Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)

1959-02-25 / 16. szám

4 JzffUnet Földműves 1959. február 25. A földműves ember hétköznapja, ünnepe egyre tartalmasabb, színesebb. A múltban például lehetetlen volt, h ogy a gazdatársak - helyi, járási vagy országos viszonylatban - ülést tartsanak és megvitassák mit tettek jól, hol kell munkájukon javítani: hogyan tudnának még többet kicsalni a főid­ből?... Nem volt így, de ma így van. S ilyen ünnepélyes tanácskozások az EFSZ-ek évzáró gyűlései, a szövetkezetek járási konferenciái valamint a közelgő országos kongresszus. Az pedig igazán jó és dícséretreméltó, hogy az EFSZ-ek tagjai valóban ünnepnek tekintik az ilyen tanácskozásokat. Ezt olvassuk ki a szerkesztőségünkbe küldött levelekből is. JÖ MUNKÁÉRT bőséges jutalom — Hétéves múltra tekint vissza a licei szövetkezet — írja Czakfe József levelezőnk. — Küzdelmes, de sike­rekben bővelkedő hét év ez, amit az is bizonyít, hogy a zárszámadáskor 295 000 koronát osztott szét a szövet­kezet vezetősége a tagok között. Ugyanennyit kaptak a tagok előleg­ként is. öröm és megelégedés ragyo­gott a tagok arcáp, hiszen a jő mun­káért bőséges volt a jutalom. Felvételünkön a Sajószárnyai Szülé­szeti Otthon, mely alig pár éves múltra tekint vissza, azonban ez a pár év Is elég ahhoz, hogy elisme­rően beszéljenek róla a járás asszo­nyai, és nem kevésbé vezetőjéről Dr. Kálmán orvosról BUSSÄRÖL Bombor Ferenc, az EFSZ elnöke, kül­dött értékes beszámolót. — Szövetkezetünk 1952. őszén ala­kult, — írja Bombor elvtárs. — Az első években szövetkezetünk tagsága idegenkedett a cukorrépa termelés­től. „Azzal sok a munka... nem lesz semmi hasznunk belőle ...“ — mon­dogatták. 1952-ben azonban — három hektáron — mégis hozzáláttunk a cukorrépa termeléséhez. Az első év közepes eredményt hozott. Amikor azonban megkaptuk a cukorgyártól a cukorrépaszeletet, elhatároztuk, hogy bővítjük a cukorrépa vetésterületét, fokozzuk a hektárhozamot. Az elha­tározást tett követte. Így a múlt év­ben már 7 hektáron termeltünk cukorrépát. Jövedelmünk — a cukor­répából — 76 000 korona volt. A cu­korgyártól pedig 17 vagon szeletet kaptunk vissza, amiből elsőrendű silót készítettünk. Csandal István a Szenei Állami Gazdaság életéből küldött tudósítást. — A szenei ÄG dolgozói kitettek magukért a múlt évben — Írja töb­bek között. — Különösen az állat-Az utóbbi időben sok szó esett a hanvai fiatalokról. Ugyanis a tornaijai járásban itt dolgozik a legtöbb fiatal a szövetkezetben. Számszerint úgy harmincon. S ha valaki a CSEMADOK vagy a CSISZ járási vezetőségén ér­deklődik a legjobb falusi alapszerve­zet működése iránt, a felelet egyhangú — Hanva. — Hisz nem hiába kapták meg a CSEMADOK járási konferen­ciáján az elmúlt évben végzett mun­kájukért a vándorzászlót. De a munkában sem kell szégyen­­kezniök. Az elmúlt éven az állandó ifjúsági munkacsoport IS taggal dol­gozott a kertészetben, a többiek pedig szétszórtan. A kertészeti csoport Héty Géza vezetésével dolgozik. Munkájuk­ról legjobban beszél az a tény, hogy á tervezett bevételt 20 000 koronával lépték túl. Küszöbön áll a tavasz, amely a han­vai fiatalok kertészeti csoportját nem éri váratlanul. 5 melegágyat készítet­tek már el. Jelenleg a melegágyakra készítik a takarókat. Ott találtunk rájuk mi is. Két csoportban egymással versenyezve kötik a takarót. A telje­sítmény után kapják a jutalmukat. tenyésztésben születtek kiváló ered­mények. S hogy a jövőben még több tejet és húst tudjanak kitermelni, határozatot hoztak, hogy saját neve­lésű üszőkkel növelik az állományt. Ojabb nyitott istállót építenek, úgy­hogy a fiatal állatok 37 százaléka nyitott istállóban lesz elhelyezve. A legeltetés terén is eszközöltek módosítást. Például a legelőket vil­lanydróttal kerítik el. így megtaka­rítják a takarmány kaszálási, gyűj­tési és