Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-02-18 / 14. szám
ÍÖ59. február 18. JxalKid Földműves 3 Érdem szerint fizetnek BlaSka Juraj A berzétel részleg alig pár kilométerre van Rozsnyótól, de a Jolsvai Állami Gazdasághoz tartozik. Az út egyik oldalén istállók állanak. Szemben új lakások egész sora büszkélkedik, amelyekben a gazdaság dolgozói laknak. Az egyik ház tetejéről a távolbalátó antennája hirdeti az életszínvonal emelkedését. A régi urasági épület ma már csak raktárnak szolgál és ott végzik a traktorok javítását. A gazdaságról elmondható, hogy nemcsak űj épületek épülnek, hanem lelkesedéstől fűtött emberek is formálódtak. — A mj munkásaink olyanok, hogy vasárnap is készek dolgozni ha kell. Traktorosaink pedig sokat segítettek a helyi szövetkezetnek. Nagy segítséget nyújtottak az árvíz idején az elmúlt évben, mikor derékig érő vízből mentették a gazdaság állományát - vélekedik a helybeli dolgozókról Bence József, a gazdaság raktárosa. — Nemrég még ez a részleg volt a legrosszabb. Ma már azonban máso'dik évben a vándorzászló tulajdonosai, vagyis a legjobb részleg. Mindez annak köszönhető, hogy bevezették a teljesítmény szerinti fizetést, hogy az üzemi szervezet helyesen szervezi meg a munkaversenyt az egyes munkacsoportok között. Növénytermesztési csoportnál bevezették a prémiumrendszert. Ha valaki heti hat munkaegységnél többet teljesített, arra 50 százalék prémiumot kap. Természetesen itt vigyáztak a norma szilárdságára. így sikerült elérniük, hogy senki sem azt nézte, hogy hány órát dolgozott, hanem mennyi és minő munkát végzett. A növénytermesztési csoport minden 100 korona után 2 kg terményt kapott, vagyis kaptak azok, akik elérték a tervezett hektárhozamot. Ahol nem érték el a tervezett hektárhozamot, ott a 2 kg-nak csak bizonyos részét kapták meg. Az elmúlt évben a gazdaság mérnöke, Furman elvtárs kísérletet végzett a kukorica- és a cukorrépamag előkészítésével. Ez által a kukoricánál 6, a cukorrépánál 18 mázsával értek el nagyobb termést, mint más parcellákon. Ez évben már így végzik minden tábla vetését. Majdnem minden munka szünetel, a gazdaság istállójában azonban serény munka folyik. Bence József raktárossal és a fiatal állattenyésztési csoport vezetőjével Görgei Lajossal sorra jártuk az istállókat. A borjak körül Fábián Lajost és feleségét találtuk. Beszédközben elmondották, hogy régebben csak darabszám szerint kapták a jutalmazást. Ma mér a súlygyarapodás után. A tervezett 48 deka napi súlygyarapodás helyett 79 dekás súlygyarapodást értek el. Szépen kerestek. Most a házhely kimérését várják, hogy megkezdhessék az építkezést. íme az egyik példa, ahol jobban keresnek a gondozók, az elvégzett műnk után kapják a fizetést, de jobb ez a gazdaságnak is. A növendékállatok szépek, tiszták és jól is növekednek. Látogatásunk második állomása a tehénistálló. 172 fejőstehén van. Tiszták és jó húsban vannak, mely a lelkiismeretes gondozásra vall. A gondozókat a kifejt tej és az elválasztott borjak után fizetik. Fábián elvtárs meg is jegyzk — Jobb ez így, mert mindenki anyagilag érdekelve van a termelésben, mitagadás, így én is jobban gondozom őket, mintha a sajátom volna. El is érte a tervezett napi 7,6 literes tejhozamot tehenenként, sőt terven felül 2000 litert fejt ki. Az istálló másik felében Blaika Juraj, a gazdaság legjobb fejőgulyásával találkoztunk. Neki 10,8 literes átlagot sikerült elérni. — A hogyan kérdésre mosolyogva adja a választ. — Hát csak úgy, hogy gondját viselem a teheneknek, s leginkább talán annak is köszönhetem — toldja meg a szót — hogy a termelés után kapom a fizetést. A téli hónapokban 2500, nyáron 3000 koronát keresek. Hogy ez évben még jobban fog dolgozni — az bizonyos, mert megbecsülik és munkája elismeréséül decemberben felvették a tagjelöltként a pártba. Bármerre járunk, mindenütt ugyanazon a vélemény — így a helyes, így a Jó, ha mindenki az elvégzett munka után kapja jutalmát. Ezt mondja Varga László is, aki úgy szereti a gazdaságot, hogy egy kanca lábtörését meg is siratta, de Így mondja Gál János borjúgondozó, aki napi 87 deka, Fábián Lajos sertésgondoző, aki 76 dekás súlygyarapodást ért el. Varga Sándor bácsi nyugdíjas. Több társával a régi urasági cselédek közül maradt ott. — Most és akkor, — legyint kezével — a sovány komencióért testestől lelkestől eladtuk magunkat. Most is dolgozunk, de amennyit dolgozunk, azért meg is kapjuk a fizetést. A gazdaságban serényen folyik az üzemi munkaiskola. A dolgozók 70— 80 százaléka rendszeresen látogatja. Ez mind a szakszervezet dicséretére válik. Éppen úgy az is, hogy az elmúlt évben szép kultúrmunkát végeztek az üzemi klub keretében. Szükséges is ez, mert hisz a gazdaság 30 százalékát fiatalok képezik. A közeli napokban nagy örömük lesz. A gazdaság két fiataljának, Farkas Margitka és Fábián traktoros esküvője. A két volt cseléd gyermeke együtt indul a boldog jövő felé. Az egykori dohos cselédlakás helyett tágas otthont kapnak. A százszor megálmodott életszínvonal nékik már valóság NÉMETH JANOS ★ ★ ★ A VISNYÖI szövetkezet az oszthatatlan alapra 18,7 százalékot adott s emellett a 10 korona előlegen kívül még 10 koronát osztottak munkaegységenként. Így van az, ha a szövetkezet tagjai helyesen gazdálkodnak és gondolnak a jövőre ia. (nj) Tíz éve a GTÁ újítója Az alsószeli EFSZ küldöttel a gálán tai járási konferencián örömmel veszik át a JNB vándorzászlaját Ha megkérdeznénk a surányi GTÄ bármelyik dolgozóját, hogy ismeri-e Trstenovic elvtársat, bizonyára igennel felelne. Hisz a 43 éves Trstenovié elvtárs a traktorállomás egyik legrégibb dolgozója. 1948-ban ő is az alapító tagok között volt. Nem ijedt meg a gépállomás nehéz munkájától. Az élet keményre edzette Trstenovicot, mint ő a vasat, mert mivel apja — aki mint a Némes gróf bérese dolgozott — nyolc gyereket nevelt, mu- . , száj volt neki is vl az élet nehézségeivel harcba szállni. Most, ahogy Trstenoviő elvtárs mondja, egész más a helyzet. Öt gyermekének már nem kell az élettel küzdenie, mint az ő idejében. Ezért tartozik a GTÄ legjobb dolgozói közé nemcsak a surányi járásban, de az egész nyitrai kerületben. Trstenovic elvtéri mér a kezdettől fogva kiváló újítója a traktorállomásnak. Hisz ő nyújtott be javaslatot a modern trágyalélajt megszerkesztésére. Ehhez hasonlóan egész sor újítást sorolhatnánk fel a gépek és megmunkáló eszközökre vonatkozólag, amelyeket valóra is váltottak. Ezért dicsekedhet TrstenoviC elvtárs öt elismeréssel, amelyeket újítójavaslataiért kapott a KNB-tól, Erdő- és Mezőgazdasági Minisztériumtól és a Megbízotti Hivataltól. Emellett még pénzjutalomban is részesült. Az 1956- os éven „a mezőgazdaság legjobb dolgozója" jelvényt szerezte meg. Az utolsó években valahogy „csendben“ maradt, mintha nem lenne mit újítani. Pedig sok hasznos ajánlata van. Például milyen értékes és olcsó volna a fekáliás kocsin végzett újításának javaslata, ahol a legelők javításánál a hűgylevet csak egy keskeny sávra önti a szerkezet. Trstenovió 6 méter szaius szétíecskendezőcsövet ajánl, amelyből a húgylé saját nyomása által háromszor akkora területen osztódna szét mint eddig. És mindez csak néhány koronába kerülne. Pénz, valamint eröbeni megtakarítást jelentene a TEK-2 jelzésű burgonyakiszántóra tervezett szedőkosár. Ennek valóraváltásával a burgonyát rakásokba lehetne rakni bizonyos távolságokra. Mennyi felesleges hajlongástól mentenénk meg parasztjainkat! Trstenovic elvtársnak az ilyen és hasonló indítványai még csak elgondolások, mert a GTÄ volt vezetősége nem segített munkájában sem anyagilag, sem szakmai téren. Csak úgy készíthetett el valamit, ha a saját erejére támaszkodott. Valahogy keményre edzett személyisége kezdett ellágyulni a nehézségek küszöbén és elhallgatott, visszavonult. Az újítómozgalom iránti érdeklődés nincs náluk a szükséges színvonalon annak ellenére, hogy ő is a kerületi újítóbizottság osztályájának a tagja. Azt, amit az újítókról való jobb gondoskodás hozna, megláthatnák a nyitrai KNB-on is, ahol az újítókról való gondoskodás szinte feleslegesnek tűnik. Ogyanúgy a szakemberek egyesülete kerületi bizottságának is figyelembe kellene vennie a gazdasági szervekre támasztott követelményeket. Kerületi méretben figyelmen kívül marad sok jó és hasznos újítás a GTA-ok részéről, amelyekre nagy szükség lenne a mezőgazdasági termelés fokozásánál. A traktorállomások második 10. évének munkája bizonyára javulást hoz ebben az irányban. Olcsóbban építkezünk A királyhelmeci járás szövetkezetei az építkezés olcsóbbá tételét olyképpen segítik elő, hogy élnek az önsegélynyűjtotta lehetőségekkel. —i Csaknem mindegyik EFSZ saját építő-csoporttal rendelkezik. Hogy a beruházási költségeket csökkentsék, jól felhasználják a helyi épületanyagforrásokat. Ilymódon például a szentesi EFSZ csupán a K-96 típusú Istálló felépítésénél -, melynek munkálatait nemrég fejezték be - 110 ezer koronát takarított meg. A kisgéresiek NK-II istállót építettek, önsegélyes alapon, ök is a helyi anyagforrások felhasználásával s a megtakarított mintegy 325 ezer koronát más kiadások fedezésére fordítják. Ugyancsak Nagykövesden és Szentesen is hasonlóan cselekedtek. Járásunkban már a szövetkezetek nem a 700-800 ezer koronát felszippantó istállókat építenek, hanem feleannyi költséggel hasonlót, korszerűt. Legutóbb arra az elhatározásra jutottak, hogy az építkezés olcsóbbátevése érdekében a háztáji gazdaságban levő régebbi szénatartókat szétszedik, s faanyagát felhasználják a közös istállók építésénél. LEFKOVICS JÓZSEF, a királyhelmeci JNB mezőgazdasági osztályának vezetője rr ávolról szinte városnak tűnik ■*- a löki szövetkezet gazdasági udvara. Efféleképpen vélekedik kísérőm Jónás bácsi is ... A növendékmarha istálló mellett Tóth Jónás büszkén tárja szét karját. — Ezt is a múlt évben építettük. Es a lóistállót is, melyen most végzik az utolsó simításokat... A lóistálló felöl kopogás, szófoszlányok hangzanak felénk. Arrafelé tartunk ... Csontó János az építkezési csoport vezetője fogadja köszönésünket. Ismerkedés Után ott kezdjük, hogy a löki szövetkezet - a múlt évben - 1 millió korona értékben építkezett. Mégpedig önsegéllyel! — Tehát saját építkezési csoportja van a szövetkezetnek? — Igen! — Es felhasználják a helyi anyagforrásokat ? — Nem! Zátonyra futott a lökiek hajója...