Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-02-18 / 14. szám
1959. február 11. VIRÁGZÓ MEZŐGAZDASÁG 53 Biztosítsuk a magasabb tojáshozamot a téli hónapokban A Nyitrai Állami Gazdaság bodoki baromfifarmján már évek óta keressük azokat a feltételeket, amelyek segítségével télen magasabb tojáshozamot érhetnénk el. Rövid cikkemben beszámolok tapasztalatainkról, módszereinkről. A magasabb téli tojáshozam több tényezőtől függ: a fajta megválasztásától, a keltetés idejétől, a csirkék felnevelésétől és elhelyezésétől, az ólak megvilágításától és a takarmányozástól. Vegyük sorra e tényezőket: A FAJTA MEGVÁLASZTÁSA Nagyon jó téli tojó a fehér leghorn és a vlaski fajta, azonban nagyon jó minőségű táplálékot igényelnek és gyenge testalkatuk miatt érzékenyek a hidegre. A rhode-island fajta már nem olyan igényes a táplálékra sem és jól elviseli a hideget is. A new-hampshire és a wyandotte fajták több eleséget fogyasztanak, nagyobb termetűek, de a hideget is könnyen elviselik. Meg kell említenem, hogy mi jó eredményeket értünk el a fehér leghorn és a rhode-island, a rhode-island és a wyandotte keresztezésével nyert jércéktől is. A KELTETÉS IDEJE Ha azt akarjuk, hogy a jércék ősszel kezdjenek el tojni, akkor nagyon fontos a keltetés idejének helyes megválasztása. A túl korai kelésü csirkék már július végén tojnak, a hideg idő hatására azonban leállnak és csak tavasszal kezdenek ismét tojni. Ezért a fehér leghornt áprilisban, a rhode-islandot márciustól április közepéig, a nehéztestü fajtákat (new hamphsire, wyandotte) pedig március elején keltessük. így a felnevelt jércék októberben kezdenek tojni és a téli hónapokban nem szünetelnek. A CSIRKÉK FELNEVELÉSE Mint említettük, a tojáshozam növelését a későbbi kelésü csirkéktől várjuk. Fontos, hogy a fiatal csirkék minél többet legyenek a szabadban. Már a 15 — 20 napos csirkéket délen át kiengedhetjük a kifutóba és a fiatal állományt a szabadban, vándorólakban neveljük fel. A szükséges oltásokat hamarabb végezzük el, hogy ne kelljen a tojásrakás megkezdése után a baromfit zaklatni. Tudjuk jól, hogy a tyúkok új környezetben sokszor abbahagyják a tojást. Ezért a szükséges áthelyezéseket is korábban végezzük. A fiatal állomány fejlődését állandóan figyeljük. A lemaradott hibás példányokat selejtezzük ki. A BAROMFI ELHELYEZÉSE Az edzett baromfi jól bírja a hideget, így egészségükre nem káros a friss, hideg levegő. Legjobb példa erre a fákon áttelelő baromfi a háztáji gazdaságokban. Természetesen ebben az esetben a felvett táplálék csak a test „fűtésére" szolgál. Az ilyen baromfi keveset, vagy egyáltalán nem tojik télen. Hogy a tojástermelést a téli hónapokban növeljük, a baromfit meleg, száraz, szellőzött ólakban tartjuk. Nagy gondot kell fordítanunk arra is, hogy a baromfiólak világosak legyenek. Fény hatására a tyúkok agyalapi mirigye hormonokat termel, amelyek meggyorsítják a peték leválását és így a tojásképződést is. Ezért ajánlatos a rövid téli nappalokat 14 — 15 órára meghosszabbítani mesterséges. világítással. Figyelembe kell vennünk az állatok kényelmét is. Nem szabad túlzsúfolni az ólakat. Egy-egy ólba annyi tyúkot helyezzünk el, hogy egy négyzetméterre 3 — 4 darab jusson. A mi farmunkon nagyon jó eredményeket értünk el a mélyalmú ólakban is. Az alom 20 — 25 cm vastag összevágott szalma, kukoricaszár, fürészpor stb. rétegéből áll. A kapargató tyúkok a trágyát az alom mélyebb rétegeibe keverik, ezért felső rétege még hetek múlva is száraz és tiszta. Az ülőrudak alól a trágyát időnként kihordjuk, s amikor az alom bepiszkolódik, sekélyen meglazítjuk és újabb réteget szórunk rá 3 — 4 cm vastagságban. A mélyalmú ólak jelentősége abban van, hogy melegebbek és hőmérsékletük egyenletesebb. Nem ajánlatos az ólakat kályhával fűteni, mert a baromfi nagyon érzékeny a hőmérséklet ingadozására és a fűtés is aránylag költséges. TAKARMÁNYOZÁS A téli tojástermelésnél a legfontosabb tényező, hogy biztosítsuk a tyúkok részére a megfelelő mennyiségű és tápanyagtartalmú takarmányt. Hogy a tyúkok jól tojjanak sok fehérjére van szükségük. Ezért a szerves táplálékon kívül állati eredetű fehérjéket is adunk a tyúkoknak (főtt húst, szárított halat). A napi tápláléknak 8 — 12 százalék megemészthető fehérjét kell tartalmaznia. Az életfolyamatokhoz elkerülhetetlenül szükségesek a vitaminok is, ezért pótlásukról gondoskodnunk kell. A-vitamint tartalmaz a sárgarépa, kukorica, szárított lucerna stb. A B-vitamin az élesztőben, tejtermékekben, gabonamagvakban fordul elő. A C-vitamin nagy menynyiségben található a savanyított káposztában és a szárított zöldségfélékben. A D-vitamin a szervezetekben is képződik napfény hatására, de pótlására nagyon alkalmas a csukamájolaj. Farmunkon egy tyúk napi elesége 5 dkg szemes táplálékot (búzát, árpát, kukoricadarát), 6 dkg fehérjekeveréket, 5 gramm főtt húst, 1 dkg csírázott zabot, 5 gramm auromicint (B'2-vitamin) és 5 gramm főtt krumplit tartalmaz. Szabadon fogyaszthatnak sárgarépát, meszet, kavicsot és minden másnap kapnak 5 gramm csukamájolajat. Időnként kis mennyiségben vöröshagymát és fokhagymát is kapnak. A keltetés ideje alatt egy kevés hipermangánt és vasgálicot adunk az ivóvízbe. Ilyen takarmányozás mellett 41900 darab tojást kaptunk decemberben 4000 tojótól. Jelenleg 1850 — 1920 darab között mozog a napi tojáshozam. Péterfalvi László, Bodok Ilyen ló csak három van a világon Mezőgazdasági iskoláinkban nagy a jelentősége a szemléltető oktatásnak. Ma már ez a tanítási módszer, amely világhírű pedagógusunk, Komensky nevéhez fűződik, el sem képzelhető szemléltető vázlatok, képek, műszerek stb. nélkül. Mindezekre a célokra államunk hatalmas összegeket ad ki. A képünkön látható lömodell körülbelül 250 000 koronába került. Éppen erről a szép szemléltető példányról szeretnék beszámolni a Szabad Földműves olvasóinak. A Kassai Állatorvosi Főiskola anatómiai tanszéke egy igen értékes és gyakorlati taneszközzel gyarapodott. A Német Demokratikus Köztársaságból a napokban megérkezett egy életnagyságú lómodfcll, amely üveghez hasonló műanyagból, celofánból készült. Ez a műanyag teljesen átlátszó és nem gyúlékony. A ló „csontváza“ alumíniumból készült. Az egyes szervek, a szív, tüdő, gyomor, belek stb. szintén celofánból készültek. Mint érdekességet megemlítem, hogy az idegek és az erek elkészítéséhez 75 000 méter 2 mm vastagságú drótot használtak fel. Az üveglóhoz még hozzátartozik egy magnetofon, amelynek szalagára a felvett szöveg három nyelven leadható. A szöveg által ismertetett szervek egyidejűleg automatikusan kivilágítódnak. Az egyes szervek .nagysága, alakja és'elhelyezése teljesen megegyezik az élő lóéval. Ez ideig a Német Demokratikus Köztársaságban három ilyen üveglovat készítettek. A legelső modell egyiptomi megrendelésre készült és jelenleg a kairói múzeumban látható. Ez az első modell nagyon lassan készült, mivel a készítőknek kevés volt a gyakorlatuk. Hat évig tartott a készítése. A második modell a Szovjetunióban van, mégpedig a Kijevi Állatorvosi Főiskolán. A mi iskolánkban levő modeil tehát harmadik a világon. Mindhárom szemléltető eszköz teljesen megfelel az oktatás céljainak. Dr. Bárd Sándor tandlrsegfcd
