Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)

1959-02-18 / 14. szám

sfratrad Földműves 1959. február 18. 2 Az ímelyi EFSZ nagy tervei Már ebben az évben elérik a II. ötéves terv mutatóit Vrábel Károlyt, az EFSZ zootechni­­fcusát, napközben nehéz megtalálni. Ha a szarvasmarha istállók körül keresed, $zt a választ kapod, hogy a sertéstele­pen van. Mire a hizlaldákhoz érsz I ami másfél kilométernyi járást jelent — akkorra már a baromfitelepen te­vékenykedik. A megnövekedett te­hénállomány és a többi gazdasági állat megköveteli, hogy a gazda szeme folyton rajtuk legyen. A napi gondjai mellett azon is töri fejét, hogyan tudná az állományból származó bevé­teleket növelni. Hiába azonban min­den igyekezete, ha egyes dolgozók rossz munkája beláthatatlan károkat okoz. Az imelyl EFSZ az elmúlt években t— a törzskönyvezett sertésállomány­ból — nagymennyiségű tenyészanyá­­val látta el a környező szövetkezete­ket. A múlt évben azonban a mümeg­­termékenyltő állomás hanyagsága folytán az állományban elterjedt a fertőző elvetélés. A szövetkezet kény­telen volt az eladásra előkészített 140 darab tenyészanyát hizlalásra fogni. A betegség elhárítására jelenleg gondolni sem lehet, mivel nincs meg­felelő mennyiségű óljuk. A régi meg­fertőzött és rendesen ki nem fertőt­lenített ólakban hiábavaló a próbál­kozás. A jövőre nézve azonban meg­van az előfeltétele annak, hogy a ser­tésállomány kilábaljon a betegségből, mivel építenek egy új fiaztatót és egy hizlaldát — ahová teljesen új állományt helyeznek el. A régi épüle­tet fokozatosan s többszörösen kifer­­tőtlenitik, a meglevő sertéseket pe­dig átadják a begyűjtési üzemnek. Bár a Sertések súlygyarapodása Járási méretben a legmagasabb (hí­zóknál napi 45 deka, az elválasztott malacoknál 28—30 dkg), az EFSZ ve­zetőségét és zootechnikusát nem elé­gíti ki. Ezért teljesen átdolgozták a takarmányozás tervét. A hizlalás alapját már az elválasztás után elő­készítik. A csontozat és az izomzat erősítésére a következő keverékeket adják a süldőknek: árpa, zab, szója­bab és lucernadara, fölözött tejjel keverve. A takarmánymennyiséget súlykategóriánként határozták meg. Ezzel az intézkedéssel körülijeiül 25 százalékkal növelik a súlygyarapodást. Az ímelyi szövetkezetnek jelenleg 212 tehene van. Az évi fejési átlag 260Ó litér tehenenként. Az állomány nagyrésze szimmentáli keresztezésü vöröstarka. A fajtisztaság megóvása érdekében az összpontosított kevert­­fajtájú állatokat elkülönítették és fokozatosan, ahogy az állomány fel­töltődik, kiselejtezik őket. Az EFSfc már évek óta nem vásárolt idegen szarvasmarhát. Saját nevelésű üszők­kel növelik állatállományukat. Minden egyes üsző az anyja fülszámát viseli, amelyet az üsző törzsszámával egé­szítenek ki. így egy-egy tehén és le­származottja hasznosságát figyelem­mel tudják kísérni. A megterméke­nyítő állomással megegyeztek, hogy a teheneket és az üszőket csak Elita­­rekord vagy Elita apaállatok magjával termékenyítik meg. A hasznosság további növelése ér­dekében bevezetik a Stejman-féle rideg borjúnevelést. Ehhez a meg­felelő épületek és berendezések ez év első feléig elkészülnek. Különösen nagy gondot fordítanak a borjak ne­velésére. Csak a legjobb minőségű szélastakarmányt adják nekik