Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)

1959-03-04 / 18. szám

66 VIRÄGZÖ mezögazdasäg 1959. március 4. zásukról pedig a törzskönyvi lapok nyújtanak örvendetes képet. Legjobb bika a Hektor 46, minősítése elitrekord. Anyja az első laktációban 5218 liter 3,99 °/o-os zsírtartalmú tejet adott. Apja elit minősítésű, s még min­dig a legjobb bikák közé tartozik. Az is a bárcai állomás tulajdonát képezi, Neve Hektor 19. Anyjának tejtermelése az ötödik laktációban 4749 liter volt 4,1 %­­os tejzsírral. Apai nagyanyja pedig 2760 liter 4,1 °/o-os tejet termel egy laktáció­ban. Ezekből az eredményekből is láthat­juk, hogy a tej zsírtartalmát nem a ta­karmányozás határozza meg, hanem az öröklés. A Hektor 46 anyja Gálszécsen Vaszilcsin magángazdánál egy laktáció­ban 1531 literrel kevesebb tejet adott, mint nagyanyja az uderinai EFSZ-ben (losonci járás), zsírtartalmuk viszont csak 0,2 %-kal különbözött egymástól. A dédanyának pedig ugyanolyan jó volt a teje, mint a nagyanyáé, vagyis 4,1 %-os. A mesterséges megtermékenyítő állo­másokra nemcsak az a feladat hárul, hogy felszámolják a fedeztetés révén terjedő fertőző betegségeket, hanem az is, hogy javítsák az állatállomány hasz­nosságát. A papírforma szerint a 3,9 %­­os zsírtartalmú tejet adó tehén, ha olyan bikától termékenyül meg, amelynek any­ja 4,1 %-os zsírtartalmú tejet adott, akkor az üszőivadék 4 %-os tejet fog adni, vagyis a kettő átlagát. A gyakor­latban viszont úgy történik, hogy hol a A sok szép egyforma bika láttára majd megfeledkeztem arról, hogy azokat külön megfigyeljem, amelyek falunk és környékünk teheneihez tartoznak. En­nek a csoportnak legjobb bikája a Maco 3. Anyja a negyedik laktációban 4114 liter tejet adott 4,2 %-os tejzsírral, tes, hogy tőle a legtöbb borjú szárma­zott. Már tízéves. A zsírtartalmat véve alapul, a legjobb bika anyja 4,5 %-os tejet adott. De ez az állat pároztatásra mégsem használható, mert ivarsejtjei nem elég mozgékonyak, bár sűrűségük elég jónak mondható. Szedlák István állatgondozó büszke kedvencére, a Maco 3 nevű bikára Az állomás legjobb bikája, a Hektor 46 nyugodtan áll a fényképezőgép lencséje előtt tehén, hol a bika örökítő képessége jut fölénybe és néha megoszlik. De ezen­kívül a nagyszülők örökítő képessége is jól érvényesül az utódoknál. Természe­tesen, jó tartás mellett. Jövő tenyészetünk hasznosságát jó tartás mellett a jót a jobbal elv szerinti pároztatás révén növelhetjük a legjob­ban. A bárcai állomás tizenkét bikáját négy fedeztetési csoportba osztották; egy csoportba három bika tartozik. Az emlí­tett két bikának és azonkívül még egy­nek ivarsejtjeivel Csacán, Csécsben, Makrancon, Szepsiben, Jászón, Alsó- és Felső Mecenzéfen, Poprocson, Kamáró­­con, Perényben és Dobogón termékenyí­tik meg a teheneket. De ez évben más körzetbe kerülnek, hogy ne- történjék vérfertőzés, apától a lánya ne párosod­jék. nagyanyja pedig az első laktációban 2663 liter 4,2 %-os zsírtartalmú tejet termelt. A két tehén tejhozama között nagy az eltérés, de a tej minősége egyenlő. Szerintem ez a bika is javíthat annyit a tejhozamon, sőt még többet is, mint az első csoport elit és elitrekord bikái. A Drgó 2 bika pedig arról neveze-A vöröshasú unka mint szúnyoglárvairtó Lác János, a Szlovák Tudományos Aka­démia dolgozója hosszú megfigyelés után kikutatta a vöröshasú unka (Bombina bombina) táplálékát és táplálékszerzése módját. Kitűnt, hogy békaféléink közül a leghasznosabb, mivel a súnyoglárva legfőbb fogyasztója. Lác megfigyelése szerint egy vöröshasú unka naponta kö­rülbelül 98 szúnyoglárvát fogyaszt. Ezért a lápi pőc, a fogasponty és a fürge cselle mellett a maláriás vidékeken a vörös­hasú unkát is érdemes lesz meghonosí­tani a maláriaszúnyog irtása céljából. A vöröshasú unka Dél-Szlovákia mo­csaraiban él. Kékes hátán és hasán vöröses foltok vannak. Hossza 4 — 5 cm. Mondhatjuk, hogy közép-európai állat. Az Urálon túl már nem található. Jelleg­zetes hangja este és éjjel hallható. Télre a földbe ássa magát és téli álomba me­rül. Stollmann András (Komárom) Huszonkét malac egyszerre A magyarországi Kemecsén a gazdaság Szajkó nevű mangalica tenyészkocája legutóbb 22 malacot fialt. Ez a tenyész­­koca már eddig is nagy szaporaságról tett tanúságot, ugyanis első alkalommal A Bárcai Mesterséges Megterméke­nyítő Állomás valamennyi bikája sokkal jobb származású, mint a körzetükhöz tartozó tehenek. Szép külemmel, de leg­inkább nagyobb termelékenységgel ja­víthatják a körzetükhöz tartozó szarvas­marhaállományt. Csurilla József 14, másodszor 15 és harmadszor 19 ma­lacot ellett. Legifjabb „csemetéi" közül néhányat dajkaságba adnak, a többit maga Szajkó neveli föl. Folyékony műtrágya A Helvéciái Állami Gazdaságban (Kecs­kemét mellett) folyékony műtrágya fel­­használásával kísérleteznek. A nitrogén­­tartalmú műtrágyavegyület igen jó ered­ményekkel kecsegtet, s további előnye, hogy kis helyen tárolható. A kísérlete­zők ez idő szerint a folyékony trágya adagolására megfelelő permetezőgépek biztosításán fáradoznak. Mezőgazdasági termelés a Góbi-sivatagon A Mongol Népköztársaságban elterülő Kelet-Góbi tartományban beérett az első dinnye, burgonya, tök és paradicsom, mégpedig egy szövetkezeti gazdaság földjein. Ez a szövetkezet a kukorica­termesztésben is figyelmet érdemlő eredményeket mutat föl. A szép termés­­eredményekért az említett mongol szö­vetkezet pásztorait illeti az érdem, akik a Góbi-sivatag számottevő területét ter­mővé tették, s bátor elhatározással meg­kezdték a zöldségfélék és kukorica ter­mesztését. Amint látjuk, szép sikerrel.

Next

/
Thumbnails
Contents