Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)

1959-02-18 / 14. szám

52 VIRÁGZÓ MEZŐGAZDASÁG 1959. február 18. Előkészületek a nagyüzemi trágyatakarékos termesztésre Annak idején a Virágzó Mezőgazdaság beszámolt K m o s k ó László mérnök újítási javaslatáról, amelynek a trágya­takarékos termesztés kiszélesítése a célja, s az a lényege, hogy trágyázás alkalmával sohase hagyjuk figyelmen kívül a talaj keresztmetszetét, vagyis a földrétegek fizikai és vegyi sajátossá­gait. Tehát ahol az altalaj rétegezettsége akadályozza a gyökerek lehantolását a megkövetelt mélységig, ott kevesebb műtrágyát kell használnunk, hisíen a többlettel voltaképpen haszontalanul csak a magasan húzódó talajvizet, ka­vics- vagy szikréteget trágyáznék. Az újítás helyességének ellenőrzésére tavaly Lakszakállason 72 kisparcellán tavaszi árpát és zabot, a malinovói tan­gazdaságban takarmányrépát, a somor­­jai szövetkezet mezőin pedig cukorrépát és kukoricát termesztettek trágyataka­­rékosan, tehát a talaj keresztmetszeté­nek vizsgálata alapján. Ezek a kísérle­tek kétségtelenül igazolták az újítás helytállóságát, amennyiben például az 50 %-os adagokkal trágyázott talaj mind tavaszi árpából és zabból, mind répából és kukoricából nemcsak legalább ugyanolyan, hanem még nagyobb hozamot is adott, mint a 100 %-osan trágyázott föld. A kísérleti esztendő értékelésére a közelmúltban bizottság ült össze, amely a Megbízottak Testületé, a Feltalálók és Újítók Állami Intézete, a Mező- és Erdő­­gazdasági Megbízotti Hivatal, valamint a Szlovák Szakszervezeti Tanács képvise­lőiből állt. A bizottság arra az egyöntetű megállapításra jutott, hogy az újítást nagyobb mértékben és színvonalasabban keli értékesíteni. A nagyüzemi alkalma­zás érdekében az előkészítés munkájába bekapcsolódnak a gépállomások agro­­laboratóriumai is, amelyek a védnöki Gazdakalendárium A tavaszi vetésre kerülő magvakat próbáljuk ki előcsíráztatással. Ha a talaj annyira megszikkad, hogy rá lehet menni, az ősszel elmulasztott szántást haladéktalanul pótoljuk. Fejezzük be a tavaszi munkákhoz szükséges gépek és eszközök javítását. Ha az idő engedi, a réteket és legelő­ket tisztítsuk meg a felesleges bokrok­tól, tövisektől, egyéb gazoktól. Az ősszel elmulasztott műtrágyázást most pótol­hatjuk. Ügyeljünk a répa- és burgonyapriz­mákra. Fagymentes időben szellőztessük, s ha szükséges, a tárolt terményt átvá­logatjuk. Szellőztetés alkalmával vigyáz­zunk, mert a nyitva hagyott prizmákat éjjel könnyen fagykár éri. A korai burgonyát készítsük elő az előcsíráztatásra. Enyhe időben a tavaszi gyümölcsfa­ültetéshez ássuk ki a gödröket. Végez­zük el a fák koronaalakítását, az őszi­barack metszését. Fagymentes napokon folytatjuk a téli permetezést. Pajzstetü ellen a permetezés mindig lemosásszerű legyen. Február a csibék keltetésének legfon­tosabb ideje. A korai keltetésű csirkék, megfelelő etetéssel, nyár végén már tojnak. A fészken ülő kotlókat kukoricá­val etessük és bő itatásukról gondos­kodjunk. Fészkük közelébe száraz por­­fürdőt tegyünk. (s) üzemek irányításával végzik majd fel­adataikat. Egyébként a Feltalálók és Újítók Ál­lami Intézete képviselőjének indítvá­nyára a sajtó útján időnként jelentést adnak ki a nagyüzemi trágyatakarékos növénytermesztés helyzetéről, hogy a közvélemény is megtehesse észrevételeit és hozzáfűzéseit. Az előkészítő talajvizsgálatok a Nagy­megyeri Állami Gazdaságban, az Izsópi Mezőgazdasági Mesteriskola tangazdasá­gában és a somorjai EFSZ-ben már meg­történtek, a lakszakállasi szövetkezetben pedig hamarosan véget érnek. Az eddig végrehajtott előkészítő munkálatokat az újítási javaslat szerzője és a Mezőgaz­daság Vetőmegellenőrző- és Vizsgáló- Intézet dolgozói ellenőrizték, s mindent rendben találtak. Most készülnek a talajvizsgálat vég­rehajtására a Malinovói Mezőgazdasági Technikum és az ottani szövetkezet me­zőin, továbbá a hidaskürti szövetkezet­ben. De a Megbízottak Testületé képvi­selőjének indítványára a trágyatakarékos termesztést az ógyallai járásban, éspe­dig legalább három szövetkezetben is rendszeresítik, ahol az illetékesek — a A karvai szövetkezetről már egy évvel ezelőtt is azt olvastuk, hogy az állat­­tenyésztés terén kiváló eredményeket ért el. Sikerüket az 1958-as évben to­vább fokozták, s az egy hektárra eső termelés marhahúsból 54 kg, sertéshús­ból pedig 144 kg. Ez azt jelenti, hogy a szövetkezet a termelés eme szakaszain már túlhaladta az 1960.