és fél­éves korig fölözött tejjel itatják a borjúkat. A zootechnikus ügyel arra is, hogy az előirt abraktakarmányt minden nap pontosan megkapják az állatok. így nem csoda, hogy a két­éves üszők tenyészérettek, átlagsú­lyuk 450 kg körül mozog. Az eddigi eredményeket főleg an­nak köszönhetik az ímelyiek, hogy már 1955 óta az állattenyésztés min­den ágazatában a termelés eredmé­nye szerint jutalmazzák a dolgozókat. Az áttérés sok nehézséggel járt. Em­lékszem, hogy a szarvasmarhaetetők és fejőgulyások egyik napról a má­sikra otthagyták munkahelyüket, mi­vel nem kapták meg a p a u s á 11. Amikor azonban Vrábel Vendel, or­szággyűlési képviselő, azt mondotta: „Jól van, elvtársak, majd holnap mi fejünk!"... — a gondozók mentege­tőzni kezdtek, hogy azt már nem!... Most pedig másképpen már nem is dolgoznának. Rájöttek, hogy aki be­csületesen dolgozik, az többet keres­het. Az érdemszerinti jutalmazás be­vezetéséhez viszont először is meg kell teremteni az előfeltételeket. Legfontosabb a takarmányalap bizto­sítása és állandó növelése. Imelyen Az SZKP XXI. kongresszusa után nagy lelkesedéssel dolgoz­nak a szovjet emberek, hogy a kitűzött feladatokat teljesí­teni tudják. Az Altáji Traktor­üzem dolgozói új lánctalpas traktort készítettek (a képen), amely jól használható a mező­­gazdaságban, az építkezésnél és a meliorációs munkáknál egy­aránt. Teherbírása 4 tonna. ezen a téren nincs hiba. A szálastakar­mány — ez évben — kitart augusz­tusig. És a takarmány is jóminőségű. Például a szálastakarmány 35 száza­léka herefélékből, 40 Százaléka első­rendű rétiszénából, a többi pedig sar­­júból és savanyúcsátés füvekből áll. Az állomány növekedése megköveteli, hogy az évelőtakarmányok területét állandóan_növelje a szövetkezet. Az idén tervbe vették, hogy a herefélék területét 14 százalékról 20 százalék­ra, 1960-ig pedig 22 százalékra növe­lik. Az alacsonyhozamú rétekből a múlt év őszén 60 hektárt szántottak fel, melyet takarmányfélékkel vetnek be. Ugyancsak bevezetik a silókuko­rica termesztését, melyet tejes-érés­ben lesilóznak. Az így nyert silót a hízósertésekkel is etetik majd. Az idei silóval baj van, — mondotta az egyik szövetkezeti tag. — A vizs­gálati eredmények azt mutatják, hogy valóban így van, amennyiben a meny­­nyiség 0,7 százaléka ecetsavat tartal­maz, így csak fokozott takarmány­mész adagolásával etethetők. A vem­hesállatoknak pedig egyáltalán nem adhatják. S ezt az okozta, hogy az ősszel sokáig elhúzódott egy-egy gö­dör megtöltése. (Volt olyan gödör, hogy négy napig is nyitva volt.) A szövetkezet vezetősége levonta ebből a tanulságot, melyet a jövőben hasz­nosítanak. * Ne gondoljuk azonban, hogy Ime­lyen minden fenékig tejfel. Például az abraktakarmány 40 százalékát vá­sárolja az EFSZ. Hogy ez a jövőben elő ne forduljon, növelni kel! a ga­bonafélék hektárhozamát és a kuko­rica vetésterületét. Az eddigi 32 má­zsás hektárhozamot ~ a kukoricá­nál — legalábbis 40 — 45 mázsára kell növelni. Az abraktakarményhiány ellenére is megvan minden előfeltétel arra, hogy az EFSZ — az állattenyésztésben — ez év végéig elérje az 1960-ra kitű­zött feladatokat. Vrábel Károly az évzáró taggyűlésen kijelentette, hogy ez év végéig teljesítik az ötéves terv mutatőszámait. És mi