Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-03-04 / 18. szám
m. Évfolyam ♦ 9. szäm 1959. március 4. A SZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLÉKLETE r ^ TARTALOM NÖVÉNYTERMESZTÉS Csűr illa József: A mesterséges megtermékenyítés a fajállattenyésztés szolgálatában . 65 Rákóczi Lajos: Termeljünk fehérjedús takarmányokat sertéseink számára ......................67 A mesterséges megtermékenyítés a fajállattenyésztés szolgálatában K. M o 1 n á r Ferenc: Javítsuk meg a baromfi fehérjés takarmányozását ....................................68 Kovács György, az ipolyviski EFSZ mezőgazdásza: Jó agrotechnikával a gazdag termésért 69 Mosolygó arcok Libádon ... 69 A mesterséges megtermékenyítés nagyon sok akadály között foglalta el vezető szerepét a gyakorlatban. Ma már alig van gazdaság, ahol ne ezt a módszert alkalmaznák a tehenek megtermékenyítésére. Ennek ellenére még mindig akad elég hiba, amit könnyen ki lehet küszöbölni. A legnagyobb az, hogy egyes helyeken rossz származású bikákkal pároztatják a teheneket, különösen az üszőket, a mesterséges megtermékenyítés rovására. Ebből pedig felbecsülhetetlen károk származnak. Hiába etetjük a rosszfajta állatot, akkor sem lesz hasznos. Az állatok ivarsejtjei legkevésbé változnak a külső behatásokra. A rosszfajta állat ha külemére szép is lesz a a jó 'búza között is akad ocsú. ,A jó fajták közül is a legjobbakat kell kiválasztani tenyésztésre. Ezeket az elveket szem előtt tartva, látogattam meg a Bárcai Mesterséges Megtermékenyítő Állomást, amelyhez a szepsi járás és ennek keretében szülőfalum is tartozik. Mi tagadás, közvetlenül is érdekem, hogy mi történik ottan. A múlt iévben az elért szép eredményekért az üzem vezetőjét, Hegedűs elvtársat oklevéllel kitüntette és pénzjutalomba részesítette a Megbízotti Hivatal. Ez azonban nem csökkentette, hanem inkább fokozta érdeklődésemet az állomás iránt. Járásunkban a legtöbb állattenyésztő már régen túljutott azon, hogy a módZalacko Ferenc (Tallós): A trágyalé panasza................69 Stefan Labus, a Szlovákiai Mezőgazdasági Kiadó főszerkesztője: A könyv hónapja a mezőgazdasági szakirodalomnak is ünnepe...................... 70 Varga József: A siker titka . 70 MÉHÉSZET Liska Ferenczné: Szakkörünk méhcsaládokat ad az EFSZ-eknek ............................................71 Nagy Júlia (Nagylég): A méhészek munkája márciusban . . 71 Ferencslk József járatja a bikákat a széles mezei úton jó takarmányozás miatt, lemarad a termelékenységben, s örökítő hatása majdnem ugyanaz marad, mint elődjeié volt. Évtizedek tervszerű munkája szükséges ahhoz, ihogy az állattenyésztésben egy jó fajta kialakuljon, viszont egy jó borjú leromlásához még egy év sem szükséges. Hónapok, napok elegendők. Fontos, hogy a kifejlett állatokkal 4s a legnagyobb gonddal törődjünk. Az ivarsejtek biológiailag aránylag kellőképpen védettek, ami lehetővé teszi, hogy a nemzetség és a fajta tulajdonságait szilárdan megtartsa. Ezt az igazságot a közmondás elég találóan jellemzi: „Nem messze esik a£ alma a fájától.“ Aki tehát zabot vet, búzát nem arathat, de viszont ne ifelejtsük el 'azt sem, hogy szerben kételkedjék. Szádudvarnokon az első mesterséges megtermékenyítés a mi üszőnkkel történt. Akkoriban egy csehországi szakember és a hozzá gyakorlatra beosztott hazai dolgozó 'hetekig eredménytelenül járkált a vidéken. Senki sem kapott a díjtalan fedeztetésen. Egy jóvérű csiklandós üszőnket éppen izgatta a párzási ösztön. Szóltam édesapánknak, hogy jó lenne hozzá a „műbika“. Édesapám beleegyezett, mert tapasztalatból ismerte az új módszert és nagyon dicsérte. Még aznap jelentettük a helyi nemzeti bizottságon, hogy mit akarunk. De amikor a szakemberek eljöttek, édesanyám majd kiverte őket az udvarból. Akkoriban mindenfelé azt beszélték, hogy nincs borjú tőle, ha A növények rovarmegporzása . . 72 ^_________________J pedig van, akkor vagy több vagy kevesebb lábú a rendesnél, de hasonló a helyzet a borjú i egyéb végtagjaival is. A két szakember csak mosolygott. — Ez nem erőszak; csak ha akarják, — mondták, és azután otthagytak minket. Este elvittük a Cifrát a községi bikához. A bika 9 — 10 mázsa súlyú lehetett, az üsző meg fele sem. A szegény üsző mindjárt leroskadt alatta. Ahogy a földre esett, kitört ,az egyik szarva. Még háromszor odavezettük a rákövetkező napokban, de amikor a bikaistállóhoz értünk, az üsző rettenetesen elbőgte magát. Kirántotta kezünkből a láncot és menekült árkon-bokron. A műszertől viszont nem ijedt meg és le sem roskadt, hanem az első alkalommal megtermékenyült. Akkor és következő évben majdnem minden esetben biztos volt a fogamzás. A mesterséges megtermékenyítés révén a tehenek nagyon szép külemű, egészséges borjakat ellettek. Egy .törzszülött sem volt közöttük. De hiába. Azóta is csípős megjegyzésekkel illetik az emberek a „műbikát", viszont nagyon kíváncsiak az igazi bikára, amelynek ivarsejtjei a műszerben rejtve motorkerékpáron vándorolnak faluról falura. Bárcán nagyon meglepődtem, hogy a bikákat már hét órakor nem találtam az istállóban. Reggel héttől tizenegyig járatják őket a határban. .Edzettek és tiszták. Testük nehéz, lábaik vaskosak, de mégis rugalmasan járnak a széles mezei úton. Puhaságnak jele sincs rajtuk. Olyan erősek, mintha hegyeket akarnának velük összedönteni. Ennek ellenére nagyon szelídek. Barátságosan tekintettek ránk, amikor megsimogattam őket és nyakukat gyöngéden megveregettem. Külemük szép, Svájcból behozott elődjeikére emlékeztető. Szárma-
