Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-02-18 / 14. szám
50 VIRÄGZÖ MEZÖGAZDASÄG 1959. február 18. LOSY BÉLA: A téli és tavaszi szántás A korszerű talajmüvelés megköveteli, hogy mikor és miképpen szántsunk. E két feltétel szorosan összefügg, mert esak az idejében végzett szántás lehet minőségileg is kifogástalan. Sokszor a két karácsony, a római és görög karácsony között végzett szántást is őszi Rántásnak nevezik, mert tavaszig még hosszú hetek sora telik el, amikor a tél elvégezheti talajbeérlelő munkáját. Az igaz, hogy a téli fagy morzsalékossá teheti még a talajt, azonban az ilyen „kései őszi szántással" két hibát követünk el. Az egyik az, hogy ebben az időben a hideg megszünteti a hasznos talajbaktériumok tápanyagfeltáró munkáját. Ezért felvehető tápanyagokban szegényebb lesz a talaj, mint akkor lett volna, ha az őszi szántást még október második felében végeztük volna el. A másik hiba az, hogy a talaj kevesebb vizet köt meg az őszi csapadékból. Ez különösen akkor áll fenn, ha tarlóról van szó, mert a csapadék nagy része itt elfolyik és elpárolog. Figyelembe kell vennünk ezeket a hibákat — a talajnedvesség és a tápanyagkészlet csökkenését —, hogy helyreállítsuk a talaj termőerejét. Növelnünk kell a műtrágya adagolását, s tekintetbe kell vennünk a műtrágya minőségét és milyenségét is. így egyrészt pótoljuk a tápanyaghiányt, másrészt enyhítjük a talajnedvesség hiányának következményeit. Ugyanis, ha felvehető tápanyag bővebben van jelen a talajban, akkor az kevesebb vízben is feloldódik, s így a növény kevesebb vízzel is felveheti a szükséges tápanyagokat. Hogy a nagyobb műtrágya-adagolást miként végezzük, ez attól függ, hogy mit akarunk vetni a későn szántott talajba. A rövid tenyészidejű növények esetén — amelyeket nem lehet fejtrágyázni — legjobb, ha már a vetés előtt 10 — 20 százalékkal több műtrágyát adagolunk. A kapásnövények esetében pedig úgy jó, ha kapálások előtt — a növények fejlettsége szerint — végezzük a műtrágyázást. Ha a takarmánynövényektől sarjút is várunk, akkor a kaszálás után is műtrágyázunk. Nagyon jó, ha az ilyen póttrágyázást trágyakeveréssel kapcsoljuk össze. Tulajdonképpen akkor szokott elmaradni az őszi szántás, amikor az eke „kifagy a talajból“. A gépi vontatású eke azonban akkor is bírja a munkát, ha egy arasznyira megfagy a talaj felszíne. így ma már a téli szántás is lehetővé vált. Ez azonban mindig az előbb említett hibákkal jár. A téli szántás egyetlen előnye, hogy nem marad el a munka tavaszra. Óriási üzemi hátránya, hogy a gépek alapos rendbehozásának idejére esik. így a tavaszi munkára nem lesznek kifogástalanul üzemképesek a gépek. Szokás volt valamikor a havat beszántani. Ogy gondolták, hogy a hóval trágyát szántanak be. De ebből csak annyi igaz, hogy a barázdába forgatott hó növeli a talaj nedvességét, mivel nem párolog olyan könnyen el, mint a felszínről. A télen kihordott istállótrágyát is jobb mindjárt beszántani, mint elterítve tavaszig, ha az eke nem fagyott ki teljesen a barázdából. Ezzel nem azt mondom, hogy nem lett volna jobb már augusztusban beszántani a trágyát! De ha nem tudtuk akkor elvégezni, végezzük el télen. így tavasszal még mindig jobban előkészíthetjük vetés alá a talajt, mint abban az esetben, ha a trágya beszántásával egyidejűleg már a vetógép elé is dolgozunk. Ha nem is dolgozódik át a trágya a hideg talajban, mégis megülepedik tavaszig a föld és nem lesz hézagos. A téli szántás inkább altalajtúróval mélyített legyen, mint mélyen forgatott. Nem lehet határozottan megmondani, hagy meddig tart a téli és mikor kezdődik a tavaszi szántás. Évenként változnak a feltételek. Ha eltűnik a hó a mezőről, szántani még nem lehet, mert közvetlen tavaszi alá csak akkor jó szántani, ha az eke nyomán morzsalékosan omlik a föld. Nyirkos, nedves talaj szántása szalonnás és szétdolgozni nem lehet, mert kenődik. Mivel szeletekben fordul a föld, a barázda fenekén légcsatorna marad és így a talaj nagyon levegős, huzatos és hamar kiszárad. Az ilyen szántásban sok aprító, rögtörö munkával sem lehet jó vetőmagágyat készíteni, és ráadásul elpazaroljuk a termőréteg nedvesség készletét is. A hideg böjti szél és a párolgással járó hőmérséklet elvonás következtében lehűl a talaj és megszűnik a talajbaktériumok hasznos tevékenysége is, annál inkább, mert az ehhez szükséges nedvesség szintén hiányzik. Ilyen talajban csak egy kiadós meleg eső hatására indul meg a hasznos talajélet; A tavaszi vetés munkája mindig sürgős; ezért nem csoda, hogy