Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)

1959-03-04 / 18. szám

Bidslavában február 26 — 27-én tartották a talajjavítással, meliorációval lalkozó országos konferenciát, melyről lapunk március 11. számának szakmellékletében hozunk tudósítást !»»¥¥¥»¥■¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥»¥»¥¥¥¥¥»¥¥¥¥¥¥¥ A tavasz Üzen, percet se A tavasz a vártnál korábban bekö­szöntött. Nincs tehát várakozni való idő a tavaszi munkák megkezdéséhez, Mert minden földművesnek azzal kell számolni, hogy a vetési időt soha nem az évszak, a naptári időszak határozza meg döntően, hanem az időjárás. Ugyanis amennyivel meghosszabbítjuk a tenyészidőt, arányosan annyival biz­tosabb a jó termés. Mert megtörténik ugyan, hogy egyszer máskor a kései vetés is besikerül, de évtizedek ta­pasztalata és főképp a múlt évi példa legyen jó tanulság. Földműveseink bizonyosan nem feledték még el, hogy a múlt évben milyen időt kapott az első jó időkben földbe tett répamag. Még kétszer is ráesett a hó. És akik csak néhány órát várakoztak, április közepére maradtak a vetéssel. Hogy mi lett az eredmény? Volt/szövetke­zet ahol 80 — 100 mázsás különbség mutatkozott a korai vetés javára. A kalászosoknál hasonló vagy talán még kézzelfoghatóbban mutatkozik meg a korai, illetve időben történt vetés eredményessége. Esős ősz után száraz telet kaptunk. Hiába volt a sok eső, nem lehet va­lami nagy talajnedvességgel számol­ni, különösen Szlovákia déli járásai­ban. Fontos feladat tehát, hogy leg­alább a meglévő talajnedvességgel gazdaságosan bánjunk. A simítózás, fogasolás, műtrágyázás és a jó vető­mag hasznosságáról szakmellékletünk előző számában már írtunk. Ezek azonban csak akkor hozzák meg a kívánt eredményt, ha kellő időben vé­gezzük a szükséges műveleteket, s ha időben gondoskodunk a jó szervező­­munkáról. Mert szervezés nélkül nem valósulhat meg a leghelyesebb elgon­dolás sem. Arról van tehát szó, hogy a tavaszi munkák ideje alatt nem áll­hat kijavítatlanul, nem heverhet ki­használatlanul egyetlen gép, iga vagy eszköz sem. Nem szó-puffogtatásként hangsú­lyozzuk ezeket. Életszínvonalunk eme­lésére kitűzött terveink követelik a fentiek megvalósítását. Ki ne értene egyet azzal, hogy 1965-ig 40 száza­lékkal emeljük az életszínvonalat? Ilyen eqiber aligha akad. De még csak 8 második ötéves tervnél tartunk és ha ellenőrizzük, hogyan váltottuk va­lóra az előttünk álló feladatokat, ak­kor a statisztika azt mutatja, hogy az előző években a mezőgazdasági termelés növekedésének tempója messze elmarad az ipar mögött, s ha a lemaradást be akarjuk hozni, akkor ebben az évben az előző évi 3 száza­lékos termelés-emelkedést meg kell többszörözni. A párt levelének megvitatása s az EFSZ-ek IV. országos kongresszusa vitaanyagainak megtárgyalása felszín­re hozta a hiányosságokat, s ezek mellett számtalan javaslatot a gaz­dálkodás megjavítására, a termelés növelésére. A jól és időben végzett tavaszi vetés egyik legbiztosabb ke­zesség a sikerhez. Most kell tehát megvetni a gazdag termés ágyát. Az is fokozza munkánk felelősségteljes­ségét, hogy szövetkezeteink nagyobb része vállalta a második ötéves terv termelési mutatóinak négy év alatti elérését. Államunk sok lehetőséget és tá­mogatást ad a tervfeladatok megvaló­sításához. Egyik ilyen a GTÁ-ok gé­peinek eladása. Szövetkezeteink saját gépeikkel, jó munkaszervezéssel rö­­videbb idő alatt, és minden eddiginél szakszerűbben oldhatják meg a ta­vaszi munkák elvégzését. De ehhez ki kell használni azokat a kezdemé­nyezéseket, melyeknek nem egy já­rási szövetkezeti konferencián voltunk tanúi: földműveseink vállalták, hogy a tavaszi munkák tervezett idejét le­rövidítik, valamint a beadásra és ál­lami felvásárlásra tervezett hús, tej, tojás és gabonamennyiséget magasan túlteljesítik. A konkrét vállalások mögött egyének, kollektívák munka­­vállalása és versenyfelhívása áll. Csak tovább kell ezt vinni, hogy mozgósító ereje nyomán már a tavaszi vetésnél lerakjuk a vállalások megvalósításá­nak, a második ötéves terv termelési mutatóink egy évvel korábbi eléré­sét. Madárcsicsergéstől, munkazajtól hangosodik a határ... A szokatlanul jó időjárás — bármennyire is korai­nak tűnik — már a természet, a tavasz ébredését jelzi. A kedvező idő serény dologtevésre késztette — már a február harmadik hetétől a mező­­gazdaság dolgozóit. Igen jól jön ez most, hiszen a szö­vetkezeteknek több mint a fele már ebben az évben teljesíteni akarja a második ötéves terv mezőgazdasági mutatószámait. * * * Somorja: Mivel az éjjeli fagyok a vetésben akadályozták a szövetkeze­teket, jobbára műtrágyát szórtak, istállótrágyát, komposzttrágyát hord­tak a földekre. Például a spmorjai EFSZ a múlt hét szombatján 70 hektárt műtrágyá­zott meg. Hétfő reggel telefonon megkérdeztük Fehér Károlyt, hogyan­­is állanak a vetéssel. — Csak ez a köd szállna fel miha­marabb, — mondotta - már mennénk is. Ha minden jól megy, négy nap alatt földbe tesszük a 138 hektár árpát, 36 hektár zabot, 40 hektár ta­vaszi bükkönyt és a 3 hektár borsót. Dunaszerdahely: A dunaszerdahelyi járásban a műit héten 45 hektárt ve­tettek be tavasziakkal. Ebből a leg­többet Nyékvárkonyon és Kisudvar­­nokon. S a legtöbb helyen a talaj előkészítésével voltak elfoglalva. — Minden remény megvan arra — közölte Varsányi Gábor, a JNB mező­­gazdasági osztályának dolgozója — hogy a 3854 hektár tavaszi árpát, 804 hektár zabot, 24 hektár mákot stb. 7 vagy 8 nap alatt elvessék szövetkezeteinkben, közülük 20 már a saját gépekkel. Csak az időjárás közbe ne szóljon! Nagymegyer. A nagymegyeri járás­ban is nagy a mozgolódás. A szövet­kezetek 130 kerekes-, és 8 lánctalpas traktora munkában. Jobbára talaj­előkészítő munkát végeztek a múlt hét végén, s csak a kisebbik része vetett. Földbe került 60 hektár tava­szi árpa, 20 ha tavaszi búza és 15 hektár mák, takarmánysárgarépával köztesként — közölte Tánczos elv­társ, a JNB agronőmusa. Ipolyság. Az ipolysági járás szövet­kezetei közül a horváti kezdte elsőnek a tavasziak vetését (mák, borsó). Tompán és Felsőszemeréden csütör­tökön és pénteken 17 hektár tavaszi búza került a földbe. De ipolyvfsken, Apátmaróton és Egegen is megkezd­ték a tavaszi árpa vetését. Ám, a többi járás EFSZ-eiben is felkészültek, vagy már meg is kezd­ték a tavaszi munkákat... De a mun­ka folyása közepette már most gon­doljanak a nyárra, azaz — a munka minőségére. Erre is legyenek tekin­tettel, nehogy az elsietett talajelő­készítő, vagy egyéb munka miatt kevesebb mag jusson a hombárba. k. 1. Bors elvtárs, a keszölcési szövet­kezet elnöke nem­rég tért vissza a Szovjetunióból, ahol néhány kol­hozt is meglátoga­tott. Képünk az ott szerzett ta­pasztalatok meg­beszélése közben készült. Palágyi János, Gergely Mária, Vaszily János Kisgéresből Dócs Jolánt jelölték, aki az elnök vallomása szerint a szö­vetkezet egyik legkészségesebb dol­gozója és emellett a nemzeti bizottság illetve a nőszövetség munkájából is jelentős részt vállal. Gergely Máriát, a nagygéresi Győ­zelmes Október küldi. Ő is munkájá­val érdemelte ki a megtiszteltetést, mert mióta az egyik dohánykertészeti munkacsapatot vezeti, sok szép ered­ményt könyvelhettek el. Palágyi Jánost, a leleszi Május 1. elnökét is joggal érte a kitüntetés. Ha az elmúlt évben nem is kerültek Az egész községi szövetkezetté fej­lődés óta pedig még csak egy év telt el, s a fiatal EFSZ a fajállattenyész­tésben és sok rpásban már nemcsak elérte, de meg is előzte az „örege­ket“. A bodrogszerdahelyi EFSZ-ből szin­tén az elnököt, Balogh Bélát jelölték a kongresszuson való részvételre. A küldöttekkel való beszélgetésből az izgalmakon, a készülődés lázán túl egy világosan kitűnik: a