Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-02-22 / 15. szám
6 y/zafaret Földműves 1959. február 22, A szovjet hadsereg napja Február 23-án ünnepelik a Szovjetunióban a hadsereg napját. Annak a hadseregnek ünneplése ez, amely több mint 40 éve a világbéke őrének szerepét tölti be. Malinovszkij elvtárs, a Szovjetunió honvédelmi minisztere a nemrégiben megtartott XXI. kongresszuson a következőket mondotta: „Fegyveres erőink technikai felszerelése, tagjainak kiképzése, és nevelése teljesen megfelel a jelenkori katonai feltételeknek. Általánosan ismert tény, hogy a Szovjetuniónak sohasem volt és most sincs szándékában bárkit is megtámadni. Ha azonban bennünket vagy határainkat és szövetségeseinket megtámadnák, minden szükséges eszközünk megvan ahhoz, hogy az agresszorra - legyen bárhol — megsemmisítő vereséget mérjünk, egyszer s mindenkorra elvegyük kedvét hasonló lépésektől. Fegyveres erőink nagyszerű reaktív haditechnikával vannak felszereivé. Képesek közbelépni a harctereken épp úgy, mint a világ bármely részében. Ha ránk kényszerítenék a háborút, úgy hisszük, hogy éppen ezek a reaktív fégyvérek azok, amelyek a leginkább megfelelnek a jelenlegi harci feltételeknek, mert lehetővé teszik a sztratégiai, operatív és technikai feladatok hatékony megoldását a szárazföldön, a levegőben és a tengeren. A hős szovjet nép s valamennyi szocialista ország népei nyugodtan és biztonsággal teljesíthetik a kommunizmus építésének történelmi terveit, bátran haladhatnak a boldog és örömtelibb jövő felé. A Szovjetunió fegyveres erői á szovjét nép é£ barátai békés munkájának megbízható őrzői, a szovjet áliám békés politikájának biztonságos támasza voltak és maradnak“. A XXI. KONGRESSZUS már több mint két hete végétért, tartalma és eredményei még mindig a világsajtó érdeklődésének középpontjában állanak. Lényegében a lapok a szocialista és a kapitalista világrendszer gazdasági eredményeinek összehasonlításával foglalkoznak és statisztikai adatokkal kimutatják azt a tényt, hogy amíg a szocialista világrendszer termelése állandóan és rohamosan növekedik, addig a nyugati országokban csökken, sőt válságban van, s a legjobb esetben (egyes ágakban) parányit növekszik. Általában a nyugati sajtó a szovjet hétéves tervet „a hét bő esztendőnek“ nevezi, és hangsúlyozza, hogy befejeztével a szocialista világrendszer gazdasági fölénybe jut a 'kapitalista országokkal szemben. A külpolitika többi fontos eseményeit ebből a szemszögből is kell vizsgálnunk, fgy például: a nyugati hatalmak válaszjegyzékeit a német békeszerződés megkötésére vonatkozólag. A jegyzékek nem tartalmaznak konkrét javaslatokat, egy kivételével: nagyhatalmi külügyminiszteri értekezletet javasolnak, s nem zárják ki, hogy a két. német állam képviselői is helyet foglaljanak a tárgyaló asztalnál. A válaszjegyzékek első nyugati visszhangja — hivatalos körökre hivatkozva — két dolgot hangsúlyoz: Egyrészt azt, először történt, hogy a nyugati hatalmak hozzájárultak a két német állam képviselőinek bevonásába egy kelet-nyugati értekezleten. Másrészt pedig lehetségesnek tartják, hogy a külügyminiszteri értekezlet sikere esetén kormányfői találkozóra is sor kerül N. Sz. Hruscsov és Eisenhower részvételével. Ami az első megjegyzést- illeti, az AP tudósítója rámutat ezzel kapcsolatban, hogy a Szovjetunió már régóta hangoztatja: Németország újra egyesítését csak a két német állam közvetlen tárgyalásának útján lehet megvalósítani. Figyelemre méltó a tudósítónak az az észrevétele, amely szerint a nyugati hatalmak politikai stratégiájának lényege ez idő szerint az, hogy tárgyalásokat kezdjenek a Szovjetunióval, még mielőtt elérkezne az időpont, amikor a szovjet kormány kilátásba helyezte Berlinre vonatkozó jogainak átadását az NDK kormányára. Ügyszintén a