Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-02-22 / 15. szám
A Szovjetunió XXI. kongresszusa számunkra is utat mutat ANTONÍN NOVOTNY elvtárs, köztársasági elnök beszédéből Antonín Novotny elvtárs a CSKP funkcionáriusainak prágai aktíváján beszélt a Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusának történelmi jelentőségéről. Átadta a kongresszus szovjet- és külföldi küldöttei által Csehszlovákia egész népének küldött elvtársi, forró üdvözletét. Hangsúlyozta, hogy a XXI. kongresszus rendkívüli fontosságát mutatja az a széleskörű visszhang, amelyet az egész világon keltett. Számunkra, kommunisták számára mérhetetlen erősítést és tanulságot jelent az ember javáért és békés életéért folyó harcunkban. Az egész világ munkásosztálya örömmel fogadta azt a tényt, hogy a Szovjetunió a közeljövőben nemcsak utoléri, de túl is szárnyalja a legfejlettebb tőkésországot — az USÁ-t és hogy a termelés terjedelmét illetőleg biztosítja a szocializmus fölényét a kapitalizmus fölött, és így reális lehetőségek nyílnak arra, hogy a háborúkat kiküszöböljük a nemzetek életéből A szocialista világnak e távlatait — természetesen más érzésekkel — figyelemmel kísérik a tőkés mágnások is. Nemrég a szocializmus ellenségei kigúnyolták a szovjet ötéves terveket és lázálomnak, álmodozásnak nevezték. Az élet azonban olyan leckét adott nekik, hogy már a kommunizmus megrögzött ellenségeinek is bele kell nyugodniok abba, hogy a Szovjetunió hétéves terve rendíthetetlenül valóra válik. Dolgozó népünk a kongresszus következtetéseit egyértelmű helyesléssel fogadja, ami megnyilvánul építő tevékenységében is. Kifejezésre juttatják ezt üzemeink, EFSZ-eink és más munkahelyeink dolgozóinak munkafelajánlásai is. Ez kifejező bizonyítéka annak, hogy ami a testvéri Szovjetunióban történik, összefügg köztársaságunkkal is, és a XXI. kongreszszus lefolyása teljesen megerősíti bennünk, hogy pártunk XI. kongresszusának a szocialista építés befejezéséről hozott határozata helyes, és éppen azokat a feladatokat tartalmazza, amelyeket teljesítenünk kell, hogy mi is legrövidebb történelmi idő alatt továbbhaladjunk világos célunk — a kommunizmus építése felé vezető úton E korszak szemszögéből ítéljük meg a mi pártunk, Csehszlovákia Kommunista Pártja tevékenységét. Sokat tanultunk a XX. kongresszustól. Ezért XI. kongresszusunkon célul tűzhettük ki a szocialista építés befejezését Csehszlovákiában. Készek vagyunk - bizonyára mindenki szívéből beszélek — hasonló módon eljárni a XXI. kongresszus következtetéseinek érvényesítésénél is. A hétéves tervben az 1940-es évhez viszonyítva meghatszorozódik az ipari termelés A hétéves terv alapján a Szovjetunió ipari termelésének terjedelme 1965-ben az 1958-as évhez viszonyítva 80 százalékkal növekszik. A hétéves terv teljesítése azt fogja jelenteni, hogy a Szovjetunió hozzávetőleg eléri az 1940- es évi ipari termelés hatszorosát. Továbbra is gondoskodnak a nehézipar fejlesztéséről. Ez lényegében valamennyi iparágazat, a mezőgazdaság tartós fellendülésének és a dolgozók életszínvonala emelkedésének egyedüli helyes útja. A szovjet ipar magas műszaki színvonaláról meggyőződött küldöttségünk is a moszkvai Ordzsonikidze-üzem látogatása alkalmával, amelynek termelése teljesen automatizált. A fokozott automatizálás a dolgozók műszaki és kulturális színvonalát hozza maga után. Ennek ránk ösztönzőleg kell hatni, hogy a mi fejlett gépiparunk még nagyobb eredményeket érjen el az automatizálás terén. Meg kell gyorsítanunk a műszaki fejlődést. A mezőgazdasági termelés 70 százalékkal növekedik A Szovjetunió XXI. kongresszusa nagy feladatokat tűzött a szovjet mezőgazdaság elé is. Az 1959 —1985-ös évekre az 1958-as évihez viszonyítva, a mezőgazdasági termelés teljes terjedelmének 70 százalékos növekedését tételezi fel. Ezt azért tűzhettük ki, mert az SZKP KB következetesen és erélyesen küzdött a mezőgazdasági politika számos fogyatékossága ellen. Számunkra tanulság, hogy milyen nagy szervező munkát fejtettek