Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-02-25 / 16. szám
III. ÉVFOLYAM ♦ 8. SZÄM A SZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLÉKLETE Vessünk idejében ! Irta: DR. FRIDECZKY ÁKOS mérnök, egyetemi tanár Kora tavasszal vetendő növényeink nagyrészt a rövid tenyészidejű növények sorába tartoznak. Minél jobban tudjuk részükre biztosítani a tenyészidó meghosszabbítását, annál nagyobb terméseredményt várhatunk. A tenyészidó meghosszabbítását természetesen a vetés idejének kitolásával, azaz korai vetéssel kell biztosítanunk, mert kora tavasszal megvannak a növény fejlődéséhez szükséges feltételek. Egy február végén vetett tavaszi kalászosnak a március végén vetettel szemben egy hónappal hosszabb a tenyészideje, ami behozhatatlan előnyt jelent és minden körülmények között biztosítéka a nagyobb terméshozamnak. A február végi és március végi vetés beérési ideje között legföljebb egy-két nap a különbség, mivel a növény alkalmazkodik a külső körülményekhez és feltételekhez. Ha ez nem lenne így, akkor a későn vetett gabonák óriási százaléka besülne, mert a rekkenő nyári hőségben olyan körülmények közé kerülnének, hogy elvesztenék víztartalmukat. A későn vetett gabona sokszor még hamarabb beérik, mint a korán vetett, éspedig azért, mert bokrosodása igen csekély és a fejlődési szakasz lerövidítésével igyekszik a nö( ^ TARTALOM Dr. Frideczky Ákos mérnök, egyetemi tanár: Vessünk idejében! ......................................57 Szarnák István, a Diószegi Növénynemesítő Üzem dolgozója: Az őszi búza kora tavaszi ápolása ............................................59 ÁLLATTENYÉSZTÉS Új állattenyésztési módszerek a “ Szenei Állami Gazdaságban . 60 R u 11 k a y Béla (Csölösztő): A szarvasmarha szarvtalanítása 60 TERVEZÉS, ÜZEMSZERVEZÉS H a e b e r 1 e Lajos mérnök, a Mezőgazdasági Üzemtani Kutatóintézet dolgozója: A szövetkezeti oszthatatlan alap ellátása 61 KERTÉSZET. SZŐLÉSZET Andel Károly mérnök, a Magnemesítő és Magtermesztő Vállalat dolgozója: Mit kell tudnunk a zöldségmagvak termesztéséről? .... 62 VADÁSZATI SZEMLE A vad takarmányszükséglete . . 63 Sen kár Ferenc (Komárom): Vaddisznók a körben ... 63 Sándor Gábor: Tervszerű vadgazdálkodással segítsük elő népgazdaságunk fejlődését 64 y________________j vény fejlődési lemaradását behozni. Már ez a tény is magában foglal egy rendkívül fontos törvényszerűséget, hogy minél később vetünk tavasszal, aránylag annál több vetőmagot kell elvetnünk, hogy az elmaradó bokrosodás által keletkezett hiányt pótoljuk. . Talajelőkészítés. Amint a talaj annyira megszikkad, hogy szerkezetének romlása nélkül művelhetjük, azonnal megkezdjük előkészítő munkáját. Túl nedves talajra nem szabad rámennünk; határt kell szabnunk türelmetlenségünknek, ha nem akarunk abba a hibába esni, hogy földjeink szerkezetét évekre elrontsuk. A homokos talajokat szerkezeti romlásuk veszélye nélkül nedvesebb állapotban is megdolgozhatjuk. A talaj helyes művelése víztartó képességének 60 %-át kitevő nedvesség mellett a legeszményibb. Ezt persze ránézéssel nem lehet megállapítani, de a gyakorlati gazda ismeri ezt az állapotot, amely rendszerint abban nyilvánul meg, hogy a barázdában a föld színe még sötétebb, az ormokon pedig már világos. Az első tavaszi munka a simítás vagy a boronálás, esetleg mind a kettő. Simítással a talaj felületi egyenetlenségeit szüntetjük meg és ezzel csökkentjük a párologtatási felületet, vagyis az őszi és téli nedvességet, csapadékot tartósítjuk. Tavasszal ugyanis már erős a párologtatás, amit nemcsak a levegő felmelegedése okoz, de a tavaszi szelek is nagyban elősegítenek. A nedvesség elpárologtatósának megszüntetésére tehát egyengessük el a talaj felületét. Ha a talaj felső része porhanyós, jól átfagyott, akkor az első eszköz a simító, ha ellenben ülepedett, akkor a borona vagy a kultivátor szerepeljen első talajmüvelési eszközként. Ha kultivátorral is dolgozunk, azt mindenkor borona kövesse^ A műtrágyát mindig simítózott talajra szórjuk ki