- Nincs gépünk, mellyel megnyitnánk a homokbányát. Már kértünk a járástól, de az ígéret mindig csak ígéret /maradt!... Most arra vagyunk kiváncsiak, mennyivel előnyösebb és olcsóbb az építkezés, ha a szövetkezet tagjai irányítják és végzik az építkezést. Annál is inkább érdekel ez bennünket, mivel az EFSZ egyes tagjainak az a véleménye, hogy az építkezés juttatta zátonyra a szövetkezet hajóját!... — Ez nem igaz! — mondja nyomatékkai a hangjában a csoportvezető. — Lássuk csak miért? Kopott t'áblájú noteszt vesz elő. Bütykös újjai a „plajbászra“ tapadnak, majd hozzáértően sorolja az adatokat, számokat.- A múlt évben egy űj 102 férőhelyes növendékmarhaistállá építése és a tehénistálló átalakítása volt tervbevtve. Ezen építkezési munkálatokra 5100 giunkaegységet terveztek.- Ogy értesültem, hogy túllépték a tervezett munkaegységeket! Előre lapoz a kis „bibliába" s azt mondja:- Ez igaz, de azt hiszem meg is dolgoztunk a többletmunkaegységért. Ugyanis terven felül felépítettünk egy C —36-os típusú 53 férőhelyes istállót, megkezdtük a 77/118 típusú tehénistálló építését és befejeztük a 380 méteres út építését is. Ezenkívül hozzáláttunk egy kút ásásához. Nem lehetek hihetetlen Tamás. Saját szememmel látom az új korszerű istállókat, lábam alatt is koppon a frissen kövezett út... NÉGYEZERÖTSZÁZ MUNKAEGYSÉG! Ennyivel „lépte" túl az építkezési csoport a tervezett munkaegységet. Szép szám, de azt hiszem nem „száradhat“ a csoport lellfén. Sőt azt mondhatjuk, derék „gyerekek“ a kőművesek és az ácsok! Hogy miért? Elárulom! Amikor megalakult az építkezési csoport - a taggyűlés határozata alapján - egyezségét kötött az EFSZ vezetőségével, hogy az egyes épületekre tervezett és a bank által kiutalt pénzösszeget átszámítják munkaegységekre. Egy-egy munkaegység értéke a természetbeniekkel együtt 23,50 koronát tett ki, „Kiegészítésképpen" szó esett arról is: jó volna ha az építkezési csoport tagjai részt vennének a gabona és a takarmány félék betakarításában is. Az építkezési csoport elfogadta a javaslatot - gondolván: mindnyájuk érdeke, hogy gazdagodjanak, erősödjenek! és becsületesen helytálltak az aratásnál és a takarmány begyűjtésénél! Eddig tehát rendjén van a dolog. Azonban nemtörődömségből hiba csúszott a számításba. Ugyanis az építkezési csoport tagjai a tervezett 6 ko* róna előleg helyett (ugyanúgy mint, az EFSZ többi tagjai) augusztustól november végéig már csak 4 korona előleget, decemberre és januárra pedig egy árva fillért se kaptak! AZ OSZTALÉKOT CSAK'ÁLMUKBAN LÁTTAK! Nagy hiba ez, különösen azért, hogy a szövetkezet vezetősége az önsegélyes építkezéssel megtakarított pénzösszeget előlegként kifizette a tagságnak! S mit szült ez az elhamarkodott és felelőtlen lépés? Nemtörődömséget, hanyagságot! A tagok csak akkor mentek munkába amikor kedvük telt, s ha el is mentek több kárt csináltak, mint hasznot.- Ne siess, van idő ... Majd küld a bank pénzt!... - intették a „jólelkűek" az iparkodókat. Nagyban lerontotta a munkaerkölcsöt a szövetkezet vezetőségének azon intézkedése is, hogy évközben - úgy mond a járás javaslatára! — „javítottak" a vezető személyek munkaegységein. Természetesen sablonosán - mindenkinek három munkaegységet szavaztak meg! Így a tervezett 3961 munkaegység helyett 5638-at merítettek ki! A „jó példa" csakhamar követőkre talált. A fejögulyások például kijelentették, hogy nem dolgoznak „bagóért!“. (100 liter kifejt tej után 3 munkaegységet kaptak). Mit volt mit tenni, hozzá kellett látni a vezetőségnek a fizetés „rendezéséhez“. Mégpedig a gulyások tetszése szerint. így maradt csupán tervben a 246 ezer liter tej, bár a munkaegységet az állattenyésztésben (a tervezett hozamok elérése nélkül) 2241-el túllépték. A tehenek napi fejési átlaga alig négy liter, a marhahúsbeadást csak 68 százalékra teljesítette a múlt évben a szövetkezet, a tervezett 74 203 tojás helyett csak 43 560-ról tudnak számot dani. Helyes volt hát a „fizetésrendezés" ? Egy csöppet sem! Hiszen valamenynyien tudjuk, ha emelkednek a termelési költségek, csökken a munkadíj. Caramlökön például — a befektetett munkát leszámítva, ami 838 korona - 1267 koronát jövedelmez egy hektár föld. HIHETETLEN, DE VALÓSÁG! Azf is nehezen fogja jel a józan ész, hogy a löki határban csak 160 mázsa cukorépa, 9,8 mázsa árpa terem 1—1 hektár földön. Vagy azt, hogy a szövetkezet 400 tyúkja 8-10 tojást tojik naponta! Távol álljon tölünk az a gondolat, hogy Dianovszky Jolán, Hajdú Erzsébet és Kiss Ilona rántottán „tengeti" életét, azt azonban bátran állítjuk; a tojásra vadászók több tojást szednek össze a tyúkfarm környékén, mint a gondozók a tyűkfarmon! Az egyik szövetkezeti tag például azt újságolta:- Ha olyan lennék, mindennap tojást ehetnék!... Végül tisztázzuk: miért futott zátonyra a löki szövetkezet hajója? Az elmondottakból már eddig is kitűnt, hogy az EFSZ volt vezetősége, Moravszky György elnökkel az élen felelőtlenül vezette a szövetkezetét. Hogy ez mennyire így van, bizonyítja az a tény is: 175 hektár földön még a mai napig sem végezték el a mélyszántást. Az összes nyári trágya az istállók körül enyészik, s veszíti el tápértékét. Műtrágyát — a múlt évben - a tervezett 270 mázsa Thomas - liszt helyett 150 mázsát, ammóniumszulfátot a tervezett 193 mázsával szemben csak 38 mázsát adtak a földnek. Szuperfoszfátot csaknem 300 mázsával, mészsalétromot pedig 100 mázsával szórtak el kevesebbet, mint ahogy azt a terv előirányozta. Így aztán nem csoda, hogy: ÜRES A SZÖVETKEZET RAKTÁRA ÉS PÉNZTÁRA! Abban sem a szomszédos falvak lakói a hibásak, hogy egyetlen korona osztalék sem jutott a ledolgozott munkaegységekre, sőt, mint már említettük a múlt év novemberétől nem kaptak előleget a tagok! Az újonnan választott vezetőségnek tehát lesz bőven tennivalója. A tűrhetetlen helyzeten viszont csak úgy változtathatnak, ha szigorúan betartják a szövetkezeti mintaalapszabályzatot, kidolgozzák és alkalmazzák a.házirendet. Mert az „enyveskezííek“ máskülönben nem mondanak le az eddig „jól" bevált mesterségről! Fogják kézbe, — de amúgy legényesen! — az evezölapátot. Közös erővel irányítsák helyes mederbe szövetkezetük hajóját! Zatykő József