ki a termelés fellendítéséért. Hruscsov elvtárs két évvel ezelőtt leningrádl beszédében támogatta az élenjáró kolhozok felhívását az USA utolérésére a tej- és hústermelésben. Az amerikai sajtó világgá kürtölte, hogy ez reménytelen propaganda. Ez a „reménytelen propaganda" azonban már hússá és tejjé változott. A tej- és hústermelésben a Szovjetunió az USÁ-t nemcsak utolérte, hanem a legközelebbi években nagymértékben megelőzi az USA-t e termények egy főre eső termelésében. A szovjet állam az elmúlt öt év alatt a mezőgazdaságba csaknem 100 milliárd rubelt ruházott be. Az utóbbi évben a gép- és traktorállomások átszervezése és a gépek eladása a kolhozoknak a technika jobb felhasználásában és a munkatermelékenység további emelkedésében nyilvánult meg. A párt határozatai alapján megkezdték a kolhozparasztok és az összes falusi dolgozók anyagi érdelekltsége elvének érvényesítését. Különösen nagyjelentőségű volt, hogy a «Szovjetunió a kötelező beadásokról áttérhetett a mezőgazdasági termények egységes árakon való felvásárlására, amelyek az egyes területek szerint vannak meghatározva. A termelőerők továbbfejlődésével emelkedik a kolhoztermelés társadalmasításának színvonala is. E téren nagy jelentőségű a kolhozok oszthatatlan alapjának szüntelen növekedése, amely a kolhoztermelés továbbfejlődésének gazdasági alapját képezi. Tizenötmillió lakás A Szovjetunió bámulatra méltó módon nyúl hozzá a lakásprobléma megoldásához. A hétéves tervben kb. 15 millió lakást építenek A feladat nagyságát el tudjuk képzelni, ha tudatosítjuk, hogy az új lakásokba annyi ember költözhet be, ahány lakosa van jelenleg Nyugat-Németországnak és Belgiumnak. A Szovjetunióban lesz a legrövidebb munkanap és munkahét, ezzel egyidejűleg azonban növekszik a lakosság reáljövedelme. A jugoszláv revizionizmusról A Szovjetunió Kommunista Pártjához fűződő kapcsolataink szívélyesek, melegek és elvtársiasak — mondhatnám — mint a testvérek közötti kapcsolat. Tárgyalásaink nyíltak és őszinték. Meggyőződésünk, hogy a kölcsönös kapcsolatok a jövőben egyre gazdagabbak lesznek. A Szovjetunió Kommunista Pártjától tanuljuk az elvhűség kérdésének megítélését, a forradalmi marx-lenlni tanítás tisztaságáról való gondoskodást, a revizionizmus valamennyi megnyilvánulásával szemben való engesztelhetetlenséget, azt, hogy a munkásosztály érdekeiből indulunk ki és első helyre állítjuk a nemzetközi osztályszolidaritást. A revizionisták szócsövei — főképp Belgrádban — szüntelenül azzal vádolják a Szovjetunió Kommunista Pártját, bennünket és a többi testvérpártokat, hogy kiforgatjuk a marxi-lenini eiveket. Máskor meg dogmatizmussal vádolnak bennünket. Nem szándékszunk vetélkedni velük a színlelt teoretizálásban, amely elszakadt a munkától, sem pedig „nem dogmatikus alkotó munkájuk" módszerében. És ami a mi „prakticizmusunkat" illeti, mindig büszkék leszünk arra, hogy alkotó tevékenységünk szép eredményeket hoz a dolgozók munkájában és életében, míg a belgrádi vezetők a legkisebb sikereket sem érik el és revizionizmusukra ráfizet a jugoszláv nép. Nekünk, a mi „prakticizmusunkkal" nincsenek adósságaink, ellenkezőleg hitelekkel segítjük a gyen-' gébb országokat, és nálunk emelkedik az életszínvonal. Elődeinknek volt néhány jó közmondásuk. Az egyik találóan kifejezi ezt a helyzetet: „A sekély bölcselkedésből még senki sem lakott jól.“ A szovjetországban ma dicső jelen számunkra már nagyon közeli jövő Számunkra hasonlóképpen, mint a többi testvérpárt számára is, szinte felbecsülhetetlen jelentőségűek a marxizmus-leninizmus egyes elméleti kérdései, amint azokról a Szovjetunió kommunista építésének új szakaszával kapcsolatban Hruscsov elvtárs beszélt. Ezekből az elméleti kérdésekből indult ki a XXI. kongresszusa kibontakozó kommunista építés útján levő alapvető gyakorlati feladatok kidolgozásában. És számunkra is óriási gyakorlati jelentőséggel bírnak mind a mai feladataink szempontjából, mind pedig további távlataink kidolgozása szempontjából. Mert ma a