behordási költségeit, olcsóbbá teszik a termelést. — A sertéseknél a fősúlyt a jól bevált legeltetésre fordítják. A hízó­sertéseknél pedig bevezetik a száraz hizlalást. A KASSAI járásban mint az ország többi járá­saiban is új értelemmel telik a dol­gozó parasztok élete. Erről számol be Iván Sándor levelezőnk. — A vajkóci EFSZ tagjai a múlt évben 410 mázsás átlagtermést értek el cukorrépából. Volt azonban olyan dűlőjük is, ahol 522 mázsa cukorrépa termett egy-egy hektár földön. Ha­sonló szép eredményt értek el a migléci szövetkezet tagjai is, akik 400 mázsás hektárhozammal dicse­kednek. Kenyhecen Tóth Imre ért el kiváló eredményt a részére kimért 0,30 hektár cukorrépa területen. Nem kevesebb, mint 180 mázsát. Ez meg­felel 600 mázsás hektárhozamnak! — Jól jövedelmez az állattenyész­tés is a kassai járás egyes szövetke­zeteiben. A kenyheci EFSZ például már — ez évben — 5000 liter tejet adott terven felül közellátásunknak. A vajkóci pedig 2000-ret. Kukoricát 35 mázsát takarítottak be hektáron­ként a vajkóciak. A migléciek pedig 60 mázsát. A rétek és legelők javí­tásában a kenyheciek vezetnek, mivel a tervezett 120 hektár helyett 180 hektáron végezték el a talajjavítási munkálatokat. NAGYÖLVEDEN is megtartották már az évzáró gyű­lést — olvassuk Lebocz Gyula leve­lében. — S amint a beszámolóból is kitűnt, a szövetkezet — az 1957-es évhez viszonyítva — 426 000 koroná­val termelt többet a múlt évben. A megnövekedett jövedelemből egy teherautót és számos mezőgazdasági gépet vásároltak. Bővítik a gazdasági épületeket is. Most egy 100 férőhe­lyes marhaistálló van épülőfélben. Dicséretet érdemelnek a nagyölvediek Vidáman, tréfálkozva és nótázva dol­goznak. Vezetőjük is elégedett a mun­kájukkal. Bíz már este 5 óra van, de munkakedvük nem lankad. — Mára elég lesz — mondja a veze­tőjük. Országh Márta, Molnár Irénke, Tóth Zoltán és Molnár Ilonka kabátjuk után A hanvai tánccsoport egyik fellépése közben nyúlnak és hazafelé indulnak. Czókoly Istvántól érdeklődöm, hogy az estéket mivel töltik. — Hogy mivel? kérdi mosolyog­va és választ sem várva elkezd be­szélni. azért is, hogy mindig időben és száz százalékra teljesítik a beadást. A múlt évben például 268 690 liter tejet adtak közellátásunknak. Egy tehén­től átlagosan 1853 liter tejet fejtek ki. Különösen jó munkát végzett Szakálos Ferenc, aki az 1958-as évben összesen 35156 liter tejet fejt ki. A becsületes munkának viszont meg­van az eredménye is. Nem egy tag markát ütötte 9 — 10 000 korona osz­talék — sőt ennél is több! Bizalomról és lapunkhoz való hűségről tanúsko­dik Szépe Imre keszegfalusi levele­zőnk Írása is. Bátran és azzal a tudattal veti papírra a szövetkezet­ben előforduló hiányosságokat, hogy azok eltávolítása újabb lépést jelent a nagyüzemi gazdálkodás útján. — Szövetkezetünknek 300 hektár rétje és legelője van. A rétek kaszá­lását ez idáig minden évben részben végeztette a szövetkezet vezetősége. Nagy hiba ez annál is inkább, mivel szövetkezetünk állandóan takarmány­hiánnyal küzd — ami természetes kihat a tejtermelésre! Komoly hiá­nyosság az isi hogy az EFSZ vezető­sége nem szorgalmazza a rétek és legelők^ javítását. Itt az ideje tehát, lásson * munkához a keszegfalusi EFSZ vezetősége! Valóban ajánlatos volna, ha a ke­szegfalusi EFSZ vezetősége megszív­lelné levelezőnk megjegyzéseit és odahatna, hogy szövetkezetünk min­den téren időben teljesítse pártunk XI. kongresszusának a mezőgazda­ságra háruló feladatait! <*-J> A rimaszombati járásban lévő Felső­­pokorágy község lakosai a szövetke­zet keretén belül zenekart alakítot­tak. Felvételünkön a Felsöpokorágyi szövetkezet zenészeit láthatjuk AZ ABAFALVAI szövetkezeti tagok az EFSZ-ek IV. kongresszusának tiszteletére Köte­lezettséget vállaltak: Az oszthatatlan alapot 7 százalék­ról 10 százalékra emelik, valamint 1 ha-ra eső munkaegységet 58-ra csökkentik. Továbbá terven felül ki­termelnek 5 vagon gabonát, 12 vagon cukorrépát, 15,5 q dohányt, 20 q ser­téshúst, 2 q mézet és 5 q gyapjút. Három szövetkezeti tagot pedig me­zőgazdasági iskolába küldenek. ★ ★ ★ O A jereváni S. M. Kirov üzemben a szintétikus kaucsuk gyártására új generátorokat helyeztek üzembe. • Hatvanhét személy szállítására alkalmas Skoda trollejbuszokat kap­nak a kerületi városok. (ze) Az elmúlt évben három színdarabot tanultak be. Mégpedig a Pillangót, Eles Marika menyasszonyi fátylát és a Kaviárt, mellyel a járás több községé­ben 16-szór léptek fel. Színjátszó csoportjuk a Pillangóval be is nevezett az Ifjúsági Alkotóver­senyre. Az Ifjúsági Alkotóverseny járási köre közeleg. A hanvaiak nem is váratnak magukra.Minden idejüket, de különösen az estéket a készülődésre használják ki. A járási verseny előtt még több fellépést akarnak megvaló­sítani a szomszédos községekben, hogy mire a versenyre kerülnek, minél hi­bátlanabbal sikerüljön bemutatni a darabot. Igaz, rendezőjük, Olga néni megbetegedett, de szavai szerint kel­lően elkészíti színjátszóit a versenyre. Tánccsoportjuknak is aktív tagjai vannak. Az elmúlt évben tízszer lép­tek fel. Ök is beneveztek a versenybe. A jelen időben a próbákat azonban elhanyagolják, arra hivatkozva, hogy nincsen vezetőjük. Régebbi vezetőjük férjhezment, másik pedig bentlakó Tornaiján, s így egyikük sem jár a próbákra. Kuliiírforradalom? \Nono! Azért nem kell mindjárt meg­ijedni. Ez nem olyan forradalom, mint ahol puskával járnak az emberek. Itt toll, újság, könyv, rádió, színház meg hasonló apróság a fegyver. Azért mégis csak forradalom ez és néha nem ártana itt sem puskát használni, vagy legalábbis sóspuskát, és odalőni egyes embereknek, amin ülni szoktak. Hadd ugranának fel és tennének va­lamit ennek a forradalomnak az érde­kében is. Ez jutott eszembe Jókán, amikor a mozi pénztáránál leguberáltam a 3 ko­ronát és betessékeltek egy zsúfolt terembe, leültettek a nyikorgó nem egészen szilárdan helytálló székre, szemben a rongyos színfalakkal. Elő­ször el is csodálkoztam, hiszen a faluban azt mondták nekem szavahi­hető parasztemberek, hogy „ma este magyar mozi lesz". Néhány perces szemlélődés után valóban észrevettem a színfalak között a fehér vásznat. Nemsokára megszólalt egy vekker­hangú csengő, ami nagyon célszerű dolog volt, mert aki pontosan jött, már régen fülig süppedt a nagykabát­ban és aiudta az igazak álmát. Aztán elsötétült a terem és halk kerepeléssel megindult a vetítőgép. Sárga fény öm­lik szét a fehér vásznon. A vágsellyei járási CSISZ vezető­sége mindent megtesz, hogy a poli­tikai és tudományos ismereteket terjesztő társaság irányelveit valóra váltsa. A központ által leküldött előadásokat oktatók ismertetik mű­vészi és figyelmet lekötő módon falvaink fiataljaival. Hogy milyen eredménnyel? Szabó Imre előadó a sellyei nyolc­éves középiskola fiatal tanítója ezt is elmondja: — Érdemes megjegyezni, hogy az októberi első próbálkozás nehéz volt, — kezdi a múlton. - De amikor híre terjedt, hogy részletesen foglalko­zunk a gyakorlati élet alapszükség­letét jelentő problémákkal, állandóan bővült a fiatalság érdeklődési köre. Különösen hálásak hallgatóink „A társas viselkedés szabályai“ című témáért. Sellyén, Vágfarkasdon és Tornócon tartunk rendszeresen elő­adásokat, amelyen az otthon tartóz­kodó fiatalság 80 százaléka mindig résztvesz. — És milyen a felépítése egy ilyen előadásnak — kíváncsiskodom. — Ügy osztjuk be a rá fordított időt, hogy elérjük célunkat. Gyakor-Jelenet a Kaviár-ból Helyes volna és célszerű, ha mind­két vezető megértené, hogy a csoport­nak szükséges a segítségük. Remél­jük, hogy ezt meg is értik és a közeli napokban „teljes gőzzel" megkezdőd­hetnek a próbák. A fiatalok már elkészültek. Meg­varrták ruhájukat a tánchoz. Ilyenek a hanvaiak! Maguk vették, maguk varrták az új ruhákat és a rávalnt is közösen keresték. Tudnak ők dolgozni, no meg ha kell hát táncolni is. Hogy hogyan ? Azt a bíráló. bizottságra hagyjuk. Döntsék el ők! De ezt a dön­tést a hanvai fiatalok lelkiismeretes próbáikkal maguk is befolyásolhatják. Németh János — Gyenge az áram - súgtam oda lelógó bajszú szomszédomnak.- Nem a! Ilyen ez mindig, — hangzott a hangos válasz. Valóban nem az áramban volt a hiba. A film végig sötét volt, mintha csak négerek játszottak volna valami sötét tűnél-, ban. A hangot pedig legfeljebb a har­madik sorban hallották, mert ott néha nevettek is. Csupán én mérge­lődtem, hogy időmet és pénzemet ilyen módon mulattam el. Meg is fogadtam, hogy nem megyek addig Jókán moziba, míg az illetéke­sek nem adnak a községnek olyan készüléket, amely elősegíti a kultúr­­forradalom győzelmét. János bácsi — Elnökelvtárs, megérkezett a tavasz!- Mondja meg neki, hogy érte­kezleten vagyok. lati példát ragadunk ki az életből, amely mindenkit érdekel. Erre épít­jük fel az egész előadást. Ezután barátságosan megvitatjuk az elhang­zottakat. A felmerülő kétes dolgokra ha tudunk, azonnal válaszolunk. A következő alkalommal pedig kérdés­felelet formájában igyekszünk képet alkotni arról, hogy milyen ered­ménnyel dolgoztunk. Tapasztalatból mondhatom — fejezi be szerényen - hogy tanító létemre büszke vagyok fiataljaink igyekezetére. így vélekedik az előadó. A hallga­tók ugyancsak ismereteik bővítését követelik. Omaszta Júlia, ez a vágfarkasdi szőke lány, aki tavaly érettségizett, elragadtatva beszél: — Jó érzés arról hallani, hogy tiszteljük és becsüljük meg az idő­seket: szüleinket, rokonainkat, isme­rőseinket. Vagy tudni azt, hogy mi illik társaságban és mi nem. Hallani arról, hogyan viselkedjünk a szín­házban, moziban és kávéházban. Szilágyi József, Gacsó István és a sellyei MTI többi tanulója szintén hasonlóan vélekednek. Csupán annyi­val bővítik ki, hogy a jövőben a Föld keletkezéséről szeretnének előadá­sokat hallani. Prainer Tibor iskolaigazgató hasz­nosnak tartja a nevelési dolgokkal kapcsolatos beszélgetéseket. Kadlecik tanárnő munkások részére tartott „A családi viszonyok“ című előadását pedig egyenesen sikernek nevezi, mert a dolgozók napokon keresztül vitatkoztak az említett témán, és a hallottakból levonták a helyes követ­keztetést. Ilyen visszhangra talált a kezde­ményezés. A fiatalság tudásvágya mint fejlődő növény szárba szökkent. Egyes esetekben már gyümölcsözött is. Az idősebbek érdeklődési körével kapcsolatos előadások ugyancsak el­engedhetetlennek bizonyultak. Ezért lenne célszerű, ha ezt az élettel kapcsolatos előadássorozatot a járási CSISZ vezetősége a tervek szerint minden faluban valóra váltaná. Ér­demes a fáradozásért, mert az emberi hála, a nevelés örök hatalma egy életre szóló jótanácsot és megértést jelent a hallgatóság körében. S z u h Kálmán ★ ★ ★ O A nyitrai kerület csaknem min­den szövetkezetében megtárgyalták már az EFSZ-ek IV. országos kong­resszusa 3. vitaanyagát. Nem keve­sebb, mint 34 ezer szövetkezetes és több mint ötezer magángazda vett részt e vitagyűléseken. Az alkotó versenyre készülnek *¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥< Hasznos kezdeményezés SZABAD FÖLDMŰVES - a Mező- és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal lapja - Megjelenik hetente kétszer - Szerkeszti a szerkesztő bizottság - Főszerkesztő Major Sándor - Szer­kesztőség Bratislava, Suvorovová 16- Telefon 353-41, 353-42, 353-43. - Főszerkesztő és titkárság: 243-46. - Nyomja a Polygrafické závody n. p„ Bratislava, Ul. Februárového vífazstva 6/d --. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata -. Megrendelhető minden postahivatalnál "és kézbesítőnél. " ’ A-650869

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents