Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-02-25 / 16. szám
58 VIRÄGZÖ MEZÖGAZDASÄG ■1859. február 25. mert a kultivátor kissé ormossá teszi a talaj felületét. Sokan a simító munkáját Is boronálással tetézik, amit a talaj felső rétegének megfelelő szikkadása révén magam is helyesnek tartok. A simító bizonyos fokú könnyítést is eredményez, s ez fokozza a párologtatást. Aki kételkedik, meggyőződhet róla, hogy az elsimított talaj felülete mindig nedvesebb, mint a simító után megboronált talajé. Mind a simító, mind a borona 45 fokos szögben járjon a szántás irányára. így az átló irányában végzett talajegyengetés nemcsak hogy a legtökéletesebb, de a legkisebb szerkezeti romlással is történik. Abban az esetben, ha talajaink tömödöttek, akkor célszerű a boronával kombinált simítót. használni, amelynél a fogakkal ellátott első gerenda megtöri a talaj felületén keletkezett kérget. Ha a fogasolás az első talajmunka, akkor e célra nehézfogast használjunk, lehetőleg előrehajlított végű fogakkal. A fogas legalább 10 cm mélyen haladjon a talajban. Sokan tavasszal munkamegtakarítás céljából a műtrágyákat már a szikkadó talaj felületére szórják el és csak azután simítanak vagy fogasolnak. Ez helytelen eljárás, mivel a műtrágya különböző mélységbe kerül (ormokra és barázdákba), ami egyenetlen tápanyagellátást eredményez és kihat a növény egész fejlődésére. A műtrágyát lehetőleg a már egyengetett talajfelületre szórjuk. Kivételt képez a hóra történő elszórás, mivel Itt az oldat egyenletesen oszlik el a talajban. Sokat vitatott kérdés, hogy a sürgős vetésnek vagy a simításnak adjunk-e előnyt. Erre annyit, hogy a talajnedvesség megőrzése elsőrendű feladat, ezért a simításba be kell kapcsolnunk az öszszes rendelkezésünkre álló erőt, és amit el tudunk simítani, azt el kell végeznünk. A simítás elvégzése sürgős munka, amit nem szabad elhúzni. Helyes szervezés esetén jóformán együtt haladhat a simítás, műtrágyázás és vetés, vagy legalábbis csak igen kis időbeli eltéréssel. A műtrágya megválasztása és elszólása alkalmával ügyelnünk kell arra, Rogy az olyan műtrágyák, amelyek mérgező hatásúak a csírázó növényre (mésznitrogén, kainit), legalább 8 — 14 nappal a vetés előtt kerüljenek a talajba, mert helytelen használatuk súlyos károkat okozhat. A talaj előkészítése után azonnal vessünk. Az nem baj, hogy az elvetett magot még ellepi a hó és a talaj megfagy. A korai vetésű növények magja és maguk a növények is eléggé ellenállók, tehát elviselik a fagykárosítást. Gyakori eset, hogy a rossz idő miatt a növény eleinte csak lassan fejlődik, de gyökérzete annál jobban erősödik, és ez a fontos. A tavaszi gabonák már 1 foknál csírázni kezdenek, tehát jól bírják a korai vetést. Nézzük az alábbiakban, hogy milyen tavaszi növények jöhetnek számításba korai vetés szempontjából: TAVASZI BÚZA Igen korán vethető gabonaféle. Nálunk csak kisegítő gabonaként jöhet számításba. Sikeres termelésének előfeltétele: a korai vetés. Mivel rosszul bokrosodik, sok vetőmag szükséges a kellő sűrűség biztosítására. Ezért 30 %-kal több magot vetünk, mint az őszi búzából, hektáronként körülbelül 240-260 kg-ot. Vetési mélysége 2 — 6 cm. Nem érdemes későn vetni, mivel termése igen alacsony lesz. Sokan már ősz végén, tél elején elvetik. Ha nem jön túlságosan hideg tél, éttelel, s ekkor adja a legnagyobb termést Legkésőbb március 15-ig a talajban kell lennie, de legcélszerűbb még februárban elvetni. tavaszi Árpa Szintén korán kell vetni, ha jó termést akarunk elérni. A vetőmagmennyiség a vetés idejétől függ. Minél korábban vetjük, aránylag annál kevesebb magra lesz szükség. Vetési mélysége a talaj neme és állapota szerint 3 — 6 cm között váltakozik. Homokosabb talajba mélyebben vetjük, mint nehéz, kötöttebb jellegű talajokba. Ha védőnövényként vetjük, akkor az előírt vetőmagmennyiségnek csak a 2A-át szabad elvetni. Korán, jó és tápanyagdús talajba ritkább sorokban is vethetjük. Ebben az esetben kevesebb vetőmag szükséges. Eddigi kísérleteink szerint a legnagyobb sortávolság — aminek még termésfokozó hatása volt — 24 cm, 50 °/o-os vetőmagmegtakaritás mellett. Csírázása és fejlődése első szakaszában jól bírja a hideg időt, sőt a kisebb fagyot is. ZAB Sokan a zabot és bükkönyös keverékét csak később vetik. Ez tévhit, mert a zab is korán elvethető, mivel a csírázáshoz nem kíván magasabb talajhőmérsékletet. Mélyebbre vessük, mint a többi tavaszi gabonafélét, mert csírázásához és fejlődéséhez több vizet igényel és azt nehezebben is veszi föl. Vethetjük tisztán, de szívesen vetik bükkönyös keverékét, mivel a bükönnyel jól megfér. A bükköny nitrogéngyújtő hatásával lényegesen hozzájárul a talaj nitrogénkészletéhez. A szükséges vetőmagmennyiség szintén a vetés idejétől, a talaj jellegétől és tápanyagkészletétől függ. Ritkább sorokban is vethető, kevesebb vetőmaggal, de csakis jő talajba. Általában 150 — 170 kg vetőmagot vetünk egy hektárra. Még ma is sokan abba a hibába esnek, hogy a vetésforgó tápanyagban legszegényebb talajába vetik azzal az indoklással, hogy „élelmes“ növény és gyökérzetének élénk feltáró hatásával föl tudja venni a talajban levő, más növények által már nem hasznosítható tápanyagokat is. Viszont ilyeh eljárás mellett bő termésre nem számíthatunk. Jó minőségű, tápanyagokban gazdag talajban ellenben jó termést ad. Bükkönnyel történő vetése esetén a bükkönyt cséplés után osztályozó rosta segítségével választjuk ki belőle. Későn lekerülő gabona, ezért védőnövénynek nem ajánlom. Ilyen szempontból hibája az is, hogy sok tápanyagot von el a talajból. BORS0 Egyike a legkorábban vethető hüvelyes növényeknek. Mind magja, mind a fiatal növény eléggé fagyálló. A korai vetést bő terméssel hálálja meg. Vetőmagszükségletét az határozza meg, hogy gabonasortávolságra vetjük-e vagy ennek kétszeresére. Az utóbbi gyomosabb talajok esetében ajánlatos, de általában ezt a sortávolságot kedvelik. Ha kapálni akarjuk, akkor 30 — 36 cm-es sortávolságra vetjük. Mindenhol próbatermesztéssel kell megállapítani a helyi-viszonyoknak legmegfelelőbb sortávolságot. Mindig figyelembe kell vennünk a talaj jellegét, tápanyagkészletét és kultúrállapotát. A borsó kiváló nitrogéngyújtő növény, ezért jó előveteményként szolgál. Február végén, március elején vetjük. Minél hamarább kerül a földbe, annál biztosabb termést ad. Különösen jő a Victória borsó. Szalmája kiváló takarmány. Vetőmagmennyisége a vetés módja szerint 120 — 200 kg hektáronként. Vetőmélysége 5 — 7 cm. Néhol keresztsorosan is vetik, de ez semmiképpen sem ajánlatos, mivel nehéz a gyomtalanítása. Különösen a vadrepce gyomosítja. MÁK Nagyon korán vethető tavaszi növényünk. Magját februárban elvethetjük, ha ezt a talaj lehetővé teszi. Magja kicsiségénél fogva csak sekély eltakarást tűr meg. Nagyon lassan csírázik és fejlődése is igen lassú eleinte. A talaj gyomtalanítása ezért sok gondot okoz a termelőnek. Ajánlatos a „vakvetés“. Ebben az esetben a vetőgép szekrényének megfelelő elrekeszté$ével a máksorok közé fehér mustárt vagy repcemagot vetünk. E növények gyorsan kikelnek és jelzik a sorokat, ahol nincsen mák. így lehetővé válik az időbeni sarabolás. A repce vagy a mustár kisarabolásával gyomtalanítjuk a mák sorközeit. Csekély vetőmagszükséglete folytán a mák magját valami hasonló fajsúlyú anyaggal keverjük és azzal vetjük el. Erre a célra megfelel a durván őrölt korpa vagy kukoricaeadara. Nem jó a homok, mivel nehezebb a máknál. Az egyenletes vetés érdekében célszerű minden gépfordulásnál a magkeveréket jól összekeverni a vetőládában, mert máskülönben a rázódás folytán a keverőanyag és a mák különválik. A mák vetése előtt nem ajánlatos a henger használata, mivel a föld még túl nedves. Célszerű teljesen súly nélkül, vetősarukkal vetni és szükség esetén a vetősarukat feljebb láncolni; ZABOSBÜKKÖNY, ÁRPÁSBÜKKÖNY Mér-a zabnál is említettük, hogy sokszor a zabot nem tisztán, hanem bükkönnyel keverten vetjük. Ha a zabot takarmánynak vetjük, akkor csakis bükkönnyel keverten vessük. Korai vetése biztosíték arra, hogy még aratás előtt lekaszálhatjuk. A zabos bükköny kiváló takarmány. A zab és a bükköny arányát szükségletünknek megfelelően szabjuk meg, de a zab túlsúlya kívánatos a megdúlés elkerülése végett. A takarmány fehérjetartalmának fokozása céljából egyesek borsó- és napraforgómagot is adnak a keverékhez. Február végén, március elején vetjük. Később vetve erősen csökken a terméshozama. A magam ré-1 széről a zabot jobb és biztosabb keveréknövénynek tartom, mint az árpát. LÖBAB. Kiváló fehérjedús takarmánynövény, amelynek termesztése nagyban hozzájárul takarmányszükségletünk fedezéséhez. Előnye az is, hogy nagyszerű elöveteménye az utána következő búzának. Mivel a tavaszi fagyok iránt nem érzékeny, már február végén, március elején vethető. Olyan sortávolságra vetjük, mint a kapásokat, a vetési mélység: 4 — 7 cm. Egy hektárra 160 — 170 kg vetőmag szükséges. Talajelőkészítése azonos a többi kora tavaszi vetésű növény talajának előkészítésével. Eleinte lassan fejlődik, ezért kapálással kell gondoskodnunk gyomtalanításáról. A felsoroltak a legáltalánosabb korai vetésű kultúrnövényeink, amelyek alá a talajt tavasszal gyorsan kell előkészíteni. Az enyhe tél valószínűvé teszi a korai kitavaszodást, ez pedig ne érje a gazdát váratlanul. Ne feledjük el soha ezt a régi, de nagyon bevált gazda-közmondást: „A vetőmag várja a földet és ne a föld várjon a vetőmagra“. Ha elérkezik a vetés ideje, késedelem nélkül vessünk, mert a korai vetés a bő termés biztosítéka.