társadalmi fejlődés üteme olyan, hogy nálunk is kijelenthetjük: az, ami a szovjetországban ma dicső jelen, számunkra már nagyon közeli jövő. Ezt az álláspontunkat Hruscsov elvtárs beszámolójának az a mérhetetlenül fontos elméleti tézise sugalmazza, miszerint a szocializmus országai a szocialista rendszerben és a nemzetközi szocialista együttműködésben rejlő lehetőségek sikeres felhasználásával többékevésbé egyidejűleg lépnek a kommunista társadalom magasabb fázisába. Amikor Hruscsov elvtárs beszámolójában kifejtette gondolatait a társadalomnak a kommunizmus felé vezető útjai jellegéről, három fontos következtetést vont le: 1. azt, — s szeretném ezt különösen hangsúlyozni - a szocialista fejlődési szakaszból a kommunizmus magasabb fázisába való átmenet törvényszerű történelmi folyamat, amelyet nem lehet önkényesen megsérteni vagy megkerülni. 2. Annak ellenére, hogy a kommunizmus és a szocialista stádium között különbség áll fenn, nincs közöttük semmiféle fal, amely elválasztaná egymástól a társadalmi fejlődésnek ezen fázisait. 3. A kommunizmusba való átmenet a termelőerők, a korszerű ipar, a gépesített mezőgazdasági nagyüzemi termelés, az egész gazdaság és kultúra gyors fejlődésének időszaka az építők millióinak tevékeny és öntudatos részvételével. Amikor ezt a tanulságot megvilágítjuk, elmondhatjuk, hogy helyesen jártunk el, amikor a XI. pártkongresszus beszámolója rámutatott, hogy a szocialista építés befejezése „nemcsak a szocializmus felépítését jelenti, hanem e célkitűzés magában foglalja egyúttal a fejlett szocialista társadalom fejlesztésének széleskörű feladatait is. A szocialista építés befejezését nem értelmezzük előre meghatározott Időszakként, hanem mint új fejlődési szakaszt, amelyben társadalmunk a felépített szocializmus alapján további erőt gyűjt, újabb anyagi és kulturális forrásokat teremt a kommunizmusba való átmenet számára". Rá kell mutatnunk, hogy az ipari termelés fejlesztése jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a szocialista rendszer rövid idő alatt gazdaságilag is győzelmet arasson a kapitalizmus felett. Hisz ipari termelésünk 1965-ig megkétszereződik Az 1957-es évhez viszonyítva Csehszlovákia az egy lakosra eső termelésben megelőzi az oly fejlett ipari országokat, mint Anglia és Nyugat-Németország, és a fő ágazatok többségében megelőzi az USÁ-t is. A Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusa által jóváhagyott szovjet hétéves terv nemcsak ihlető példa további munkánkban, hanem egyúttal közvetlen gyakorlati jelentőségű Csehszlovákia ipari termelése tervének jobb teljesítésében. A Szovjetunió és Csehszlovákia közötti kölcsönös árucsereforgalom 75 százalékkal növekszik A gazdasági együttműködés sikeres fejlődése hosszú időre biztosítja számunkra a nyersanyag és élelmiszer szállítását, a szükséges gépeket és berendezéseket, másrészt hosszú időre biztosítja termékeink értékesítését. A kölcsönös árucsereforgalom 1965-ig kb. 75 százalékkal növekszik. A XXI. kongresszus tanulsága megerősíti további fontos következtetésünket is: szüntelenül gondoskodnunk kell arról, hogy gazdaságunk mint harmonikus egész fejlődjön. Nem elég csak az ipari termelés fejlődése. Párhuzamosan kell haladnia mezőgazdaságunknak. Annak ellenére, hogy a falvak szocialista szövetkezetesítésének sikeres folyamatát a mező/gazdasági termelés növekedése kíséri, nyíltan megmondjuk, hogy e növekedés egyáltalán nem elegendő számunkra. Ezért a mezőgazdasági termelés rohamos növelése számunkra a következő időszakban egyenesen kulcsfontosságú. 1970-ig 1 millió 200 ezer lakást építünk Az életszínvonal kérdéseivel kapcsolatosan szükségesnek tartom, hogy legalább néhány szóval érintsem a lakásépítkezés kérdéseit. 