Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)

1959-02-18 / 14. szám

A MEZŐ- ÉS ERDŐGAZDASÁGI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1059. február 18. Ára 40 fillér X. évfolyam 14. szám. Indulásra készen # A bajcsi ÁG helyi részlegén a gépész- és kovácsműhely dolgozói *'l Cimbalik József műhelyvezetővel az élen sikeresen teljesítik az SZKP ■ XXI. kongresszusa tiszteletére tett kötelezettségvállalásukat. A gépja­■ vitásokat a határidő előtt tíz nappal hamarabb befejezik. Ma már a 2 gépek 90 százaléka kijavítva vár a tavaszi munkálatok megkezdésére, s Ugyancsak szép eredményről adhatnak számot a magtárban dolgozók is, akik a szükséges vetőmagot már kitisztították, s megállapították a V: csiraképességet is. Nemcsak itt, hanem a növénytermelési és állattenyésztési csoportok S tagjai is erősen megfogták a munka végét, hiszen a Szovjetunió Kom- V* munista Pártjának XXI. kongresszusa tiszteletére tett kötelezettség­­■ vállalásukat nemcsak teljesíteni, de túl is akarják szárnyalni. Ennek 2 teljesítéséből az ifjúság is kiveszi részét. Psenák József, Bajcs A kehnyeci szövetkezetesek az SZKP XXI. kongresszusa tiszteletére vállalták, hogy a cukorrépa hektár­hozamát 50 mázsával emelik a tava­lyinál és egy tehéntől 380 literrel több tejet fejnek az előző évinél. Vállal­ták még, hogy terven felül 300 mázsa marhahúst, 280 mázsa sertéshúst adnak közellátásunknak. A szomszédos községben a migléci szövetkezetesek is értékes kötelezett­ségvállalással köszöntötték a kong­resszust. Vállalták, hogy az ezideig parlagon maradt földeket agrotechni­kai munkálatokkal termővé teszik. Jő munkaszervezéssel a tavalyinál még szebb eredményeket akarnak elérni. Ebben bízva a kongresszus tiszteletére vállalták, hogy terven felül 400 mázsa marhahúst, 300 má­­zsi sertéshúst és 70 000 tojást adnak közellátásunknak. A növénytermelési és állattenyész­tési csoportok is erősen megfogták a munka végét. Vállalták, hogy cu­korrépából 450 mázsás hektárhozamot érnek el, mely 30 mázsával több a tavalyinál. Az állattenyésztési csoport a magasabb súlygyarapodás elérését vállalta. Ezek a vállalatok több mint fél millió korona értékűek. 2ilincik elvtárs eddig a galántai GTÁ-on dolgozott, a közelmúltban azonban a stefánikovói szövetkezet elnökévé választották, valamint a já­rási szövetkezeti konferencián őt is jelölték Prágába, az EFSZ-ek IV. kongresszusára MUMíundD • Huszonnégy kiváló szövetkezeti tag részesült pénzjutalomban a ga­lántai járás EFSZ-einek konferenciá­ján; nyolcat pedig állami kitüntetésre javasoltak. (ko) • Az OstI n. L.-i Kerületi Fafeldol­dolgoző Üzem fából készített játéko­kat szállít Dél-Afrikába, Egyiptomba, Angliába és a földkerekség több országába. (zn) O Ez éven mezőgazdaságunk to­vábbi 12 400 traktor, 970 gabonakom­bájnt, és 445 ezer tonna műtrágyát kap. • A Szlovákiai Statisztikai Hivatal jelentése alapján a szövetkezetek pénzbevétele a tavalyelőttihez viszo­nyítva az elmúlt évben 295 millió koronával növekedett. (u) • Hazáikban brigádmunkával 15 millió 247 ezer gyümölcsfát, díszfát, bokrot, gyorsnövésű fát és erdei fa­csemetét ültettek el a múlt esztendő­ben. (öt) • Magyarországon újfajta gyors­­főzőt készítettek, mely akumulátorral működik és hat személynek 10 perc alatt megfőzi a kávét. • Négyszáz tonna krómmagnezit­téglát indítottak útjára Lovinobaná­­ról Egyiptomba a magnezittéglagyár dolgozói a közelmúltban. (zn) • A szlovákiai gépállomások közül a pozsonyi kerületben levők vezetnek a gépjavításban; a gépek háromne­gyedrésze már kijavítva várja a ta­vasz ébredését. (öt) • Ezer hektár rét és legelő gondo­zását vállalták az olomouci kerület CSISZ tagjai. E területen elvégzik a trágyázást, a meliorációs munkát és a szénabegyűjtést. (zeno) O Az 1959-es esztendőben a terv szerint 50 ezer személyautót, több mint 193 000 porszívógépet és közel 100 ezer hűtőszekrényt gyártunk. F-OSZ 0» 009 nézegetem a komor bösi kastélyt, — keresem a bejáratát. Van vagy há­rom