Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)

1959-03-04 / 18. szám

1959. március 4.

VIRÄGZÖ MEZÖGAZDASÄG 7f

Szakkörünk méhcsaládokat ad az EFSZ-nek

A szodói méhész-szakkör kétéves működése után február 1-én tartotta meg évzáró gyűlését, ahol két évi munkánkat értékeltük. Az elnöki beszámolót heves vita követte, mivel a kezdő méhészek elégedetlenek az előadásokkal és követelik, hogy a tapasztalt méhészek többet foglalkozzanak velük a helyszínen, illetve a gyakorlatban. A vezetőség megválasztása után (a régi maradt) az alábbi határozatot hoztuk:

1. A szakkör két hetenként értekezletet tart.

2. Az elnök a nyári hónapokban legalább egyszer taggyűlést hív össze, ahol a tagok megvitatják az időszerű kérdéseket.

3. A téli hónapokban két hetenként vita-estet tart a szakkör a méhészek szakismereteinek bővítésére és megvitatására.

4. A tagok kötelezettséget vállalnak, hogy a járási méhészegyesület által indított rajakció keretében a szodói méhészekre eső rajmennyiséget a helybeli EFSZ-nek adják.

5. A szakkör elnöke, Mikus Lajos, kötelezettséget vállalt, hogy a fent említett rajakcióból eredő méheket ez évben díjtalanul kezeli.

6. A tagok vállalják, hogy méhállományuk egészségi állapotára a legnagyobb gondot fordítanak, hogy az elpusztult családok számát a legkisebbre csökkentsék. Ennek érdekében minden tag tavasz kezdetén minden családjától mintát küld a Bratislava! Méhvizsgáló Állomásra megvizsgálás céljából.

Végül az elnök felhívta a méhészek figyelmét Hruscsov elvtárs kongresszusi beszédére. Figyelmeztetett, hogy mi is minden tudásunkkal segítsük elő népgazdaságunk fejlesztésében és a béke megszilárdításában.

L i s k a Ferencné, a szakkör titkára

A méhészek munkája márciusban

Márciusban már rendszerint elérkezik az a szélcsendes, meleg, napos idő, amikor a fészket meg lehet bontani a rendszeres tavaszi átvizsgálásra. Vele együtt a kaptárak fenekét is kitakarítjuk. A tavaszi átvizsgálás főcélja, hogy a következőkről meggyőződjünk:

Milyen népes a család és hogyan telelt?

Megvan-e az anya és hogyan petézik?

Mennyi a család élelme?

A nagy kereteken ilyenkor legalább 6—7 léputcát kell borítania az olyan családnak, amelytől jó eredményt várhatunk. Felső kezelésű kaptárnál kaptárbontáskor azonnal felbecsülhetjük a népességet és a 3 — 4 keretet borító családokat inkább egyesítsük. Ilyenkor a gyengébb családot anyásítsuk meg és tegyük a kissé erősebbhez.

Az anya keresésével csak akkor vesződjünk, ha nem találunk fiasítást. Az anyátlannak bizonyult családot minél előbb anyásítsuk meg olyan módon, hogy a széthúzott fészek közepébe beteszünk egy háromkeretes tartalékcsaládot anyástul. Ilyenkor nem kell félni, hogy az anyát megölik. Ha nincs tartalékanyánk, akkor a családot egyesítsük. Mindig az anyátlan családot tesszük az anyához. Hogy a helyéről átrakott család népe vissza ne menjen eredeti helyére, vagy legalábbis minél kevesebb vesszen el belőle, gallyakat rakjunk a benépesített kaptár kijárója elé, hogy az új helyükről kiszálló méheket kissé megzavarjuk és tájolásra kényszerítsük. Az üresen maradt kaptárt pedig tegyük el helyéről, hogy a visszaszálló méheknek ne legyen módjuk a céltalan keresgélésre. Ha tartalékcsaládot vettünk el helyéről és még a méhlakásban maradt szomszédos család, a megüresedett fészkek kijáróját tömjük be, hogy a visszaszálló méheket a szomszéd családocskához kényszerítsük.

Március közepén egy családnak legalább 7-8 kg méze legyen. Ha ennyi nincs, etessünk, mert megfelelő menynyiségü élelemkészlet nélkül nincs értelme a serkentésnek. Tavaszi etetéshez

fieleg szörpöt (1 kg cukor, 1 liter víz) asználunk. Szükségből történt, etetéshez i—2 literes, serkentésnél 1—3 dl-es adagokat adjunk naponta. A serkentést

a virágporhordás megindulása után kell elkezdeni és 3 — 4 hétig folytatni.

Akármit is etessünk méheinkkel, azon legyünk, hogy a fészket ne kelljen gyakran nyitogatnunk, mert a hőveszteség ilyenkor nagyon káros.

A szűkített fészket szükség szerint bővítsük egy-egy egészséges zsemlyeszínű lép hozzáadásával, amelyet mindig közvetlenül a szélső fias lép mellé kívülről és nem a fiasításos keretek közé teszünk. Ugyanúgy helyezzük el a műlépes keretet, ha gyümölcsvirágzáskor a méheknek alkalmuk nyílik az építésre.

Az áttelelt családokat ilyenkor már

azzal a céllal figyeljük, hogy melyik lesz a legjobb anyanevelésre. Ehhez az elmúlt évi eredményeket is számításba kell venni. Ez az összehasonlítás lesz alapja az anyanevelésre szánt családok kiválasztásának. Fontosak: a fiasítás kiterjedése, a népesség, a telelés eredménye, a méz és virágpor készlete.

Ha valamely családban betegségre gyanús tüneteket látunk, küldjünk belőle mintát az illetékes méhvizsgáló intézetnek. A mintának szánt méheket (körülbelül 30 darabot) gyufásdobozba rakjuk és írjuk rá annak a kaptárnak a számát, amelyből a méheket vettük.

Nagy Júlia (Nagylég)

Nagyüzemi méhészek kötelezettségvállalása

Az EFSZ-ek IV. országos kongresszusát megelőző vitaanyag alapján a királyhelmeci járás szövetkezeteinek és állami gazdaságainak méhészei kötelezettséget vállaltak kultúrnövényeink magasabb magtermése érdekében. Vállalásunkat a következő pontokban foglaltuk össze:

1. Ez évben mindannyian vándorolunk a méhekkel kultúrnövényekre és ott irányított beporzást alkalmazunk.

2. Méhállományunkat 25 %-aI szaporítjuk. Ha gazdaságainknak nem lenn® rá szükségük, más nagyüzemi gazdaságoknak adjuk el, esetleg más járásba is.

3. A magasabb mézhozam érdekében mindent elkövetünk.

4. Az EFSZ-ek és állami gazdaságok méhészmesterei havonta munkaértekezleteket tartanak, ahol megvitatják az időszerű kérdéseket, Tóth József szaktanító pedig előadásokat tart a méhészek szaktudásának gyarapítására.

A királyhelmeci járás nagyüzemi méhészmesterei