Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-02-18 / 14. szám
1959. február 18. VIRÄGZÖ MEZÖGAZDASÄG 51 Pontoson állítsuk be a vetőgépeket Többször tapasztaltam, hogy a földmüvesszövetkezotek vagy állami gazdaságok tábláin a növényállomány emitt nagyon sűrű, amott pedig sokkal főbb növény is elférne. Sajnos, ezek a hibák rendszerint a terméshozam csökkenésére vezetnek. A sűrű állomány hátránya, hogy a növényzet kölcsönösen gátolja egymást a fejlődésben, s egy része — jóllehet szárba is indult — nem képes Korszerű 7 soros parcellavetőgép, amely a vetőhenger fordulatszámának módosítása alapján működik (A fogaskerékpárok némileg láthatók) kalászt hozni, pedig ezek a termést nem hozó növények már bizonyos tápanyagmennyiséget is fogyasztottak a terméshozó növények rovására. Viszont a ritka állományban nagyon elszaporodnak a gyomok, ugyanis fejlődésükhöz elegendő tenyésztérséggel rendelkeznek, magot kötnek, s a kultúrnövényt helyenként egészen elnyomják. Nem vitás, hogy ilyen esetben sem várhatunk jó terméseredményt. Ezeknek a hibáknak az elkerülése végett a vetést megelőző időszakot használjuk föl a vetőgépek átvizsgálására. Ha hibát találunk a gépen, idejében hozzuk helyre, hogy még a vetőgép működésének ellenőrzésére is maradjon időnk. Ezt a munkát most, tél idején, födél alatt is elvégezhetjük. Meg kell győződnünk, hogy a kérdéses gép például tavaszi árpából a szabályozó szerkezet melyik fokozatán fogja majd elvetni a 180 vagy 200 kg-ot hektáronként, éspedig a mag nagyságának megfelelően (ezermagsúly). Ha ugyanis a tavaszi búza- vagy árpafajta magja nagyobb, ugyanolyan csíraképesség mellett mindig többet kell vetnünk, mint aprómagű fajtából. Tegyük föl például, hogy a vetésre szánt árpafajta ezermagsúfya 40 gramm. Ez azt jelenti,' hogy egy mázsában 2,5 millió mag van, s ha ilyen magból 100 %-os csíraképesség mellett hektáronként 180 kg-ot vetünk, növényállományunk 4,5 millió egyedből tevődik majd össze. De ha a csíraképesség csupán 90 %-os, ez esetben a növényállomány hektáronként 4,05 millió tőre csökken. Ebből is láthatjuk, hogy a növény• állomány sűrűségét a csíraképesség mennyire befolyásolja. Fölmerül tehát a kérdés: miképpen állítsuk be a vetőgépet, hogy hektáronként a kívánt 160, 180 vagy 200 kg-ot vesse? Ehhez kisebb számítást kell végeznünk, amely egyáltalán nem bonyolult, csak egy kis figyelemre van szükség. Mindenekelőtt a gép vetőszélességét mérjük le, amely egy 24X10,5 cm-es sortávolságú gép esetén 2,52 méter. Ezután megállapítjuk a vetőgép egyik kerekének kerületét (K), amelyet úgy kapunk meg, hogy a kerék átmérőjének hosszát megszorozzuk a Ludolf-féle számmal, amelynek értéke: 3,14. Ez a 3,14 állandó érték minden kör esetében, s nem egyéb, mint a kör kerületének és átmérőjének viszonyszáma. Tehát ha a kerék átmérőjének hossza 1,6 m, akkor a kerületet így számítjuk ki: K = 1,6X3,14 = 5,02 Ha most a kerék kerületének ilyképpen kiszámított hosszát megszorozzuk a fentebb említett 2,52 méteres vetőszélességgel, akkor megkapjuk, hogy a vetőgép egy kerékfordulattal hány m2-nyi területet (T) vet be; vagyis: T = 5,02X2,52 = 12,65 m2 Ezzel az eredménnyel elosztjuk az egy hektárban foglalt 10 000 m2-t, s megkapjuk azt a fordulatszámot (F), amely - lyel a gép az egész egy hektáros területet beveti. Egyszóval: F = 10 000 : 12,65 = 790,5 Kiszámítottuk tehát, hogy a gép kerekének 790,5 fordulatot kell tennie, amíg egy hektárt bevet. Ha ezt az összeget 10-zel vagy 100-zal elosztjuk, az eredmény azt mutatja, hogy hányat kell fordulnia a keréknek, amíg 10 árra, illetőleg egy árra elveti a magot. Most már könnyen megtudjuk, hogy milyen fokozatra kell a gépet beállítanunk, ha 180 kg vagy 200 kg, vagy pedig ennél is több, illetőleg kevesebb magot akarunk vetni. Hévérrel alátámasztjuk a vetőgépnek azt az oldalát, amelyről a vetőhenger a meghajtást kapja, úgyhogy a meghajtó kerék ne érje a földet. Ezután ponyvát terítünk a gép alá. Feltöltjük a magot, s a hajtókerék egyik küllőjét megjelöljük, majd a magtartály végén is jelet húzunk, amelytől a megjelölt küllő elindul. A gépet körülbelül a mag nagyságának megfelelően állítjuk be, összekapcsoljuk a vetöhengert a hajtókerékkel és elvégezzük az egy árra eső 7,9 fordulatot. Ha például tavaszi árpából 180 kg-ot akarunk vetni, akkor 1 árra 1,8 kg jut. Viszont ha a 7,9 fordulat alatt csupán 1,7 kg mag hullott a gépből, akkor a szabályozót valamelyest nagyobbra állítjuk, amíg csak nem hull ki a várt 1,8 kg. Most ellenőrzés céljából 79 fordulatot végzünk (10 árra), ugyanis minél nagyobb fordulatszámot veszünk alapul, az eredmény annál megbízhatóbb. Végül följegyezzük a gép számát és a vetőmagmennyiségeknek megfelelő fokozatot is. Ne felejtsük el, hogy a leforgatás műveletét minden gépen külön kell elvégeznünk, mert az ugyanolyan fajtájú gép is eltérő fokozaton vetheti ki ugyanazt a magmenynyiséget. Nagyon fontos a vetőgép pontos beállítása és ellenőrzése, ha lucernát vagy vörösherét szándékszunk vetni, mert részint több évre szolgáló takarmánykészletet akarunk biztosítani állatállományunknak, tehát fontos a helyes és pontos vetés, részint az értékes magvakat nem gazdaságos csak úgy találomra elvetnünk, mivel fölöslegesen emelnök a termelési költségeket. Nagy hiba, hogy gépállomásainkon kevés a pontosan dolgozó vetögép, de ha új gép kerül is az állomásra, ezt az esztendő során mindenféle mag vetésére használják, s az új gép egy-két év múltán éppolyan pontatlanul működik, mint a többi. Helyes lenne, ha az értékes magvak vetésére a gépállomások egy-két új gépet tartalékolnának, amelyet másra nem használnának föl. Igen kevés olyan gépet találunk gépállomásainkon, amelyek vöröshoréböl el tudják vetni ha-onként a 18 — 20 kg-ot, s ha igen, akkor is csupán széles sortávolságra. Tudniillik ha kevesebb tölcsért alkalmazunk, jobban megnyithatjuk a vetönyílásokat, míg sürüsoros vetéskor szűkebb nyílásokat kell hagynunk ugyanolyan vetőmagmennyiség esetén is. Ám ilyenkor ér bennünket a legtöbbször meglepetés, mivel egyik-másik tölcsér még csak vet valamit, de a többi semmit. Külföldön és némelyütt nálunk is olyan különleges vetőgépfajtával rendelkeznek, amelyeken a hajtókerék és a vetőhenger között sebességváltó-szekrényhez hasonló fogaskerékrendszer működik, amely a hajtókerék egyenletes forgása mellett a vetőhengemek különböző fordulatszámot ad. Itt tehát nem a vetőnyílás szűkítésével vagy bővítésével szabályozzuk a magmennyiséget, hanem a vetöhenger fordulatszámának módosításával. Ezen a gépen három sebesség kapcsolható, s minden sebesség nyolc fokozatú; az A (lassú) sebesség az aprómagvak, a B (közepes) sebesség a középnagyságú és a C (nagy) sebesség a nagy magvak vetésére szolgál. Tizenöt soros hengeres vetögép beállítása különböző magmennyiség vetésére a Sósszigeti Növénynemesítő Állomáson. Kállay Lajos elvtárs munka közben A felsorolt irányelvek ismertetésével főleg az volt a célom, hogy az illetékes dolgozók ne akkor győződjenek meg a vetés helytelenségéről, amikor az már késő. Aki vetögéppel dolgozik, annak már előre biztosan kell tudnia, hogy a bevetendő területre mennyi vetőmagra van szüksége, ha helyesen akar vetni. Gűtai József, a Sősszigeti Növénynemesítő Állomás dolgozója Hasznos odúlakó madarak telepítése A bátorkeszi erdőgazdaság területén Bátorkeszi, Madar és Perbete határában elterülő erdőségekben fészekodú kís’érleti telep létesült, ahol különféle kísérleteket végeznek a hasznos odúlakó madarak megtelepítése érdekében. így a különböző vegyszerek mellett a madárvilág is mint hasznos biológiai tényező hathatós szerephez jut a rovarkártevők leküzdése terén. Stollmann András (Komárom)