hisszük, hogy állja a szavát! Kemény József, JNB, ögyalla FÜLEKI LEVÉL: Fektessünk nagyobb súlyt a sajtóterjesztésre • A füleki járásban a múlt évhez viszonyítva eredményesen folytak a ; párt évzáró gyűlései. S ez annak köszönhető, hogy jól voltak elökészít­• ve, fontos problémákkal foglalkoztak a beszámolók. így a vitafelszóla­• lások is a beszámolóban említett kérdésekre irányultak. A vitafelszóla-i lásokból világosan kitűnt az is, hol kell a kommunistáknak munkájukon • javítani, hogy pártunk XI. kongresszusának határozatait teljes mérték­• ben valóra váltsák. A gyűléseken résztvevők nagyrésze olyan kérdésekről is beszélt, me­­: lyek akadályozzák a szövetkezetek fejlődését. Abban viszont egyöntetű • álláspontot foglaltak el, hogy nem kielégítő a szövetkezeti dolgozók • politikai és szakmai tudása. Sokan kihangsúlyozták, hogy kevés szak-S könyvet, szaklapot olvasnak a földművesek. Több helyen hiányos a szö­• vetkezeti tagok téli iskoláztatása is. Ugyancsak kevés gondot fordítót­| tak a pártszervezetek arra, hogy minden egyes szövetkezeti tag elöfi­• zetöje és állandó olvasója legyen a Szabad Földművesnek. Különösen I az időseb elvtársak beszéltek szívhezszólóan a sajtó szerepéről.- A régi burzsoá köztársaságban a kapitalizmus megdöntéséért folyó • harcunkban, szinte mindennapi kenyerünk volt a sajtó, - mondották. -f Ma szintén harcolunk. Igaz nem a lövészárkokban, hanem munkahe­; Igéinkén: többet, jobbat és olcsóbban akarunk termelni. Ez nem köny­| nyü feladat. De teljesíthető. Ha olvasunk, fejlesztjük tudásunkat, meg­• nyerjük a csatát! Mindezt figyelembe véve határozatot hoztak a falusi pártszerveze­­| tek évzáró közgyűlésein — különösen azokban a községekben, ahol kevés í az előfizetők száma a Szabad Földművesre és egyéb szaklapokra. Ezen • községek közé tartozik Fülekkovácsi, Sávoly, Csákányháza, Csorna, Al­­| mágy, Söreg, Tajti és még más községek. Ha ezen határozatot egész éven át pontosan ellenőrzik a falusi párt- S szervezetek, akkor bizonyos, hogy határidő előtt valóra váltjuk pártunk í XI. kongresszusának a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozatát. Veres János, Fülek Csak így tovább! A szalóci szövetkezet sokat fejlő­dött a múlt évben. Az állattenyésztés például 21 500 koronával jövedelme­zett többet, mint az előző években. A szarvasmarhaállomány 156 darab­ról 210-re növekedett. A tejtermelés 411 liter hektáronként. Ez még jóval több is lehet — és kell is hogy t.öbb legyen! — ha elegendő és jóminőségű here- és silótakarmányt biztosítanak az állatok részére. Hogy a marha­állomány száma ne csökkenjen, sőt növekedjen, ez évben 32 darab két év körüli befedeztetett üszővel gyara­pítják tehénállományukat. Pálinkás Gyula, Rozsnyó ★ ★ ★ Nincsenek egyedül ®jjel még fogát csikorgatta a ja­nuári nap, ám reggelre mosolygósra csinosította magát az égbolt. Derűt, bizalmat, friss erőt sugárzott a lel­­kekbe. Tavaszi pezsdülést, mely új akarattal, új elszánaiással kerítette hatalmába a munkáját szorgos Igye­kezettel végző embert. Minden ment a maga rendjén. A za­jos, munkás nap éppen úgy reggel 6 órakor kezdődött mint máskor. Az éj csendje azonban mintha meglepe­tést szánt volna. Meglepetést? De hisz már napok Óta ott izzott, küszködött a kér­dés a század tag­jaiban: „Hogyan lőhet a jót jobban csinálni?