Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-02-18 / 14. szám
\ TARTALOM NÖVÉNYTERMESZTÉS Lósy Béla: A téli és tavaszi szántás............................................50 G ú t a i József, a Sósszigeti Növénynemesítő Állomás dolgozója: Pontosan állítsuk be a vetőgépeket..............................51 Előkészületek a nagyüzemi trágyatakarékos termesztésre . 52 Két termelési mulatóval már túl a célon..........................................52 ÁLLATTENYÉSZTÉS Péterfalvi László (Bodok): Biztosítsuk a magasabb tojáshozamot a téli hónapokban 53 Dr. B á r d Sándor tanársegéd (Kassa): Ilyen ló csak három van a világon...........................53 KERTÉSZET, SZŐLÉSZET Ruttkay Béla: A gyümölcsfák ápolása..........................................54 Varga István (Léva): Szobanövényeink gondozása ... 54 MÉHÉSZET Nagy Júlia (Nagylég): A méhek tavaszi ébredése .... 55 Csontos Vilmos: Alakítsunk méhészeti szakköröket ... 56 C o m p o 1 y Zoltán (Bodrogmező): A méhek jelentősége a növénytermesztésben ..............................56 A méz illata.....................................56 V.__________________J bekből, amelyeket január 31-én vettek ki a keltetőből, már március utolsó napjaiban sokasodtak a százasok. Télen és tavasszal, amikor a növénytermesztés még egy fillért nem hozott, fő bevételi forrásuk a baromfi volt. Az első félévben csupán tojásért közel 300 000 koronát kapott a szövetkezet. Tanácsos tehát, hogy a baromfitenyésztéstől eddig idegenkedő szövetkezetek is nagyüzemi alapra helyezzék a baromfitartást. A nagyüzemi tenyésztésben lehetővé válik az új technológia módszereinek bevezetése — mint amilyen a mélyalom vagy az önműködő nevelőtelepek használata stb. —, amelyek nagyban csökkentik a termelési költségeket, egyszóval növelik a tiszta bevételt. Saját javunkra és népgazdaságunk érdekében használjunk ki minden alkalmas területet és szélesítsük ki a csibék, tyúkok, kacsák, libák, pulykák tömeges nevelését. Keltetőállomásaink jól felkészültek az idényre; rajtunk a sor, hogy állattenyésztésünknek ez az ága is büsásan jövedelmező forrása legyen szövetkezeteinknek. (S) ■% Újfajta mezőgazdasági gépek A magyar földművesszövetkezeti kereskedelem ebben az esztendőben mintegy harmincféle mezőgazdasági gép behozatalával támogatja a mezőgazdaság fejlesztését. Az új gépfajták közül említsük meg a burgonyaosztályozót, borsóválogatót, a svéd gyártmányú aprómagtisztítót, a tejfölözőt, állatnyírót, takarmánypépesítőt, palántaültetőt stb. A baromfitartás jól jövedelmez A* állattenyésztési termelés fokozásának egyik elengedhetetlen követelménye az apróbaromfitartás kiszélesítése. Országos viszonylatban nagy lehetőségeket és tartalékokat jelent számunkra a baromfitenyésztés. Hiszen a befektetett tőke egészen rövid idő alatt megkétszereződhet. Ezt a valóságot már több szövetkezet felismerte és él is a lehetőségekkel. Általában azonban a baromfitenyésztés még kisüzemi szinten mozog. Szövetkezeteink túlnyomó része csak próbára tart baromfit, s nem hisz annak jövedelmezőségében. Pedig nem egy nagyüzem bizonyítja ennek ellenkezőjét. Például a sókszelőcei szövetkezetben az állattenyésztés legjövedelmezőbb ága a baromfitenyésztés. Tavaly a téli csi-A Nyugat-szlovákiai Baromfitenyésztési Vállalat récsei üzemében Lednár Antónia zootechnikus ellenőrző szemlét tart a kibújt csibék fölött. Az üzem július 10-ig 300 000 csibét szándékszik kikeltetni, s ez idő szerint a kikelt csibék száma 50 000 körül tart. A nagyobb megrendelők sorából a vásárúti szövetkezet eddig 6000, az oroszvári szövetkezet 4000 és a Gombai Állami Gazdaság 2000 csibét vásárolt a récsei üzemtől. A SZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLÉKLETE III. ÉVFOLYAM ♦ 7. SZÁM 1 Q^IQ fnKntiót' 1 fi