XXI. kongresszus eredményeként lehet elkönyvelni MacMillan moszkvai látogatását, amely óriási visszhangot keltett Angliában és határain túl. Az angol sajtóban megjelent cikkek és kommentárok arról tanúskodnak, hogy az angolok milliói megelégedéssel fogadták az utazás hírét. A többi nyugati országban azonban nem mindenütt váltott ki egyhangú tetszést az angol miniszterelnök eltávozása. A Sunday limes politikai szemleírója azt írja, hogy Washingtonban, Párizsban és Bonnban „nem kívánatos lépésként értékelik“ MacMillan moszkvai utazását. A „nem kívánatos lépés“ megjegyzéséhez Hinchingbrook angol konzervatív képviselő a Liverpool Daily Post hasábjain kijelenti, hogy az amerikai nyomásra folytatott angliai kommunistaellenes külpolitika további gyakorlása katasztrófával fenyegetné Angliát. A képviselő véleménye szerint MacMillan moszkvai utazását arra kell felhasználni, hogy megszüntessék a Kelet- és a.Nyugat nagy konfliktusát“. illáin e'eonsrüiaS wftían szén vasérc cement gabona Állam ^nergia kg-ban kg kg kg kg Szovjetunió 1050 250 2255 405 145 620 Kína 37 18 430 40 13 605 Csehszlovákia 1450 400 5785 215 300 360 NDK 1750 175 4500 25 250 310 Lengyelország 920 280 4000 80 — 480 Románia 350 70 235 50 — 200 Bulgária 375 38 625 37 — — Magyarország “ 600 150 1100 50 — 320 A szocialista rendszer szilárd gazdasági alapjai A szocialista gazdasági rendszer alapjait e rendszerbe tartozó államok társadalmi és gazdasági rendjének egyneműsége alkotja. Ez azt jelenti, hogy a termelési viszonyok a termelőeszközök társadalmi tulajdonán alapulnak, a termelőerők, a termelés szocialista szervezésének az elvei szerint fejlődnek, és a nemzeti jövedelem az egész szocialista társadalom felvirágzása érdeke szerint oszlik meg. Ebbe a gazdasági rendszerbe tartozó államok nem törekszenek leigázni és kizsákmányolni más államokat, népeket. A szocialista államok közösségében nincsenek sem uralkodó, sem függő viszonyban levő országok vagy gyarmatok. A szocialista tábor összes államai egyenlően független és egyenjogú államok. Ezen a tényen semmit sem változtat az, hogy a szocialista tábor egyes országai a politikai, gazdasági és a kulturális fejlődés különböző időszakát élik. Az illető fejlődési időszakok megfelelnek ezen államok konkrét történelmi körülményeinek és nemzeti sajátosságainak. A szocialista tábor élenjáró országai gazdaságának jelenlegi színvonalát a következő táblázatból ítélhetjük meg: Egy lakosra eső termelés A Szovjetunió már kiépítette a szocialista társadalmi rendet és a kommunizmus megvalósítása felé halad. Egyes népi demokratikus államokban a szocialista társadalom alapjainak a kiépítése befejező szakaszáBa lépett, mások «ikeresen építik a szocialista rendet. Annak ellenére, hogy az egyes szocialista országok a fejlődés különböző stádiumában vannak, egész sor közös társadalmi és gazdasági törvényszerűség vonatkozik az öszszes szocialista államokra. A fő törvényszerűség az, hogy minden szocialista álamban a szocialista gazdálkodás formái töltik be a vezető szerepet. A termelés alá van rendelve az egész társadalom növekvő gazdasági jóléte és kulturális színvonala szükségleteinek, aminek alapján kialakulnak a bel- és külkereskedelem határtalan kiszélesítésének feltételei, így megnyílnak az összes szocialista államok népgazdasága és az egész szocialista gazdasági rendszer fejlődésének legkedvezőbb perspektívái. Megnyílik a szocialista tábor birtokában levő hatalmas anyagi és munkalehetőségek racionálisabb kihasználása. A GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS FORMÁI A szocialista államok gazdasági együttműködése különböző formákban történik, melyek állandóan bővülnek és elmélyülnek. Ennek az együttműködésriek a legfontosabb formái a hosszúlejáratú és ötéves gazdasági tervek egybehangolása, továbbá a külkereskedelem terén a kölcsönös hitelnyújtás, a szoros tudományos és műszaki együttműködés. A népgazdasági tervek egybehangolásánál, mely a résztvevő felek teljes egyenlősége alapján valósul meg, figyelembe veszik egyrészt a résztvevő államok, másrészt az egész szocialista tábor gazdasági fejlődésének érdekeit. Jelenleg a Szovjetunió berendezések szállításával segíti a többi szocialista államokat közel 500 nagyüzem kiépítésében. Tehát a szocialista államok kölcsönösen segítik egymást. A gazdasági tervek összeegyeztetésénél meghatározzák az egyes országok iparának, elsősorban a legfontosabb iparágaknak a fejlődését. Elmélyül a nemzetközi munkamegosztás, a termelés szakosítása az egyes államok közötti kölcsönös együttműködés értelmében, ami lehetővé teszi a helyi előnyös feltételek kihasználását. A gazdasági együttműködésnek ez a formája a kisebb államoknak is lehetővé teszi a termelési lehetőségek legelőnyösebb kihasználását, a tömeges-, sorozat- termelés bevezetését. A KÜLKERESKEDELEM FEJLŐDÉSE A külkereskedelemnek jelentős szerepe van a szocialista államok közötti gazdasági együttműködésben. Az új világpiac, melyet ezek az államok kialakítottak, nem ismer eladási nehézségeket, és kapacitása állandóan növekedik. Csak 1948 óta több mint négyszeresére nőtt a szocialista országok közötti kereskedelmi forgalom. Csehszlovákia és a Szovjetunió között évente körülbelül 5 milliárd korona értékű árucsere bonyolódik le. A már megkötött egyezmények alapján feltételezhető, hogy Csehszlovákia és a Szovjetunió közötti árücsere 1965-ig eléri a 11 milliárd koronát. Kéf „agrárprolefár" földhöz jut Ausztriában csendben, titokban földosztásra készülnek. Üj birtokost kap mintegy 31300 hektár föld, 18 uradalom és néhán y tucat kastély. Jelentős terület, hiszen több ezer osztrák parasztnak juttat mindennapi fáradságos munkája után kenyeret, szűkös vagy tisztes megélhetést. S most ezt a 31300 hektár földet készülnek felosztani az ősi jogok alapján két „agrárproletár“ között. Az utolsó simításokat végzik az új kataszteri térképen. Közben kulisszák mögött folyik a tanácskozás és az alkudozás: hogyan lehetne még nagyobb területet a készülő új birtokrendezés alá bevonni. De miért kell mindezt a kulisszák mögött, titokban csinálni? Pszt! Nem kell erről lármázni! Ausztriában ugyanis két olyan „agrárproletárt“ juttatnak földhöz, akik közül az egyik 1918-ban, a másik 1945-ben vesztette el vagyonkáját, s azóta nincs egy darabka földjük sem. Az egyikük - Habsburg Ottó — most alig harmincezer holdat követel magának volt császári birtokából, a másik — Eszterházy herceg —, akit Magyarországon és nálunk is egészen közelről, mondhatnánk saját bőrén ismer néhány ezer paraszt, csak 1300 hektár „ősi jussra“ tart igényt. A földbirtokrendező hatóságok készenléti állapota, az osztrák kormány hallgatása azt bizonyítja: követelésük meghallgatásra talál. De mi lesz azokkal a parasztokkal, akiknek ezeket a földeket már több mint egy évtizede kiosztották? Szedhetik a sátorfájukat, de beállhatnak sommásnak vagy cselédnek is az eddigi „földtelenekhez“ a két földhözjuttatotthoz, őfensége Habsburg Ottóhoz és herceg Eszterházyhoz? Népgazdaságunk fejlődéséhez szükséges nyersanyag beszerzése 1965-ig szerződésileg is biztosítva van. Mindenek előtt szó van itt a vasércről, melyből háromszor annyit hozunk be 1965-ben, mint 1958-ban. Lényegesen nő majd a színesfémek; asbest, szintetikus kaucsuk, gyapjú, gyapot, len, fa és egyéb anyagok behozatala. Továbbá emelkedik a kőolajbehozatal is. Ezt a célt szolgálja majd a tervezett kőolajvezeték kiépítése a Szovjetunióból Szlovákia területére. Nagy gazdasági jelentősége van a több mint évi 1 millió tonna gabona, több tízezer tonna hús, vaj, olajos magvak és növényi olajok rendszeres