Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)

1959-02-25 / 16. szám

60 VIRÄGZÖ MEZÖGAZDASÄG ■1959. február 25. Űj állattenyésztési módszerek a Szenei Állami Gazdaságban A Szenei Állami Gazdaság dolgozói az új állattenyésztési módszerek leglelke­sebb népszerűsítői közé tartoznak. A nagyfödémesi részleg porosi farmján a ízlik a fiatal állatoknak az önetetőkből fogyasztott silótakarmány hízósertéseket mélyalmon tartják, s a növendékmarhát egyre nagyobb méretek­ben nyitott istállózással nevelik. Ez idő szerint a nagyfödémesi részleg lencsehelyi farmján egy 120 férőhelyes nyitott istálló fele már üzemben áll, de az istálló másik felét is hamarosan tető alá hozzák a gazdaság építkezési cso­portjának dolgozói. A már elkészült istőllórészben a szen­­ciek 60 növendékmarhát tartanak, s igen elégedettek az új nevelési módszerrel. De hogyisne, hiszen kevesebb a munka, nincs szükség a széna és a silótakarmányok adagolására, mivel az állatok egyedül kiszolgálják magukat. Az állatgondozók csupán az abrakadagot mérik ki, s egy­­egy nüvendékmarhának naponta 60 dkg­­ot adnak. Valaki azzal az ellenvetéssel állhatna elő, hogy az ilyen állatnevelés csupán nyáron felelhet meg. A szenciek azonban minden kétkedőt meggyőznek ennek el­lenkezőjéről. Ha megvédjük az állatokat a túlzott hidegtől és heves széltől, a jó­szág télen is kifogástalanul érzi magát. Az állatok egészségesek, edzettek és szé­pen gyarapszanak. Nincs tehát ok az aggodalomra. Egyébként a Szenei Állami Gazdaság dolgozói saját tervek szerint jelenleg két nyitott istállót építenek, egyenként 50 — 50 szarvasmarha számára. Ez a két istálló a szentmártoni és a banholeci farmon épül, s tél végére, legkésőbb tavasz ele­jére, elkészül. így jut a gazdaság további olcsó és megfelelő istállótérséghez. (B) Ha hideg és heves szél fúj, a nyitott istálló kellő hőmérsékletét a fölrakott melegágyi ablakok biztosítják. ★ ★ ★ Sok a róka Pécs környékén Pécs környékén, a Mecsek vidékén az utóbbi időben mértéktelenül elszaporod­tak a rókák, a baromfitelepek legnagyobb veszedelmére. A ragadozók a nappali órákban csupán a város pereméig me­részkednek, de éjszaka már Pécs belte­rületén is garázdálkodnak. A vadászok szervezett irtóhadjáratot indítottak a rókák ellen, amelyek ellen puskával, méreggel és csapdával vették föl a har­cot. A szarvasmarha szarvtalanítása A szabad természetben, ahol a meg­élhetésért és a faj fenntartásáért vívott harcban az erősebb hatalma érvényesül, állatainkat védőfegyverrel látta el a ter­mészet. Az erdő gímszarvasa, az őz stb. a fajfenntartás idejére rakja fel és csiszolja agancsait, hogy azzal küzdelem után mint legerősebb, fajának legkivá­­lóbbja ellenfeleit elűzve vegye hatalmába háremét és magához hasonló vagy erő­sebb ivadékokat hozzon létre. Ez volt az egyik útja a természetes kiválasztásnak, az életerőnek, az elkorcsosodás meggát­­lásának. Évezredek folyamán a megélhetésért vívott küzdelemben a magyar fajta vagy podóliai marhának a természet hatalmas védőfegyvereket, szarvakat rakott fel, amelyekkel a szabad gulyában való tar­tás mellett a ragadozó farkasok ellen küzdve meg tudta védeni saját és társai életét, s az erősebb bikák nagy küzde­lemben maguknak