sokszor nem várják ki a jó szántás idejét. Ezért a korszerű talajművelés az őszi szántást írja elő, hogy időben és jól el lehessen végezni a tavaszi vetést. A tavaszi szántás — ha olykor jó terméssel is jár — mégiscsak szerencsejáték. Üjabban mégis sokfelé látni, hogy tavaszra is marad szántanivaló. Még a tarlóval telelt földön is van egy-két nap, amikor jólesőn nézheti az ember az eke tavaszi munkáját. Tavaszszal a felmelegedő földben erős munkába fognak a talajbaktériumok. Gyorsan fogyasztják a tarló és a gyomnövények gyökereit, s ezzel morzsalékossá teszik a talajszerkezetet. Ilyenkor áramlik a talajból az a kellemes, tavaszi földszag. Nehéz eltalálni ezt az egy-két napot, mert minden talaj esetében máskor van, s a talaj összetételétől, a televénytartalomtól és a felmelegedés fokától függ. Ezért legjobb, ha ásóval vagy kapával megvizsgáljuk a talajt, hogy beleereszthetjük-e már az ekét. Ha ilyen morzsalékos talajba vetünk és ha nem késik sokat az éltető, meleg eső, akkor nem panaszkodhatunk a termésre. Tavaszi szántáskor számolnunk kell azzal, hogy a termőréteg megforgatásával az amúgy is kevesebb talajnedvességből veszendőbe megy egy rész. Ezért ha korai terményt vetünk, akkor ügy járjunk el, hogy az ekét nyomon kövesse a fogas, majd a henger, ezt a vetőgép és a magtakaró borona. Vagyis amit felszántunk, az estig be is legyen vetve. Ha egyúttal műtrágyázunk is, akkor a kálium- és foszfortartalmú műtrágyákat a szántás előtt szórjuk el, hogy bekeverődjenek a talajba, mert ezek a műtrágyák nem mosódnak le a talaj mélyebb rétegeibe. Ellenben ha felszínen maradnak, akkor a növény gyökérzete nem hatol mélyebbre a talajba tápanyagok után, s így a szárazságot jobban megsínyli a növény. A nitrogéntartalmú műtrágyákat fejtrágyaként adagoljuk, de ügyeljünk arra, hogy ne túlozzuk a műtrágyázást, mert a buján fejlett növény részére nincs elég nedvesség, hacsak nem jön idejében eső. A későbbi vetés alá is akkor kell szántanunk, amikor a legmorzsalékosabb a talaj az eke után. A szántást megboronáljuk, hogy elsimítva várja a talaj a későbbi munkát. Abban az esetben, ha elmulasztottuk a legjobb szántás idejét és úgy látjuk, hogy szárazabb a föld a kívánatosnál, akkor „kétrétegű" munkát kell végeznünk. Előbb tárcsával majd fogassal meglazítjuk a talaj felső rétegét, hogy az eke a porhanyós részt fordítsa a barázdába. A felforgatott rögös talajt fogasolással és hengerezéssel készítjük el a vetésre. Amíg az előbb azt mondtuk, hogy a vetögép után a magtakaró borona menjen, ebben az esetben a hengerezés zárja le a munkasorozatot. Ugyanis amikor nem szükséges tárcsázni a vetés előtt, még hajnali fagyokra is számíthatunk. A hengerezett talajon jobban megérzi a növény a fagyot. Gyakran láthatjuk, hogy az árpa a tövénél megfehéredik, sokszor le is fekszik és addig megáll a fejlődése, amíg nem jelennek meg az új levelek. Legelsőnek a tavaszi búzát szőkítik vetni. Ha nem vethetjük őszi szántásba, akkor inkább mást vessünk helyette. Hasonló a helyzet a mákkal is. Mindkettő alá nagyon korán kell szántani. Ha olyan korán végezzük a tavaszi szántást, hogy éjszaka még fagy éri, akkor a tapasztalatok szerint a növénynek a vadrepce és a vadzab tömegével kell megküzdenie. A vadrepce ellen vegyszeres gyomirtással védekezhetünk, de a vadzab ellen nem. Az őszi szántáskor is ugyanúgy a talaj felületére kerül a gyommag, mint a tavaszi szántás idején, de tavasszal, ha az csírázásnak is indul, nem tud begyökeresedni, mert a tárcsázás, fogasolás alkalmával mindig kiforgatódik. Ha télen sem tudunk minden táblát megszántani, akkor tavaszi szántásra lehetőleg azt hagyjuk, amelyen öntözni tudjuk a vetést. Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy a talajbaktériumok nem tárják föl a talaj nyers tápanyagait, s ezért sokkal nagyobb gondot kell fordítanunk a trágyázásra. Mindezeket azért mondtam el, hogy szem előtt tartsuk a korszerű agrotechnika követelményeit és hogy az elkövetett hibákat is a lehető legjobban orvosoljuk. Az üzemvezetés feladata, hogy ügyesen használja ki a lehetőségeket. < ► Szudáni cirokfű lucerna helyett A magyarországi Mártonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézetben végzett kísérletek eddigi eredményei azt igazolják, hogy a termesztésre ajánlott édes szudáni cirokfű a nyári zöldtakarmányozásban maradéktalanul pótolja a lucernát. Azok a gazdaságok, amelyek ezt a felismerést hasznosítják, nagy mennyiségű lucernaszénát takaríthatnak meg a téli fehérjeszegény takarmányadagok feljavítására.
