Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-03-01 / 17. szám
6 JralHtá ' Földműves 1959. március % A NEMZETKÖZI KÖZVÉLEMÉNY ezekben a napokban ismét Moszkvára tekint, ahol a brit miniszterelnök és külügyminiszter tárgyalásokat folytat a szovjet vezetőkkel. Noha a nyugati sajtó- és rádiókommentárok gyakorta hangsúlyozzák, hogy a miniszterelnöknek nincs felhatalmazása semmiféle megegyezés aláírására, mivel a nyugati szövetségesek között nincs teljes egyetértés számos fontos kérdésben, Angliában mégis pozitív megállapodásokat remélnek ettől a látogatástól. Ezt a reményt nagyban táplálják a N. Sz. Hruscsov és MacMillan közös megbeszélésein tett kijelentések. MacMillan miniszterelnök a nemzetközi helyzetről a következeket mondotta: „Ha fontolóra veszem a jelenlegi világhelyzetet, felötlik az a kérdés, nincs-e ma is közös érdekünk. Ez a közös érdek a béke. A béke nevében így, vagy úgy minden nehézség és akadály ellenére egyesüljünk!“ A továbbiakban nagy elismeréssel nyilatkozott a Szovjetunióról, s többek között kijelentette: „A szovjet népgazdaság fejlődésének perspektívái csodálattal töltenek el. A jövő a szovjet nép előtt széles látóhatárt tár fel. A sztyeppék végtelen térségei fölött felragyog a nagyipar hajnala. S mindaz amit önök iqaguk előtt látnak, nem délibáb, hanem megfogható valóság. Haladásuk üteme és ereje valóban csodálatraméltó, $ amennyire én tudom, nincs hozzá hasonló a történelemben.“ Válaszképpen N. Sz. Hruscsov a következőket jegyezte meg: „Tetszik nekünk az ön nyíltsága és az, hogy megérti nemcsak saját országa, hanem a mi országunk érdekeit is, mindkét fél érdekeit. Örvendetes ez számunkra, mertha így közelítjük meg a dolgokat, könnyebb megtalálni a legegyszerűbb megoldásokat, amelyek mindkét országot, és mind a két tárgyaló felet kielégítenék“. Több ismert szemleírónak egybevágóan az a véleménye, hogy MacMillan moszkvai utazása átfogóbb értekezlethez vezethet, amelyen, a nagyhatalmak vezetői bizonyos megegyezéseket érhetnek el. A Sunday Pictorial hangoztatja: „Ez a találkozó véget vethet az értelmetlen hidegháborúnak és a fegyverkezési hajszának. Az emberek enyhülést és békét akarnak. Kívánatos erről minél gyakrabban beszélni, különösen azért, mert az atomfegyver megjelenésével a háború katasztrófává vált“. A MacMillan-út fontosságának növekedése elválaszthatatlan kapcsolatban van azzal az erjedéssel, ami az amerikai politikában a német kérdésben mindmáig folytatott tarthatatlan politika miatt bekövetkezett. Az erjedés már régebben is folyt — Dulles váratlan és rendkívül súlyos betegsége azonban a vártnál gyorsabban dobta felszínre a problémákat. Az USA igen befolyásos politikai tényezői felismerték: az új hélyzetben gyakorlatban nem folytatható tovább az a politika, amely az NDK létének tagadásán alapult, és elvetette a két német állam közötti tárgyalások, vagy éppen a nyugati nagyhatalmak és az NDK közötti megbeszéléseknek még a gondolatát is. Ezek a körök az amerikai politika elszigetelődésétől és végleges zsákutcába jutásától félnek. Ezért javasolják részben a két német állam érintkezését, részben a Rapacky-terv és más enyhülésre vezető elgondolások nagyobb figyelembevételét. Ugyanakkor azonban tudomásul kell venni azt is, hogy az ilyen hajlékonyabb elgondolások képviselői egyelőre ellenzékben vannak. Az amerikai hivatalos külpolitika továbbra is a súlyosan beteg külügyminiszter arcvonásait viseli és Eisenhower elnök Dullesszal kapcsolatos hűségnyilatkozatai egyelőre nem arra mutatnak, hogy gyors és látványos fordulatot lehessen várni ezen a téren. Napjaink jellemzője, hogy a világ előrehaladását, fejlődését két ellentétes társadalmi rendszer versenye szabja meg — a szocializmusé és a kapitalizmusé. Az elért sikert a gazdasági fejlettség és előrehaladás üteme méri. „Megtanultuk érteni, mit jelent az idő... mondta 1922-ben Lenin, s a mostani napok eredménye azt igazolja, hogy a szocialista társadalmi rendszer — a valóban forradalmi párt vezetésével — képes az emberi értelem számára sokszor „a lehetetlent“ is valósággá változtatni. A világ közvéleménye, burzsoá hatalmasságai lekicsinylő mosollyal fogadták a szocializmus országának, a fiatal szovjet hatalomnak nagyszabású terveit. Ma már ez a mosoly a tények világánál rökönyödött csodálkozás. S azóta — a második világháború győztes befejezésével — további országok sorakoztak a szocializmus országa mellé, hogy a gazdasági fellendülés és a népjólét növekedésének hatalmas ütemével szabjanak új irányt a békés versengésnek. Az elért fejlődés ma már sokszorosan túlhaladja a kapitalista országok fejlődési ütemét, s minden feltétele megvan arra, hogy a további évek során túlszárnyalják az egy személyre eső termelés mennyiségét. íme az ipari fejlődésnek néhány mutatószáma: 1937-ben 1950-ben 1955-ben 1957-ben Szocialista tábor: 100 365 706 876 Kapitalista országok: 100 141 189 202 Az idő és a termelés üteme így válik továbbra is a szocialista társadalmi rendszer fejlődésének legfontosabb tényezőjévé. A szovjet hétéves terv és a többi szocialista országok nagyszabású célkitűzéseit szemlélve az emberben akaratlanul is felmerül a kérdés, a mostani távlatok milyen valóságával találkozunk 1965-ben ? Bár nehéz ezt a távlatot felmérni már azért is, mert minden országnak már 1965-ig kidolgozott terve, más-, részt ezeket a terveket rendszeresen' túlhaladják. A szovjet közgazdaságok előzetes számai szerint a Szovjetunió, melynek lakossága a világ egyharmadát teszi ki, az elkövetkező hét évben több mint 50 %-át adja a világ ipari termelésének. A Szovjetunió nemzetgazdaságának 1959 —65-ös irányszámai csodálatba ejtették a világot. De vessünk egy pillantást a többi szocialista országra is: Csehszlovákiában 1965-ig az ipari termelés 90 — 95 százalékos növekedésével számítanak, míg a földművelés szakaszán 40 százalékkal, a személyi fogyasztás ez idő alatt 45 százalékkal gyarapodik. Lássunk néhány mutatószámot, melyek hazánk gazdasági fejlődését tanúsítják, 1965-ig: a legfejlettebb országok közé tartozik mind gazdasági, mind életszínvonalbeli vonatkozásban. Például az egy személyre eső ipari termelés területén Csehszlovákia túlhaladta Svédországot, Franciaországot és Termelési ág 1957 1965 Széntermelés (millió tonnában) 73,2 113 Energia-termelés (milliárd kW órában) 17,7 38 Acél (millió tonna) 5,2 9,2 —9,7 Televíziós-készülék (ezrekben) 172,8 1400,0 Az eredmények, célkitűzésének megértéséhez tartozik, hogy hazánk Nyugat-Németországot; az energiatermelés területén Franciaországot és Olaszországot. A tervek teljesítése azt jelenti, hogy 1965-ben az ipari termelés több területén utoléri az Egyesült Államokat. A Bolgár Népköztársaságban most tárgyalják a nemzetgazdaság gyors fejlődésének, valamint a dolgozók anyagi- és kulturális színvonala fejlődésének irányelveit. Az irányelvek szerint minden feltétel adott ahhoz, hogy 1965-ig 3-4-szeresére növekedjék az ipari termelés, 1957-hez viszonyítva. A gyorsirányú fejlődéssel együtt jár, hogy ez idő alatt a személyi fogyasztás háromszorosára növekedik. Az irányelvek teljesítése megteremti a szocializmusból a kommunizmusba való átmenet anyagi feltételeit. A Kóreai Népi Demokratikus Köztársaság, mely eddig még a gazdaságilag fejletlen országok sorát gyarapította, 1959-ben az ipari termelés néhány területén utoléri Japánt. A Kóreai Munkapárt nyilvánosságra hozta a legközelebbi 6—7 év fejlődési mutatószámait. A mezőgazdaság területén az elkövetkező 2 — 3 évben megkétszerezik a gabonatermelést, a gyapot-termelés területét 4-szeres, a hústermelést illetően pedig 4,4-szeres növekedésre számítanak. Természetes, számítanak