behozatalára kötött szerződésnek. A Szovjetunióba irányuló kivitelünkben jelentősen növekszik a gépek, ipari berendezések, különösen cukorgyári, vegyiipari, cementfeldolgozó s az elektromos berendezések menynyisége. Növeljük a teher- és személyhajó transzformátorok, sör, cipő, textil, bútor, ékszer, üveg és egyéb áruk kivitelét. Szovjetunióval és a népi demokratikus államokkal folytatott külkereskedelem nélkül iparunk egyes nyersanyagok hiánya és a külföldi piac korlátozottsága következtében nem érhette volna el jelenlegi színvonalát. A termelőerők további fejlődéséhez és az életszínvonal emeléséhez feltétlenül szükséges a nemzetközi szocialista munkamegosztás. A szocialista államok között folytatott kereskedelem előnyös az árak szempontjából is. A behozott és a kivitelezett áruk árait az átlagos világpiaci árak alapján határozzák meg, hozzászámítva a szállítási költségek felét. Ezzel elkerüljük a túltermelési ingadozásokat és a nem egyenértékű árucserét, melyek annyira jellemzik a kapitalista piacot. így például Csehszlovákiának a Szovjetunióval folytatott kereskedelme 5 — 15 százalékkal előnyösebb az adott körülmények között, mintha a kapitalista piacokon uralkodó feltételek mellett bonyolítaná le. A szocialista államok gazdasági kapcsolatai rendszerében nem kis jelentősége van a kölcsönösen nyújtott hitelnek. A Szovjetunió a háború utáni években csak a népi demokratikus államoknak több mint 30 milliárd rubel (azaz 50 milliárd koronát) hitelt nyújtott. A kárnatok nagyon alacsonyak, s némely esetben a szocialista államok, különösen a Szovjetunió lemondanak a kamatszedés jogáról. A Szovjetunió Csehszlovákiának is több ízben nyújtott baráti segélyt kamat nélkül, áru- és valutakölcsönök formájában, melyeket népgazdaságunk azonnal felhasznál a kapitalista piaccal folytatott kereskedelemben. A szocialista államok közötti gazdasági viszonyok világos képet nyújtanak arról, hogy miképpen járulhat hozzá a nemzetközi munkamegosztás a termelő erők világméretekben végbemenő fejlődéséhez és egyúttal az egész emberiség jólétének emeléséhez. Ezen felsorolt tényeket a legjobban bizonyítja a nemrégiben lefolyt XXI. kongresszus, amely jóváhagyta a Szovjetunió hétéves gazdasági tervét. S mi sem beszél többet, mint a hétéves tervbe foglalt számadatok, amelyek nemcsak a Szovjetunió iparának és általában gazdaságának növekedését mutatják be, hanem a szocialista államok, illetve az egész szocialista rendszer kölcsönös segélynyújtásának és támogatásának hatalmas növekedését, elmélyítését is. Az aifterikaikat egyre jobban izgatja a Hold tulajdonjoga. Olyan társadalomban, ahol a magántulajdon eszméje mindent áthat, komoly fejtörést okoz az égitestek tulajdonjogi kérdése. Terry Ferrer hosszú cikket írt a „New York Herald Tribun“ című lapban, s abban súlyos jogi kérdéseket vet fel. Fejtegetései szerint ma már nem elegendő ha valaki csak kitűz egy zászlót a Holdra. Ez így nagyon egyszerű dolog lenne! (Képzeljük! a szerk.) Ez ma már nem elég. Aki el akarja foglalni a Holdat, annak ott kell élnie. Mi aggódva figyeljük ezeket a vitákat. Há már a Hold tulajdonjoga körül sem tisztázódott a helyzet, mi lesz akkor, ha majd a Nap felosztása kerül napirendre? S valóban nem lesz elég, ha az ember csak kitűz egy zászlót a Tejútra? SZABAD FÖLDMŰVES - a Mező- és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal lapja - Megjelenik hetente kétszer - Szerkeszti a szerkesztő bizottság - Főszerkesztő Major Sándor - Szerkesztőség Bratislava, Suvorovová 16- Telefon 353-41, 353—42, 353—43. — Főszerkesztő és titkárság: 243-46. - Nyomja a Polygrafické závody n. p., Bratislava, Ul. Februárového vítazstva 6/d Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata J Megrendelhető minden postahivatalnál és kézbesítőnél, A-650789