ajtaja. Melyik lehet az igazi? Hol kell belépni, hogy a mezőgazda­­sági iskolába jussak? Olyan ez a kas­tély, mint a mesebeli: annak is három ajtaja van. Igaz, ez nem forog kacsa­lábon, nem fényes, királyfiak, király­lányok sem laknak benne; csak földi halandók; óvodások, meg a Duna­­szerdahelyi Állami Gazdaság bennla­kásos kétéves mezőgazdasági iskolá­jának növendékei. Találomra benyitok. Hagy terem, mennyei illatok: Ügylátszik, a kony­hába csöppentem. Pápainé, a fösza­­kács, valami pörköltfélét kavargót, körülötte fehér fejkendős-, kötény es, kipirult arcú lányok forgolódnak. Kakaót készítenék nagybetidójű bög­rékbe; a sarokban zebracsíkú, fehér­­feketebélü, pirosbórü, hosszú mákos­­kalácsok nyújtózkodnak. Mi lesz itt? Lagzi? Ebéd, vacsora, vagy valamilyen mesebeli lakoma? A mákos kalács ebédről maradt, a kakaó uzsonnára készül, a vacsora pörkölt lesz - csuszával. így már értem! De hogyan jutok tovább, fel az iskolába? Jöjjön velünk! Fent az igazgatói irodában, ahová kacskaringós folyosókon jutottunk, éppen a félévi osztályzatokat jegyez­­geti, nézi Csernyánszki Károly igaz­gató. Jó, ez is jó, ez még jobb is lehet­ne ... nézegeti sorban. Majd a két osztály tanulmányi átlagát mutatja. Az A-osztályé 1,97, a B-osztályé 2,17. Bizony, ötvenegy, különböző osz­tályból kikerült gyerekkel van dolga két tanítónak. Ügy kell a tananyagot összeállítaniok, elöadniok, hogy egy­aránt újat, érdekeset kapjon a nyolca­dikból kikerült és a hatodikból kima­radt iskolás is, s hogy a szaktárgyak­ban az elméletet is érdekessé tegyék, sikerüljön átadni, a gyerekekbe ne­velni mindent, ami a mezőgazdasági ifjú szakembereinek tudniok kell, s még annál is többet. A lányok jó háziasszonyok lesznek, megtanulnak sütni, főzni, varrni, a fiúk pedig kü­lönböző kovács-, bognár-, ácsmunkák­ban tesznek szert ismeretekre. Kala­pács-, kaszanyelet, kötövasakat már olyan ügyesen készítenek, hogy az állami gazdaság megrendelést tett náluk nagyobb mennyiségű „szerszám" elkészítésére.- Jaj, de izgatott vagyok! - Ezt Csörgő Erzsi mondja, de a többi lány is nyugtalan. Ugyanis övék a tisztasági vándor­zászló, de a sok huncut fiú elhatá­rozta, hogy nem hagyja magát. Meg­mutatják ki a legény a gáton! El akarják nyerni a lányoktól a zászlót. Súrolnak, törlik a port, mossák az ajtót, s lesik: No, még most is szebb a lányoké? Azok pedig öltözködnek, mennek etetni. Mivel messze van az ÁG rész­lege, a szövetkezetbe járnak gyakor­latra. Egy istállót kaptak, abban „gazdálkodnak". Söprik az istállót, lesik a borjak száját: ízlik e nekik a sovány koszt (szegény az eklézsia, t. i. a szövetke­zet, rossz a takarmányozás). Fekete Vali szomorúan álldogál, szeme a bocik közt keresgél.- Elvitték az enyimet, a Rózsát! ...- Ej, ezek a lányok, még a borjak közt is kedvencet keresnek.- Van itt még elég belőlük, válassz másikat.- Azt a fehéret ugye? Ott, a leg­szélsőt? Mi is legyen a neve? Majd elkeresztelem ... Talán, Galamb. S már simogatja, gondolkozik, mi­vel kedveskedjen neki. Szakértő szem­mel végignézik az istállót, majd men­nek vacsorázni. Húszán vannak hősiek, a többi dunaszerdahelyi, várkonyi, ácsai. Csak látogatóba járnak haza. A bősi kastély csak kívülről oly komoly, belül vidám élettől zajos — Minek mennénk gyakran! Hisz’ itt mindenünk megvan! Rádió, lemez­játszó, tánc, könyvek, enni, inni! Mint a mesében. Csak tanulnunk, dolgoz­nunk kell. Azt meg örömmel csinál­juk. — Folytatni is akarjuk ám! — Ezt már Vass Zsuzsa mondja, mindany­­nyiuk nevében. Mert Darhai Attila, Fekete Béla, Bazsó Ernő, Illés Magda, Fekete Vali és Vass Zsuzsi a mező­­gazdasági technikumba készül. A töb­bieknek, a szövetkezeteknek akarnak segíteni. Tökéletes tudással sokat, sokat termelni, gyönyörű állatokat nevelni, virágzó mezőgazdaságot te­remteni. Ha ilyen friss kedvvel, ifjúi akarással, lendülettel csinálják — si­kerülni fog. Harasztiné M. Erzsébet A füri EFSZ évzárógyűlésén a többi között elhatározták ,hogy a kultúr­alapból az idén könyvtárat