az ipari termelés növekedésére Japánban is. Ez azonban — figyelembe véve a háború utáni fejlődést — nem lesz olyan méretű, hogy alapvetően megváltoztassa a mostani képet. * * * Rövid cikk keretében lehetetlen hírt adni a szocialista országok mindegyikének 1965-ig kitűzött terveiről. S nagyon nehéz például elképzelni, hogy e zalatt az időszak alatt a fejlődés milyen szakaszát futja be a Kínai Népköztársaság, mely az 1958-as évben gigantikus eredményeket mutatott fel. Mi sem bizonyítja ezt jobban, az iparilag teljesen elmaradót); Kína 2 évvel ezelőtt célul tűzte ki; hogy 15 év alatt a legfontosabb iparágakban utoléri Nagy-Britanniát. 1958- ban Kína széntermelést illetően már túlhaladta „versenytársát“, s 1959- ben a többi ágazatokban is erősen fejlődik. Hogy csak néhány számadatot említsünk: Kína: 1957 1958 1959 Acéltermelés (terv) (millió tonnában) 5,3 11 18 Széntermelés (millió tonnában) 130 270 380 Gabonaneműek term. (millió tonnában) 185 375 525 Gyapot-termelés (millió tonn§ban) 1,7 3,35 5 A tervteljesítésből ered, hogy 1959- ben Kína eléri és túlszárnyalja Nagy- Britanniát a legfontosabb ipari ágazatban, mint az acél; vastermelés elektromos és feldolgozó gépek gyártása terén. Az Associated Press amerikai hírügynökség január közepén közölte, hogy Kína 1959-ben több rizst termel, mint a világ többi államai együttvéve. A gyors fejlődés üteme tapasztalható a Mongol Népi Köztársaságban, Ez már biztos Az egyik amerikai televíziós társaság nemrég felkérte Edward Teller professzort, akit az Egyesült Államokban „a hidrogén-bomba atyjának" neveznek, hogy válaszoljon néhány kérdésre. Az i egyik 1kérdés 1így hangzott: — Az ön véleménye szerint mit lát majd a Holdon először az első amerikai ? Teller ágy jelelt: — Oroszokat. (A Stockholms Tidningen c. svéd lapból.) ★ * ★ Hatalmas sztrájk Belgiumban Borinage, La Louviére, Charleroi és „üttich kerületekben 225 ezren tilakoznak sztrájkkal a belga kormány jolitikája ellen. Százhuszonötezer émipari munkás csatlakozott a százezer sztrájkoló bányászhoz. Borinage kerületben a bányászokon is fémmunkásokon kívül a villanyerőművek, a közlekedés, a közigazgaás és az iskolák alkalmazottjai is >ekapcsolódtak a sztrájkba. Az üzleeket bezárták. Borinageban a sztráj:olók és csendőrség őrszemei cirkállak. A közlekedés leállt és a sztrájkirségek csak az élelmiszer-szállító cocsikat engedték át a torlaszokon. A francia bányavidékek dolgozói izolidaritást vállalnak sztrájkoló bel-, ja társaikkal. A bányászok szakszervezeti táviratokban biztosítják a belga lányászokat rokonszenvükről és szoidaritásukról. — Ne feledd barátom, hogy csakaddig tudtál ezzel az olajággal Európában sétálni, amíg beszélni nem kezdtél! Az amerikai aknamunkáról A brit és amerikai folyóiratok részleteket közölnek a Kína és más országok ellen irányuló aknamunkáról. Ezt az aknamunkát a Central Intelligence Agency (CIA) fejti ki, melyet Allan Dulles irányít. A Saturdy Ivning Post című hetilap megjegyzi, hogy a CIA egy csoportot irányít a kínai part mentén A csoport szabotázs célokra rohamosztagokat szervez, melyek behatolnak a kínai szárazföldre. A csoport tagjai között kuomintangista ügynökök és amerikai tisztek vannak. A CIA gondoskodik ellátásukról, kiképzésükről és átszállításukról. Az amerikai lap megjegyzi, hogy a csoport tevékenysége nagy szerepet játszott a Kimoj körüli tavalyi válság kirobbantásában. A Reynolds News című brit vasárnapi lap szerint a CIA az Egyesült Államok egyik legfontosabb szerve az általános politikai irányvonal meghatározásában. Ügy vélik, hogy költségvetése meghaladja az évi 800 millió dollárt. A lap szerint a CIA 16 000 ügynökkel rendelkezik, mind az Egyesült Államok keretében, mind a tengeren túl. Tagjai között sok a külföldi. valamint a Vietnámi Népi Demokratikus Köztársaságban