“ S ezen a napon formát öltött az elhatáro­zás: Hludny tiszt százada a harci és politikai kiképzést kitünően teljesíti! ... S mint lejtőre talált folyó, gaz­dagon hömpölygőit az elhatározás, hogy termékennyé tegye a kínálkozó lehetőségeket. Az említett vállalko­zással szinte egyidőben határozott Vichmann tiszt százada, de hasonlóan döntött Major tizedes raja is. Reg­gelre már a „Becsület-tábla“ adhatta az alakulat tagjainak tudtára a mun­káját alkotó módon irányítani tudó emberek döntését. Kezdetét vette hát a nagy harc: küzdelem a legjobb eredményért. * * * S ahogyan elidőzöl az emberekkel, akaratlanul is Hludny tiszt szavai ismétlőidnek: — Vállaltuk, teljesít­jük! Ha a kötelezettségvállalásokat az eddigi eredmények tükrében szemlél­jük, azok maradéktalan teljesítése nem hagy kétséget. Hisz az olyan eredmények, mint pl. Pros tizedes rajáé, vagy Kvajícek tizedes szaka­száé, — akik az éleslövészetet kitű­nően teljesítették — amellett tanú­sít, hogy a feltételek kedvezőek. S olyan katonák, mint Kratochvil, Rys, Kríf és Cirban, valamint Dvorák őr­vezető és a többiek a példás telje­sítés jó „alanyai". De vannak ilyen jó néhányan Viech­­mann tiszt szakaszában is. Hisz ha más nem, már az is beszédes bizo­nyíték, hogy 26-án vállalták a „Vzorny voják" jelvény megszerzését, s 23-an a PPOU I. fokozatát Jó szervezés és lelkiismeretes ne­­velömunka, — ez a jó eredmény leg­fontosabb feltétele — vallja Corna Miloslav politikai tiszt, s az egységek e szavak igazát mindennapi gyakor­latukban igazolják. Hetente értékelik az egyes vállalások teljesítését, s a CSISZ is rendszeresen napirenden tartja. S mihelyt erősítésre, segít­ségre van szükség, katona, altiszt, tiszt egy akarattal, egy szívvel hévül a jeladások teljesítéséért. Mert nemcsak a gyakorlótér teremt köztük széttéphetetlen egységet, de mindenekelőt a becsületes akarat, — a haza védelme. Ma gyakorlótéren építik a hidakat, hogy holnapra a béke és barátság aranyhidja moso­lyoghasson az életet, a békét igenlő emberiségre. -zsolt Az elsők akarnak lenni Avágfarkasdiak kultúrszomját részben enyhítette a múlt év novemberében felavatott kultúrház. Azóta több színműben és más szóra­koztató előadásban gyönyörködhetett a falu lakossága. Műsoros esteken mindig zsúfolásig telik a hatalmas nézőtér. Ez annak a bizonyítéka, hogy él bennük a szórakozás utáni vágy, szeretik hasznos dolgokkal tölteni a pihenés idejét. A hétköznapok egyhangúan szür­kének tűnő estéit pedig a helyi nép­könyvtárban próbálják tartalmasabbá tenni. Celovská Judit, a könyvtár fia­tal vezetője részletes tájékoztatót nyújt a könyvtárral kapcsolatos dol­gokról. — Falunknak több mint 5000 lakosa van. S a könyvtárban csupán 1300 szlovák és 312 kötet magyar könyv van. Ennyi az összes szépirodalmi mű és szakkönyvek száma. Bizony ez nem sok. Ezen a hely­zeten már próbáltak javítani, de a járási könyvesboltban sosem tudják a legfontosabb műveket beszerezni. Pedig nagy szükség lenne az újabb irodalmi alkotásokra Maszonik Józsefnek gazdag házi­­könyvtára van, mégis tagja a falusi népkönyvtárnak is. Szerinte sokan vannak, akik keresik a komoly iro­dalmi munkákat. Hasznosnak látná az ifjúsági könyvek