. 'A mezőgazdaságban nagyon sok nő fejlődött fel értékek szakemberré. Például Dudás Ilona, az ipolysági EFSZ sertésgondozója több mint 14 malacot választ el és az ilyen munka eredményeképpen családjával 36 000 korona osztalékot kapott az év elején. De nemcsak a mezőgazdaságban, hanem más téren is sok ezer olyan példát hozhatnánk fel, ahol a nők vezető helyeken vannak, vagy hatal­mas munkaeredményeket érnek el. Asszonyaink a közigazgatásból is kiveszik részüket, tagjai a Nemzet­gyűlésnek, a kormánynak, a nemzeti bizottságok különböző szerveinek. Például Gnot Júlia, az ipolyszakáliasi HNB elnöke odaadó és lelkes munká­jával nagy elismerésben részesül az egész környéken. Szorgalma nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ma már Ipolyszakállas szövetkezeti faluvá vált. Rendszerünk a nőket azzal is tá­mogatja, hogy bölcsődéket, óvodákat, napközi otthonokat és különböző kommunális szolgálatokat létesít, mint a mosodák, tisztítók stb. Persze találkozunk még olyan falvakkal is, ahol a helyi vezetőség nem szentel kellő figyelmet az ilyen intézmények létesítésére, pedig számolniok kel­­«■lenne azzal, hogy ha a nőket részben felmentenék a háztartási munkáktól, sokkal nagyobb lehetőségeket nyújta­nának nekik tehetségük, tudásuk ki­fejtésére, további fejlesztésére, ami nagyban segítené kultúrforradalmunk betetőzését, a nők igazi egyenjogúvá válását. Óriási feladat hárul asszonyainkra, a világ anyáira a béke megőrzésében is. Bár különböző nyelven beszélnek, más társadalmi rendekben élnek, valami mély és szilárd érzés mégis Összeköti őket: a szemük fényét, az átvirrasztott éjszakák mellett felne­velt fiaikat nem akarják a vágóhídra, a háborúba küldeni. A huszonhét éves Renate Kruse, Dortmund környéké­ről, inkább a börtönt választotta, minthogy hallgatagon nézze a nyugat­német hadsereg atomfelfegyverzését. Névszerint még sok hasonló példát sorolhatnánk fel a Nemzetközi De­mokratikus Nőszövetség több mint 150 millió tagja közül, akik önfelál­­dozóan harcolnak hazájuk független­ségéért, szabadságáért. S mindany­­nyiukat egy közös akarat forraszt eggyé: a háború minden időkre való elhárítása. S ez a közös ügy, vágy, teszi felemelő ünneppé március 8-át, a nemzetközi nőnapot. Mondd a gyümölcsfák illatozó fátylát fel-fellibbentö, égi habcsodákat kergető, ifjú tavaszi szélnek: róla suhogjon! Mondd a hegyek sziklái közt lekanyargó, hűs habu, egek magasát tükröző, erdei gyors patakocska vizének: róla csobogjon! Mondd meg a puszták csendjébe belezengő, eget-földet rázó. vad zivatarnak, ha az ég kárpitjai is leszakadnak: róla süvöltsön! Mondd meg az új utakat aggódó, ujjongó szívvel kereső, csodákat látnivágyó, egekbetörö költőnek is, mondd: róla daloljon! Kunyhók kéményéből felkarikázó melegség alján, házóriások aprócska szobái homályán, Alaszka, Tüzföld, Kelet és Nyugat földjein élő tárnák vaksi sötétjén, gyárak padjai mellett, górcsövek fortyogó méreg­cseppjeivel, emberi test, agy, szív szövetével, tollal, vésővel, virágpalánták erdejével, világot formáló, történelmet író, dolgozó emberek millióinak, mondd el nekik, mondd: őt énekeljék! őt mondják, zengjék: a békét, a békét! A napsugaras nyári koszorúkat, anyáknak áldott méhében a magzat mozdulását, és a fecskecsicsergést, ért kalászok hullámzó nevetését, a pénzzel, vérrel megfizethetetlen, rég álmodott, igazi, drága békét! Minden szív egy ütemre dobogja: békét a földnek, békét a világnak! ANTALFY ISTVÄN A kongresszust köszöntik Az 1959-es év elejétől 1554 föld­műves 6329 hektár földdel lépett a kassai kerület szövetkezeteibe. Leg­többen 734-en a rozsnyói járásból. A nemzeti bizottságok mindent meg­tesznek, hogy az EFSZ-ek IV. orszá­gos kongresszusának köszöntésére még további új tagokkal gazdagítsák a szövetkezeteket. — k. • Párizsban véget ért a Francia Kommunista Diákszövetség III. kong­resszusa, amelyen megválasztották az új elnökséget és határozatot hoztak. A határozat hangsúlyozza, meg kell teremteni a kommunista és szocialista diákok szövetségeinek akciós egysé­gét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents