Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)

1959-02-18 / 14. szám

4 siratnád Földműves 1959. február 18. Kéz a kézben f -et mutat a naptár. Ha 1Q K Q í visszatekintünk a múltra, I 7 J7 . az 1948-as februári győ­----;-----------zelemre, — arra a napra, amikor pártunk vezetésével a mun­kásosztály vette kezébe a hatalmat, — világosan látjuk, milyen hatalmas léptekkel megyünk előre a szebb és boldogabb jövő felé. Mintha tegnap történt volna, úgy emlékszem amikor nálunk is az a hír járta: nem élhetünk régi módon, szövetkezetei alakítunk ... Őszintén mondom, akkor még hallani sem akartunk a szövetkezetről. Ma azon­ban már nincs olyan erő, amely leté­ríthetne bennünket a szocialista nagyüzemi gazdálkodás útjáról. De nézzük csak meg, mit hozott nekünk a Februári Győzelem és a szövetke­zeti gazdálkodás? Először is autóbuszjáratot kapott községünk. Felépítettünk egy új kul­­túrházat, ahol mozielőadásokat, kul­­túresteket rendezünk. Egyszóval kul­túráltabban, emberségesebben élünk. Évzáró gyüléí előtt Pereizlényben A szövetkezet irodájában az év­­zérógyűlés előkészítéséről beszélget­nék. Mokső István könyvelő pedig papírjai fölé hajolva töri fejét, őt szólítom meg. — Készülődnek Mokső elvtárs? — Igen. Hiszen amióta szövetkezeti falu lett községünk, ez az első évzáró gyűlés. — Pereszlényben tehát már nincs egyetlen magángazdálkodó sem? — Nincs. Ami annak köszönhető, hogy szövetkezetünk évről évre jobb eredményedet ér el. Ez kitűnik abból SPORT Három jégkorong-győzelem a Szovjetunióban Válogatott jégkorong-csapatunk, amely Prága név alatt a Szovjet­unióban vendégszerepeit, a moszkvai és leningrádi egyformán 2:l-es győ­zelem után harmadik meccsét is meg­nyerte. Ezúttal aDinamó Moszk­va volt az ellenfél; az eredmény 3:1 (1:0, 1:0, 1:1). Gólszerzők: Fakó, Starsí és Vlach, ilL Csisztov. Folytatódott a téglamezei gólözön A Slovan Bratislava fokozatosan egyre erősebb ellenfelekkel készül a bajnoki idényre. Legutóbb a jó ké­pességű II. ligabeli Slovan Prostéjov volt az ellenfél, de a pozsonyi csatá­rok ezúttal is ontották a gólokat. A téglamezeiek 14:0 (4:0) arányban győztek, Molnár (4), Moravcík (4), Bíly (2), Kánássy, Jankoviő és Pa­­zicky góljaival. Egy gólt a kétségbe­esetten védekező prostéjovi védelem hozott össze. Különösen a négy lab­­dá-.iűvész csatár: Molnár, Moravölk, Kánássy és Andrejkovic játéka jelen­tett futbalcsemegét az 5000 néző számára. További eredmények: Bánik Ostra­va— TJ Gottwaldov 3:0 (2:0); Slovan Nitra —Lok. Palárikovo 5:0 (0:0); Lók. Kosice-Iskra Svit 10:1 (2:0, 4:0, 4:0); Sloven Nővé Zámky — Korpjatice 7:0 (4:0); Slavoj Piesíany—Madunice 8:1 (5:0); Lucenec-Opatová—Petva 9:0 (4:0); Tátrán Presov A—Tátrán Pre­­spv ifj. 3:3; Králove Pole —Spartak Brno 0:0; Spartak Staling rád — Sp. Hradec Kr. 1:1 (0:0). ) ♦ Litvinov és Opava az I. jégko­rong-ligában, A II. liga A-csoportjá­­ban a Litvinov a Litomérice elleni 5:3-as, a B-csoportban pedig az Opava az Ostrava elleni 4:3-as győ­zelmével biztosította elsőségét és a feljebbjutást az I. ligába. Kiesnek az A-csoportből: Liberec, Mladá Boles­lav, Sobéslav és Ruzyné, a- B-csopor.t­­ból: Hodonín, Nitra, B. Bystrica és Östroh. HOGYAN TIPPELJÜNK? A Százka 8. hetére tippjeink a következők: 1. Kladno-Chomutov 1 2. Plzen —C. Budéjovice X 1 3. Hradec Kr. — Havlickuv Brod 1 X 4. Liberec—M. Bolesláv 1 5. Motorlet—Smíchov 1 6. Litomérice —Kolín 1 7. Slovan Nitra—T?ebíc 2 8. Spartak Sok. — Kladno 1 9. Radotín —Záv. 9 kvétna 1 10. Lok. Bratislava —Slovan Brat. 2 11. Chomutov—Slavoj Praha 1 12. Spartak Sok. — Slávia RP 2X Pótmérkőzések: 13. Slovan Bratislava —Ostrava 1 14. Teplice — Decin 1 (1—7. jégkorong; 8-9. futball; 10. npi kosárlabda; 11. birkózás; 12. asz­talitenisz; 13 — 14. futball.) ♦ Hazaérkezett a Spartak Trnava csapata. Több mint egyhónapos kö­zel-keleti portya után hazaérkezett a Spartak Trnava csapata, amely ez iflő alatt 12 mérkőzést játszott. Ki­­léncet megnyert, három döntetlenül végződött; az összesített gólarány 41:12. is, hogy a múlt évben a beadási kö­telességet minden terményből száz százalékon felül teljesítettük. A fejlődés megmutatkozik a mun­kaegység értékének emelkedésénél is. Amíg 1956-ban 13,50 koronát fizet­tek egy ledolgozott munkaegységre, 1958-ban már 19 koronát. A termé­­szetbeniek pénzértéke 7,15 koronát tesz ki. Összesen tehát 26, 15 korona a munkaegység értéke. Az elért eredmények mellett azon­ban vannak hiányosságok is, ame­lyek sürgős orvoslásra várnak. Ilyen például a tehenek alacsony napi fe­­jési átlaga — amely jelenleg 5,5 liter. Ezzel nem lehet és nem is szabad megelégedni! Jó volna, ha az EFSZ vezetősége elgondolkozna azon is, hogy a 4,5 hektár kertészetük — amelyből 90 000 korona bevételt terveztek — miért csak 48 ezret adott? Hiszen a szom­szédos alsótúri EFSZ egy hektár ker­tészetből 34 280 koronát vett be. Ez 5 hektárnál 171400 koronát tesz ki! Miért van a kettő között ilyen nagy különbség? Talán a pereszlényi asz­­szonyok nem tudnak úgy kapálni, mint az alsőtúriak?! Vagy az öntö­zéshez nincs elegendő víz? Az előbbi sem lehet kifogás, az utóbbi pedig an­nál kevésbé, mivel a kertészetbe csak a hídon keresztül lehet eljutni!... Ne hagyják a pereszlényi szövet­kezet tagjai a földben a sok-sok ér­tékes koronát. Bányásszák ki — hasznosítsák! Köpönczel Lajos, Ipolyság ★ ★ ★ A zempléni CSISZ-szervezet vállalása A zempléni CSISZ szervezet a kl­­rályhelmeci járás első CSISZ szerve­zetei közé tartozik. A szervezet elnöke Bajor Emil. A VII. VIT-re 400 koronát ajánlott fel a szervezet tag­sága. Továbbá elhatározták, hogy köz­ségükben újabb előfizetőket szereznek a sajtóra. Ugyancsak vállalták, hogy kiter­melnek 500 köbméter komposztot. Továbbá a szövetkezetben megalakít­ják az ifjúsági csoportot, amely jó Baka Béla sertésgondozó naponta 1,24 kg súlygyarapodást ér el a gondjaira bízott hízósertéseknél A szövetkezet megalakulása is na­gyot lendített életünkön. Könnyebb munkával, többet termelünk, gazda­gabbak vagyunk. A múlt évben pél­dául felépítettünk egy sertésólat, egy növendékmarhaistállót, egy nagy mázsát és három kukoricaszárítót. Gazdasági felszerelésünk egy új trak­torral szaporodott. Ez utóbbit a mun­kásosztály jó munkájának, a munkás­paraszt szövetségnek köszönhetjük. S ezt a nemes és aranyat érő barát­ságot szövetkezetünk tagsága jó