1 millió 200 ezer lakás felépítését terveztük 1970-ig. Ezt csak úgy oldhatjuk meg, ha már , elejétől fogva biztosítjuk az építkezéshez szükséges anyag elegendő mennyiségét és tervezőink, valamint építészeink gondoskodnak arról, hogy csökkenjen a lakásépítkezésre fordított költség. Nem beszélhetünk az életszínvonal emelkedéséről, ha nem oldjuk meg a lakáskérdést. Az életszínvonal emelkedése a termékek mennyiségétől és a munkáért való díjazás rendezésétől függ. A Szovjetunióban , a munka mennyisége, minősége és a társadalmi jelentősége a fő mérőfoka annak, mily mértékben részesül a társadalom minden tagja a termékek elosztásában. Ez érvényes számunkra is. Ezért az életszínvonal emelése során egyik elsőrendű feladatul tűztük ki a munkások bérrendszerének átépítését. A bérrendszer átépítését egybekötjük a szakképzettség növelésére serkentő tényezőkkel, hogy aki többet ad a társadalomnak, jobb díjazásban is részesül. Emellett azzal egyidejűleg, hogy miként növekszik a munkatermelékenység és mennyire lesznek jobbak a termelés eredményei, a bérek további emelésére is számítunk Akadnak azonban még olyan emberek is, akik úgy vélik, ht%y már a kommunizmusban élünk, és mindenkit szükségletei szerint láthatunk el, emellett ezen egyének munkája rendszerint igen alacsony színvonalú, keveset adnak társadalmunknak és semmivel sem járulnak hozzá szakképzettségük növeléséhez. A munkások bérrendszerének átépítése nem valósulhat meg könnyen ott, ahol a kérdést nem vitatják meg alaposan és nyíltan a dolgozókkal. Ez egyes minisztériumaink, valamint gazdasági dolgozóink állandó fogyatékossága. Ha a szocialista társadalomban történő elosztás elveiről és az anyagi érdekeltség helyes érvényre juttatásáról beszélünk, ezt a kérdést mezőgazdaságunkban sem hagyhatjuk figyelmen kívül. Azon Intézkedések eredményét, amelyeket a Szovjetunióban e téren egészen az egységes árak rendszerének megvalósításáért foganatosítottak, a Szovjetunióban lépten-nyomon elsősorban a jobb és olcsóbb élelmiszerellátás szakaszán láthatjuk. A szövetkezeti tagokat és parasztokat hazánkban is oly mértékben kell érdekeltté tennünk, hogy ne elégedjenek meg a már elért helyzettel, hanem valamennyi dolgozónk szükségleteinek megfelelően lényegesen növeljék termelésünket. Antonín Novotny köztársasági elnökünk beszéde befejező részében hangsúlyozta azt a tényt, hogy a szocialista tábor ma olyan erős, hogy el tud hárítani minden imperialista támadást. Már ma, amikor a Szovjetunió az interkontinentális ballisztikus lövedékeket sorozatban gyártja, amikor teljes túlsúlyra tett szert az atomfegyverekben, a távoli, közép- és közeli hatósugarú rakétafegyverekben, amelyek a földgolyó bármely pontját pontosan eltalálhatják, bizonyos, hogy a szocialista tábor ellen irányuló bármiféle támadást csírájában szétverjük és megsemmisítjük az imperializmust Foglalkozott a német kérdéssel, kifejtette, hogy valamennyi dolgozónk egyre nagyobb kívánsága, hogy Németországgal gyorsan kössék meg a békeszerződést. De amint tudjuk a nyugatnémet fasiszták igyekeznek a Szovjetunió ezen törekvését elgáncsolni. Sőt kisebbíteni akarják azokat a sikereket is, amit Mikoján elvtárs amerikai látogatása váltott ki az USA dolgozói körében. Eisenhower nem tudja nyíltan visszautasítani azt a meghívást, melylyel Hruscsov elvtárs záróbeszédében látogatásra hívta meg őt a Szovjetunióba. A szocialista tábor senkit meg nem félemlít. Fenntartás nélkül a béke híve és az elvitathatatlan érdekeit védelmezi, A XXI. kongresszus manifesztációs módon újra kifejezésre jutatta a szocialista világ teljes szolidaritását azon nemzetek imperializmusa elleni harcával, amelyek a gyarmati iga alól való felszabadításukért küzdenek. Beszédét a következő szavakkal fejezte be: Dolgozóink helyesen megértették, hogy mi is történelmileg rövid időn belül elérhetjük a fényes jövendőt, amely felé az utat a szovjet nép a kommunizmus irányában való előtörése jelzi. Megvan ehhez minden feltételünk. Elszántságunk, törhetetlen akaratunk minden akadályt legyőz. Büszkék vagyunk arra, hogy a szocialista országok családjában szilárdan ott állunk a Szovjetunió oldalán, egyáttmenetelünk vele a kommunista társadalmi rendszerbe, az egész világ eljövendő rendszerébe. (Az alcímeket a szerk. adta.)