beszerzését. Saj­nos, hiányzanak a legszükségesebb mezőgazdasági szakkönyvek is. Több­ször tanúja volt, amikor szomorúan távoztak az érdeklődök, mert nem kaphatták meg a méhészeti vagy a gyümölcsészeti problémákkal foglal­kozó útmutatásokat. A régi tagoknak, mint Visocká Ilo­nának, Varga Gyula bácsinak és a többieknek — akik a meglevő köte­teket már átolvasták — szintén az lenne előnyös, ha újabb könyvekkel bővítenék a meglevőket. Erre elen­gedhetetlen szükség van, főleg most, amikor 1000 állandó taggal akarják az olvasók számát emelni. Előreláthatólag a farkasdiaknak ez a terve valóra is válik, mert a nép­könyvtárnak olyan tagjai vannak, akik lelki szükségletnek tartják a minden­napi olvasást. Csakhogy itt a járási népművelési szervektől várják, hogy segítsék őket nagy munkájukban. Mert ha meglenne a szükséges könyv­mennyiség, akkor a tagok szerzése már könnyű feladat volna. Igaz, ne­hézségek mindenütt akadnak. De eze­ket ki lehet küszöbölni. Ezzel a tu­dattal kezdenek munkához az élen­járók, akik remélik,-hogy fáradozásuk nem vész kárba és a jövő évi kiérté­kelésen nem az utolsók, hanem az elsők közé tartoznak majd járási mé­retben. Szuh Kálmán Szaporodunk - gazdagodunk... Az 1958. évi népgazdasági közle­mény részletes tájékoztatást ad az ipar, a mezőgazdaság, közleke­dés, külkereskedelem és építkezés fejlődéséről. Azok a nagy eredmé­nyek, amelyeket a közlemény gaz­dasági részében olvashatunk, ter­mészetesen kihatottak az életszín­vonal emelkedésére. A személyi fogyasztás például 2 százalékkal emelkedett. A szocialista szektor­ban (az EFSZ-ek nélkül) alkalma­zott dolgozóknak munkabérekre és fizetésekre 3,4 százalékkal többet fizettünk ki, mint 1957-ben. Egy alkalmazott átlagbére 1277 korona A jelentés szerint az egy alkal­mazottra eső átlagbér a múlt évben 1277 koronát tett ki. Nyugdíjakra tíz százalékkal többet fizettünk ki. Beteg segély zői járulékra 2,4 mil­liárd koronát. Meg kell jegyeznünk, hogy ez 0,6 milliárd koronával ke­vesebb, mint 1957-ben, ami azt tük­rözi vissza, hogy csökkent a beteg­ségekből és balesetből származó munkaképtelenség. Családi pótlékra 0,1 milliárd koronával többet fizet­tünk. A főiskolai hallgatók ösztön­díja mintegy 100 millió korona. A betétkönyvekre helyezett összegek 12,9 milliárd koronát tettek ki. Az előző évhez viszonyítva 2,5 milliárd koronával több pénzt tettek dolgo­zóink a takarékpénztárakba. Emelkedik a vásárlóerő 1958-ban búzalisztből, cukorból, húskészítményekből, vajból, gépko­csiból, televízorból lényegesen töb­bet vásárolt a lakosság, mint 1957- ben. A szocialista gondoskodás intéze­teiben az ágyak száma 1958-ban több mint 2700-zal emelkedett, és az év végén meghaladta a 199 ezret. Az orvosok száma 1500-al emelke­dett, úgyhogy egy orvosra 610 lakos jut. A gyermekhalandóság csak 29,5 ezreléket tett ki. 1958-ban 235 000 volt az élveszületett gyermekek száma. Ebből a cseh kerületekben 142 000, Szlovákiában pedig 93 000 jött a vi­lágra. 13 millió 518 ezer lakosunk van A lakosság természetes szaporu­lata 109 ezer, ebből a cseh kerüle­tekben 48 ezer, Szlovákiában pedig 68 ezer. A cseh kerületek lakossá­gának száma 9 millió 596 ezer, Szlovákia lakosságának száma pedig 3 millió 922 ezret tett ki.

Next

/
Thumbnails
Contents