munkával, több termeléssel akarja viszonozni! B o h ó k Béla, Kéty „Ostrom“ hajnalhasadáskor zt mondogatják: „De jó ennek az embernek, mindig csak utazik, orszá­got, világot jár, tapasztal.. " Hát kedves olvasóink, nem is olyan egy­szerű az utazás, a döcögős, mert ma­napság úgyszólván könnyebb dolog a világűrt ostromolni, a Holdon sátort verni, mint egy vidéki autóbuszba be­kerülni. ' Nemrégiben disznótoron voltam Bá­­torkeszin. Finom fatatokat csúsztat­tam le a gégémen, a jó olajozás a hajnalba nyújtotta az énekszót. Azt tartja azonban a közmondás: „Min­den jó, ha a vége jó". De tartsunk csak sorrendet. A hajnal hasadásánál váltamra hají­tottam tarisznyámat és elbandukoltam az autóbusz megállójához. Mielőtt helyzetképet festenék, tájékoztatót kell nyújtanom az autóbusz szerepéről a bátorkesziek életében. Ezt a csak­nem 4000 lakosú községet, s egy „kis" kitérővel Búcsot - a jó szövetkezeti falut — az autóbusz köti össze a kö­bölkúti vasútállomással. A távolság összesen úgy 14 kilométert tesz ki. Nem akarok nagyot mondani, de na­ponta 200-250 ember utazik a két községből munkára a környékre, sőt az ország távolabb eső részeibe is. Tehát az autóbusz szinte létfenntar­tási szerepet tölt be ezeknek az em­bereknek az életében. No, most már hadd mondjam el, hogyan is néz ki egy ilyen „ostrom" a hajnalhasadásban. Nem vagyok én cingár gyerek, de azért ökölvívó bajnok mégsem voltam soha. Itt pedig ...- Nyomáás koma - ordította va­laki, s belerezdült a dobhártyám. Annyi időm azonban nem maradt, ■ hogy megismerjem az üvöltés gazdá­ját, mert a nyomás felemelt az anya­­földről és kalimpálva bekerültem at autóbusz gyomrába. Szerencsére a ko­ponyám, bordám épségben maradt. Behúzott nyakkal, egy negyed lábon állva, inkább csak az ablakon bámul­tam ki, mert megrémített embertár­saim dühösködő arca. Töprengve, sajnálkozva bámultam az ablakon keresztül a kinti vipsko­­dókat. Egyszer csak megindult az autóbusz. Körülbelül öt kétségbeesett ember maradt a megállónál, nem be­szélve arról, hogy a falu végén meg sem állt a kocsi tizenöt-húsz várakozó ember előtt. Hát az igaz, hogy ide már egy fél emberfia sem fért volna be, de mégis, hát azok az emberek, hogy kerülnek majd a munkába, ki dolgo­zik helyettük, milyen címen fogják nekik igazolni ezt az elmulasztott napot? S amíg az ilyeneken törtem a fejem, arra lettem figyelmes, hogy szomszédaim ilyesmiről értekeznek. — Látod pajti, megint nem me­gyünk be Búcsra. Onnan az emberek ma sem jöhetnek a melóba. — így van ez ... — s erre egy szó­bajnok magyarán emlegette az autó­buszvállalat rokonságát, amit persze restellek itt leírni. Majd a hátam mö-r gül egy nyugtalan hang kapcsolódott be a beszédbe. — Hiába kértük már a QiAD feje­seit, hogy toldják meg ezt a beleket rázó istenséget egy pótkocsival.. \ Tói mondja ez a sorstárs, ötlött fel bennem. Hiszen milyen egyszerűen lehetne segíteni a bajon, s jókedvvel, de főleg mindenki időben eljutna a napi munkába. Ha hangosan mondanám ki gondo­latom, azt tudom, hogy mit felelnének az érintett emberek. De én viszont azt szeretném tudni, hogy mit válaszol erre a CSAD illetékes szerve? János bácsi Az ipolybalogiszövetkezetből munkájával példaképül fog szolgálni a többi dolgozóknak. Az ifjúsági csoport tagjain kívül még 10 fiatalt megnyernek a szövet­kezet részére. Reméljük, hogy a szer­vezet a jövőben is megállja a helyét és most is mint a múlt évben elsők lesznek a rétek és legelők javításá­ban. Molnár János, Boly Szerkesztői üzenetek „Kassa“ jeligére értesítjük, hogy a szabadságot csak természetben le­het kivenni. Pénzbeli megváltást csak egészen kivételes esetekben enge­délyezhet az üzemvezetőség. Ha ön azonban csak 1958 IV. 1-én lépett munkába, előtte pedig megszakadt al­kalmaztatásának folytonossága, az 1958-as évben nem tarthat igényt sem fizetett, sem természetbeni szabad­ságra, mert csak egy és ugyanazon munkaadónál ledolgozott 11 hónap után van igénye természetbeni sza­badságra, és csakis az 1959-es évre. „G. D.“ jeligére közöljük, hogy be­adási kötelezettségének magassága az érvényben lévő törvényes előírások értelmében arányban áll a 30 áron történő háztáji gazdálkodással. A 300 liter tejet és 170 darab tojást tehát kötelesek begyűjtési áron leadni. Az előírt kontingens lemérséklést csupán ún. szociális okokból kérvé­nyezhetné a szövetkezeti elöljáróság támogatásával az ottani HNB-nál, amennyiben az tekintetbe venné mindhármuk hajlott korát és eset­leges betegségeikből eredő csökkent munkaképességüket. A kékkői járás déli részén húzódik meg a csaknem 900 lakost számláló község, Ipolybalog. Az utóbbi négy év alatt hatalmas fejlődésen ment át a kis falucska. 1955-ben alakították meg a szövetkezetét. Tizennyolc család 134 hektár földön kezdte a közös gazdálkodást. Mint midenütt, itt is nehéz volt a kezdet. Hiába volt meg a zsíros föld, a szorgalom és a vele párosuló acélos akarat, nem tudtak említésre méltó eredményeket elérni arra hivatkozva, hogy nem volt feltöltve az állatállo­mányuk és kevés mezőgazdasági gép állt rendelkezésükre. Azonban az ipolybalogiak nem adták fel a re­ményt. Nem régen tartották meg a szövet­kezetben a zárszámadást. Rados elv­társ, a szövetkezet elnöke beszámo­lójában többek között ezeket mon­dotta: — Szép eredményeket értünk el az állattenyésztésben, amit az is bizo­nyít, hogy beszolgáltatásunkat nem­csak teljesítettük, hanem jóval túl is szárnyaltuk. A növénytermesztésben vannak még nehézségeink, melynek az az oka, hogy szövetkezetünkben nincsenek szakemberek. Bár a jóaka­rat megvolt, de mitsem ér ez kellő tapasztalat nélkül. Az évzáró gyűlésen megtudhattuk, hogy a szövetkezetben vannak olyan emberek, akik több mint 1500 mun­kaegységet dolgoztak le. Az elsők között kell megemlíteni Rados Józse­fet, aki családjával 1843 munkaegy­séget dolgozott le, melyre 25 960 ko­ronát kapott a természetbenieken kívül. Hároméves szorgalmas munká­juknak megvan az eredménye. Üj házat építtetett, rádiót és bútort vá­sárolt. Hasonló eredményről adhat számot Mihalovics József is, aki egyedül 769 munkaegységet dolgozott le, melyre 10 000 koronát kapott. — Az elmúlt esztendő még szebb eredménnyel is zárulhatott volna, azonban nem volt meg a teljes ösz­szetartás, s a tagság nem nagyon viselte szívén a szövetkezet ügyét. A szövetkezet elnöke a beszámoló végén ismertette az ez évi tervet. Bevételre 1566 600 koronát terveznek, melyből 8 százalékot az oszthatatlan alapra, 3 százalékot a szociális és 1 százalékot a kultúralapra fordíta­nak. A gyűlés után következett a közös vacsora, mely után a közönség apraja nagyja ropta a táncot. Illés József, Ipolybalog- aztán Jancsika, ha intek, éjfél fe lé gyorsan oltsd el a villanyt, mielőtt édesanyánk engemet kiküld a Pista mellől... Két szövetkezet évzáró közgyűléséről A FÜLEKKOVÁCSI szövetkezetben is megtartották az évzárógyúlést, me­lyen beszámoltak az elmúlt éven végzett munkájukról, az elkövetett hibákról. Még mindig előfordúltak olyan esetek, hogy egyes szövetke­zeti tagok megkárosították a közös vagyont. Ha összehasonlítjuk az 1957-es esztendőt a tavalyival, valami haladás észlelhető. A tavalyelőtti 731650 koronával szemben tavaly 905100 korona volt a jövedelmük. Magasabb tejhozamot értek el, kor­szerű istállókat építettek az állatok számára. Az előforduló hibák kiküszöbölésé­vel a fülekkoyácsiak is elérhetik azt, hogy 24 korona legyen egy munka­egység értéke. Az évzárógyúlés befejezésekor a szövetkezeti tagok kötelezettségvál­lalást tettek, hogy mindnyájan meg­rendelik lapukat, a Szabad Földmű­vest, melyből gazdag tapasztalatokat szereznek majd ez évi munkájukhoz. Reméljük vállalásukat tettek is kö­vetik. BAKÖHÄZÄN is összejöttek a szö­vetkezet tagjai, hogy számot adhas­sanak munkájukról. Most zárták az első közös esztendőt, melyen kiderült, hogy eredményes munkát végeztek. Jó munkaszervezéssel elérték, hogy a tervezett húszkoronás munkaegység értéket ki is oszthatták. Egyes szö­vetkezeti tagok, akik rendszeresen dolgoztak, szép összeget vettek fel. Például Tóth V. Balázs családjával dolgozott a szövetkezetben és 34 834 koronát kapott. Ádám János és Pelle Zoltán egyenként 12 000 koronát, ami mégtöbb fiatalt győzött meg, hogy érdemes a szövetkezetben dolgozni. Veres János, Fülek ★ ★ ★ Iskolánk életéből Az úszori MTI-ban jól működik a CSISZ szervezet. A tagok aktív mun­kát fejtenek ki. A téli időszakban kul­túrműsorokat, színdarabokat tanul­nak, melyekkel a járás több községbe is ellátogatnak; a nyári időszakot pe­dig termelő munkában töltik el. Nagy segítséget nyújtanak a helyi szövet­kezetnek. Az EFSZ-ek IV. kongresz­­szusa tiszteletére vállalták, hogy a növényápolási és betakarítási munká­latoknál 1200 órát dolgoznak le. Az elmúlt éven is jól dolgoztak, amit az is bizonyít, hogy televíziós rádiót vásároltak. A sportról sem feledkeznek meg. Most a téli hónapokra jégpályát ké­szítettek, melyen sok örömteli órát töltenek a tanulók. Huszár József, Üszor. SZABAD FÖLDMŰVES - a Mező- és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal lapja - Megjelenik hetente kétszer - Szerkeszti a szerkesztő bizottság - Főszerkesztő Major Sándor - Szer­kesztőség Bratislava, Suvorovová 16- Telefon 353 — 41, 353 - 42, 353 - 43. — Főszerkesztő és titkárság: 243-46.Nyomja a Polygrafické závody n. p., Bratislava, Ul. Februárového vífazstva 6/d —. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata — Megrendelhető minden postahivatalnál és kézbesítőnél. A-510579

Next

/
Thumbnails
Contents