évre előirányzott feladatokat. Még nem érték el egészen a célt a tejtermelés terén, de így is 450 liter tej esik egy hektárra. Az egy tehénre eső átlagos tejhozam 2950 liter. A tejterme­lés a múlt évben ugrásszerűen emelke­dett, s a pótjutalmazás bevezetése biz­tosíték arra, hogy az 1959-es év újabb sikereket hoz. Ha az elért eredményeket közelebbről vizsgáljuk, elsősorban a tehenek után­pótlásáról kell szólnunk. Az utánpótlást a szövetkezet kizárólag saját nevelésű állatokkal biztosítja. A gondos nevelés folytán évente 15 — 18 nagy termelékeny­ségű állattal bővül az állomány. Mennyi és milyen a föld a Csehszlovák Köztársaságban ? Mindenekelőtt írjuk ide a hivatalos földrajzi adatot, tehát: a Csehszlovák Köztársaság területe 127 866 km2. Ez viszont 12 786J337 hek­tárral egyenlő. Ebből az egész területből 7 410 047 ha minősíthető mezőgazdasági talajnak, s ezen belül a szántóföld 5163 785 ha-ra terjed. Fölületes megítélés szerint ez a terület aránytalanul nagynak tűnik, de ha egybevetjük a lakosság számával, egy-kettőre kiderül, hogy lakosonként mindössze 55,3 ár mezőgazdasági talaj, s ebből csupán 38,5 ár szántóföld jut. Ez pedig sokkal kevesebb, mint az egyéb államok többségében. Nagyon fontos tehát, hogy törődjünk a földalap védelmével és a szántóterület kiszélesítésével. Ha például lakosonként csak egyetfen n>2-rel bővíthetnők a talajvizsgálatok eredményeihez képest — kiválasztják azokat a területeket, amelyek az ilyen termesztés kiszélesí­tésére megfelelnek. Végeredményben tehát idén már kilenc nagyüzemi gazda­ság tér át a talaj keresztmetszetére alapított trágyázásra, ami azt jelenti, hogy ez a termesztés gazdaságos és ígéretes távlatokat tár föl. Még annyit, hogy azok a szövetkeze­tek, amelyek a talajvizsgálatokat elvé­gezték, tényleg minden dicséretet meg­érdemelnek. Nem riadtak vissza a mun­kától a mostoha időviszonyok között sem, s ha kellett, hóban, fagyban és sár­ban is dolgoztak. Viszont éppen ez bizo­nyítja, hogy másutt sem kellett volna halogatni a talajvizsgálatokat. Ezeket a munkálatokat az újítási javaslat szer­zője szerződésileg biztosította, s azok zavartalan végrehajtásáért a Mezőgaz­dasági Vetőmagellenőrző- és Vizsgáló- Intézet vezetője vállalta a felelősséget. Joggal elvárjuk, hogy mások is átérezzék a rájuk háruló felelősséget, s feladataik pontos, haladéktalan megoldásával az elméletileg és kísérletileg bevált újítás sikerét a nagytermelésben is segítsék elő. (B. L.) Érdemes szólni az érem másik oldalá­ról is: a termelési költségekről. Az ál­lattenyésztés jövedelmének 20 %-át a takarmány beszerzésére fordítják. Hely­telen gondolat, hogy a szövetkezet rög­zítse azt a termelési ágat, amely mellett bevált hagyományok szólnak. Az állat­­tenyésztés hasznosságát fékező okokat meg kell szüntetni, s emelni kell a ta­karmánytermelést a homokos talajok feljavításával és öntözésével. De ez már nemcsak a karvaiak fel­adata. Terv szerint 1959-ben a talaj­javító munkálatok országos viszonylatban nagy méreteket öltenek. Ha ez így lesz, akkor a karvaiaknál nem lesz hiány a kezdeményezésből. A szövetkezetben január 24-én tartot­ták az ünnepi évzáró gyűlést. Az el­mondott nehézségek ellenére elszámo­láskor félmillió koronát osztottak szét a tagok között. Az évzáró ünnepségen bizakodással emelték poharukat, mert államunk támogatásával maguk formál­ják jövőjüket. G. J. szántókat, évente máris 2110 000 kg gabonával kellene kevesebbet behoz­nunk a külföldi piacokról. Most pedig nézzük, hogyan, oszlik meg az ország területe a termesztett kultú­rák szemszögéből. Az adatok azt mond­ják, hogy az egész területből a szántók 40,39 %-ot, a szőlőültetvények 0,19 %-ot, a gyümölcsösök 1,74 %-ot, a rétek 8,75 %-ot, a legelők 6,5 %-ot, az erdők 33,9 %-ot, a benépesített halastavak 0,4 ,%-ot tesznek ki, míg a beépített területek és gazdasági udvarok 1,38 %-ot foglalnak le. A községek kataszteri határa állami átlagban 900 ha-ra, a cseh országrészek­ben 725 ha-ra és szlovákiai átlagban 1500 ha-ra terjed. Azoknak a községek­nek a száma a legtöbb (ía^/o), amelyek kataszteri határa 501 és 700 ha között ingadozik. Két termelési mutatóval már túl a célon Mennyi a föld a Csehszlovák Köztársaságban?

Next

/
Thumbnails
Contents