is. Az utóbbiban 1960-ban 86,4 százalékkal növekedik az ipari termelés s 78,6-tal a mezőgazdasági termelés - 1957-hez viszonyítva. A rizstermelést illetőleg pillanatnyilag átlag 300 kg évente (jut!) egy személyre, s ez a szám 1965-ig 500-ra növekedik. A felsorolt néhány példából is látható, hogy a szocialista országok mindegyike előtt óriási távlatok állnak. Nem lehet kétséges ennek alapján, hogy 1970-ben a Szovjetunióban és néhány szocialista országban lesz a legmagasabb az életszínvonal, megelőzve a legfejlettebb kapitalista országot, az Egyesült Államokat is. De az is kétségtelen, hogy ezeket a nagyarányú távlatokat a kölcsönös együttműködés szelleme hatja át. Hisz mint Hruscsov elvtárs hangsúlyozta — a szocialista országok egy vonalban haladva jutnak el a kommunista társadalomhoz. Ilyen értelemben megemlíthetők, hogy az 1960- as évben minden valószínűség szerint kidolgozzák 1975-ig a szocialista országok nemzetgazdaságának távlati tervét. * * * Az eddigi feladatok sikeres teljesítése minden feltételt biztosít a további, lelkesítő célkitűzések teljesítéséhez. Nem lehet kétség affelől, hogy a szocializmus országai — kéz a kézben — nem egyszer ejtik — termelési eredményeikkel — csodálkozásba a világot. Hisz a bámulatos tervek legfőbb biztosítéka a dolgozó ember, aki megtanult élni, s a saját és embertársai javára alkotni. Az általa kovácsolt út az emberiség történetének új, aranykorszakát nyitja meg: boldogságot, jólétet a földön; s a titkok kapuit a világmindenségben. — d A DORTMUND1 polgármester és a városi tanácsban képviselt politikai pártok csoportjai ismételten erélyesen tiltakoztak a város közelében épülő brit rakéta-támaszpont létesítése ellen. A dortmundi lakosság tiltakozó mozgalmának hatása alatt a Kereszténydemokrata Unió csoportja is az Adenauer kormány politikájával homlokegyenest ellenkező politikát kénytelen támogatni. RABATBAN az amerikai nagykövetség épülete előtt 2000 marokkói diák „Amerikaiak menjetek haza“ feliratú táblákkal tüntetett követelve az amerikai haderők eltávolítását Marokkóból. AZ EAK szíriai területének fővárosában katonai díszszemlét tartottak Nasszer elnök és más kormánytényezők részvételével. A tömeggyűlésen Nasszer elnök adományleveleket osztott ki a szíriai kisparasztoknak és nincsteleneknek, akik most a tavaly szeptemberi földreform alapján a feudális földbirtokosoktól és nagybirtokosoktól elvett földből részesednek. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK volt kereskedelemügyi miniszterhelyettese, aki az idén nyáron Moszkvában megnyíló amerikai kiállítás igazgatója lesz, hazaérkezése után nagyra értékelte a szovjet hivataloknak az amerikai kiállítás előkészítésében nyújtott segítséget: „900 milliárd dollárt veszítettünk a háborúkon és háborús előkészületeken... talán még nem jött el az az idő, hogy valami hasznosabbra fordítsuk pénzünket? Lehet, hogy nagyon derülátó vagyok, de remélem, hogy különféle politikai szépítgetés nélkül elérhetjük azt, ami bizonyos mértékben elősegítené a nemzetközi feszültség enyhülését,“ - jelentette ki Moolellan. PÁRIZS. A Liberation jelentette, hogy Franciaországban 1957 januárjától 1958 decemberéig átlagban 21 százalékkal emelkedtek az árak, míg a dolgozók bére és fizetése változatlan maradt. SZABAD FÖLDMŰVES - a Mező- és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal lapja - Megjelenik hetente kétszer - Szerkeszti a szerkesztő bizottság - Főszerkesztő Major Sándor - Szerkesztőség Bratislava, Suvorovová 16- Telefon 353 - 41, 353 — 42, 353 - 43. - Főszerkesztő, és titkárság: 243-46. - Nyomja a Polygrafické závody :i. p„ Bratislava, Ul. Februárového vítazstva 6/d . Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata — Megrendelhető minden postahivatalnál é6 kézbesítőnél. A-650939 EGYÜTT, - egv céléri