biztosították a faj­­fenntartás jogát, a gulyából kiverve a satnya, csenevész bikákat. A kultúr-szarvasmarha, amely régeb­ben került az ember gyámsága alá, az életfenntartás biztosítása miatt nem szorult ragadozókkal való küzdelemre, szarva visszafejlődött, sőt a kiváló tejelő egyedeknél a nem használás következ­tében a szarv gyenge szarucsonkká kor­­csosult. Ez világos példa a darvini és micsurini elméletre. A szarvasmarha azonban átörökített, atavisztikus tulajdonságánál fogva eze­ket a gyengébb szarvakat is használja az egymás elleni küzdelemre, az erősebb (legtöbbször a nagyobb szarvú) a gyen­gébbet, ha köteléke nem gátolná, elver­né a jászoltól, illetve az élelemtől. Ez nagyon megnehezítené az egyedi takar­mányozást. Ezenkívül vannak összeférhetetlen marhaegyedeink, amelyek nem tűrik egy­mást. A szabad legelőn kifutóban, nyitott istállóban szarvukkal döfködik és fel is hasítják egymást. Különösen nagy kár kiinduló pontja lehet, ha a tejelékeny, duzzadt tó'gyű tehén tőgyét éri a sérü­lés, amely gyulladáshoz, a tőgy egy ré­szének elhalásához vezet, esetleg elveté­lést von maga után. A szabadban végzett bikahizlaláskor az erősebbek a takarmánytól elűzhetik a gyengébbeket. A szarvától megfosztott szarvasmarha nem hatalmaskodik társa felett, etetés­kor szelídebben viselkedik, ennek folytán takarmányértékesítése jobb. Belterjes nagyüzemű gazdálkodásban, ahol ki kell deríteni minden körülményt, ami a termelékenységet emeli, a szarvas­marha szarvtalanítása sem kerülheti el figyelmünket. A tehenek szarvtalanítása következtében egyszerűbbé és olcsóbbá tehetjük az egyedi takarmányozást. Már régen is voltak próbálkozások a szarvasmarha szarvtalanításával, fiatal korban savakkal és lúgokkal, de ezek a kísérletek kielégítő eredményt nem hoz­tak. A legújabb kísérletek már megoldották ezt a kérdést. Az ötnapos borjakon már kitapintható a kis szarvmegvastagodás a szarv keletkezési helyén, arról a szőrt le kell nyírni és tisztítani, majd csipeszre erősen rácsavart vattával füstölgő salét­romot italunk föl és az érezhető szarv helyét beecseteljük vele. Elegendő egy­szeri beecsetelés. Nagyon kell vigyázni, hogy a salétromsav a borjú szemébe vagy más testrészre ne cseppenjen, mert ott is marási sebeket okoz. A beecsetelés helyén kis seb keletkezik, amely pár hét alatt eltűnik. Az öt naposnál idősebb borjú szarvhelyének beecsetelése már nem ad kielégítő eredményt, mert ké­sőbb szarucsonk, esetleg egyoldalú szarv is nőhet a helyén. RUTTKAY BÉLA, Csölösztő ☆ Császármetszés tehénen Ezt a szép tehenet súlyos életvesze­delem fenyegette. Ellés előtt állt, ám a tejfalusi szövetkezet állatgondozói hiába várták, «hogy világra hozza borját. Az állatorvosi vizsgálat ugyanis megállapí­totta, hogy az ötéves tehén méhében a magzat élettelen. De a tudomány most is segített. Dr. Belácek, dr. Chovanová és dr. Majtan a somorjai állategészség­ügyi központban december 14-én meg­operálták ezt a fiatal, nagy tejelékenysé­­gü tehenet; császármetszést végeztek rajta. A műtét után 14 nappal a tehén már ismét tele volt életerővel, s 12 liter tejet adott naponta. Azóta fokozatosan elérte régi, 15 literes napi tejelékenysé­­gét. 4V. B.)

Next

/
Thumbnails
Contents