küldöttek mindegyikét fűti a cél, hogy a kong­resszuson hallottakból, főképp a csehországi szövetkezetssekkel való Iván István, Pencko Lajos, Kelemen Imre az éllovas csoportba, a szövetkezet gazdasági megszilárdulásának töret­len útja jó vezetésről tanúskodik. Vaszily János, a bodrogmezői EFSZ mezőgazdásza. A többéves takar­mánynövények vetésterületének ki­­szélesítésében s a kevéshozamú rétek és legelők felszántása terén a járás­ban ő mutathat fel a legjobb ered­ményt. Iván István még alig két éve elnöke az akkor alakult dobrai EFSZ-nek. beszélgetésből összeszedjenek any­­nyit, hogy újabb tapasztalatotokul gaz­dagíthassák a járás szövetkezetéit. Kelemen Imrét, a pinci EFSZ elnpkét a losonci járási szövetkezeti konferencián választották az EFSZ-ek IV. országos kongresszusa küldötté­nek. Szövetkezetük az elmúlt évben 16 koronát fizethetett minden munka­egységre Központi kérdési ■ A királyhelmeci járási szövetkezeti konferenciáról is elmondhatnánk mindazt, ami az idei járási konfe­renciák mindegyi­két jellemezte: foglalkoztak a hiányosságokkal, s a talajerőfokozás, a melioráció, a takar­mánytermesztés, fajállattenyésztés stb. kiszélesítésén keresztül feltárták a lehetőségeket az EFSZ-ek további megszilárdításához. Ez mind fontos és helyes volt, az alábbiakban mégis másról szólok. A királyhelmeci járásban már az 1957-es esztendő őszén úgy hitték, hogy lényegében befejeződött a kol­lektivizálás. Ugyanis a félhektártól nagyobb földterületen gazdálkodók mind beléptek az EFSZ-ekbe. A JNB az elmúlt évben alaposan elemezte a rosszul gazdálkodó EFSZ-ek lemara­dásának okait. Eközben kiderült, hogy a legtöbb helyen a túlméretezett háztáji föjd, illetve az EFSZ-tagság leple alatt művelt nagy szőlőterület hátráltatta a szövetkezetek fejlődé­sét. így a járási nemzeti bizottság arra a megállapításra jutott, hogy akár a háztáji gazdálkodásban, akár egyéni módon művelt 10 árnál na­gyobb szőlőterület már nem csupán a szükséglet fedezésére szolgál, ez tehát egyéni gazdálkodás. Gulyás elvtárs, a JNB titkára a fentieket elemezve négy javaslatot terjesztett a járási konferencia kül­döttei elé. A javaslatok mindegyike abból indult ki, hogyan lehetne a szőlőművelést az EFSZ-ek gazdasági megszilárdításával összhangba hozni. A hozzászólások alapján a konfe­rencia határozatot hozott, mely sze­rint a szövetkezetesek tulajdonában levő szőlőterületeket még a tavaszon rendezik, mégpedig olymódon, hogy akár külön, akár a szövetkezet Szőlő­jével együtt művelt szőlőterület a háztáji gazdálkodásban ne haladja meg a tíz árat. Ugyanakkor a tíz árnál nagyobb területen gazdálkodó nem szövetkezeti tagokat meggyőzik a szövetkezeti gazdálkodáshoz való tár­sulásra. S ha ezt az EFSZ-ek IV. országos kongresszusa előtt elintézik, a járásban valóban 100 százalékos lesz a kollektivizálás és a kongresz­­szus üdvözlésére ez lejz a királyhél­­meci járás legszebb tette. * ★ ★ Traktorokat vásárolnak A rimaráhői szövetkezetben ajs elmúlt éven 64 ezer koronát fektet­tek az oszthatatlan alapba. Ez évi tervükben is még nagyobb összeget találunk. A nyersbevétel 10 százalé­kát —, ami több mint 100 ezer koro­nát tesz ki - fordítják az oszthatat­lan alapra. A szövetkezetesek elhatározták, hogy ebben az évben traktorokat vásárolnak, s a rendelkezésükre álló gépeket kijavítják. p. z. Hogy új tapasztalatokkal gazdagodjanak az EFSZ-ek A királyhelmeci járási szövetkezeti konferencián hét küldöttet jelöltek az EFSZ-ek IV. országqs kongresszusára. A küldöttek összetételét nézve megelégedés töltötte el a konferencia résztvevőit, hiszen az EFSZ-ek leg­jobb dolgozóit, ezek közül két nőt is jelöltek a prágai kongresszusra. Bratislava, 1959. március 4. Ára 40 fillér X. évfolyam, 18. szám. Tavaszi dologtevés az EFSZ-ekben Prága, 1959.111.19-22 A szocialista faluért

Next

/
Thumbnails
Contents