létesítenek és minden tag részére megrende­lik a Szabad Földművest, hogy a tagok ezúton is bővíthessék szakmai tudásukat. A képen Ónodi elvtárs, a szövetkezet elnöke beszámolóját tartja ******************** AiH********-***»***************»**; Új embereket formál a szocialista munkaverseny Napjainkban, ha valaki csak egy kicsit is átböngészi az újságokat, sze­mébe tűnhet, hogy azok hasábjain mind több szó esik a kötelezettség­vállalási mozgalom nagymérvű kiszé­lesedéséről és a szocialista munka­verseny fejlettebb formájáról. Mindez nem a véletlen műve! Mégis, miféle erő az, amely hazánk ipari munkásságának és szövetkezeti parasztságának javarészét magával ragadja, az eddiginél hatékonyabb munkamódszerek alkalmazására ösz­tönzi, lelkesíti? Nem más, mint a Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusának rendkívüli hatóereje, mely messze túlterjed a kommuniz­must építő szovjetország határain! E hatóerő nyomán születnek oly példás munkafelajánlások, mint ami­lyet az osztravai Zárubek Bánya há­rom kombájnos-csoportja is tett. A kongresszus tiszteletére vállalták, hogy túllépik a szovjet bányászok szénfejtési világrekordját. S szavu­kat betartották: 26 nap alatt 11206 tonna szenet fejtettek. Az érsekújvári vasutasok 40 mun­kakollektíváját hasonló cél vezérli: a szocialista munkabrigád cím elnye­rése. Számtalan példát sorolhatnánk még fel az Iparból... Ám, nézzünk körül a mezőgazdaságban is, vajon találkozunk-e ilyen, vagy efféle tö­rekvésekkel? Nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk: igen! Például a Komáromi Állami Gazda­ság dolgozói — ugyancsak a kommu­nizmus építőinek kongresszusa tisz­teletére — vállalták, hogy a termelési tervük teljesítéséből származó jöve­delmet 2 millió 136 ezer koronával túllépik. Az meg igazán becsületükre válik a Szenei Gépállomás dolgozóinak, hogy Hrivnák elvtárs kezdeményezé­sére a Mamaj-módszer tömegmozgó­sító erejét idejekorán — még a múlt év elején — felismerték, s aszerint kezdtek dolgozni (öt nap alatt telje­sítették a heti tervet). Itt meg kell említeni, hogy Nyikolaj Mamaj — akiről a módszert elnevez­ték — szovjet bányász, a Szocialista Munka Hőse, a kommunista brigád vezetője, s a szovjet emberek milliói alkalmazzák módszerét, követik őt. Nálunk igen jelentős mozgalom in­dult a mezőgazdaságban a második ötéves terv négy év alatti — azaz, ez év végéig — teljesítéséért. Ebbe a hazafias mozgalomba az EFSZ-eknek több mint a fele (6500) bekapcsoló­dott már. Ha az említett mozgalom sikereit latolgatjuk, örömmel tölt el bennün­ket az a tudat, hogy számos szövet­kezetünkben nemcsak hogy elérték már a második ötéves terv mezőgaz­dasági mutatószámait, hanem már túllépték azt. Ilyen például a tanyi EFSZ (nagymegyeri járás), amely kukoricatermelő körzetbe tartozik; tavalyelőtt több mint 900, tavaly vi­szont ennél jóval többet, 1153 liter tejet termelt minden egyes hektár földre. Sertéshústermelése (az 1958- as évben) 1 ha szántóföldre számítva 115,2 kilót tett ki. Vagy felhozhatjuk példaként a pár­kányi járásban levő bélai szövetkeze­tei is (répatermelő körzet), melynek tagjai kimondottan a szocialista raun­­kaversenyre támaszkodva érték el mind az állattenyésztésben, mind a növénytermesztésben kimagasló ered­ményeiket Hektáronkénti összbevéte­lük 6278 koronára rúgott a múlt év­ben. Tehát, amikor a munkaverseny megszervezésén fáradoznak EFSZ- einkben, először jól tanulmányozzák át az EFSZ-ek megszilárdításának és továbbfejlesztésének kérdései cí­mű nélkülözhetetlen kézikönyvnek a munkaverseny megszervezésére vo­natkozó részét. A szövetkezetek ve­zetői, a HNB, a JNB és a KNB tanácsai úgy vegyék, hogy helyes irányítás, rendszeres értékelés, az elért ered­mények, a jól bevált munkamódszerek népszerűsítése mellett a szocialista munkaverseny a szövetkezetek ter­melési-pénzügyi terve teljesítésének - és túlteljesítésének -, az EFSZ-ek gazdasági megszilárdulásának előse­­gítője. Hogy ez mennyire így van, bizo­nyítja több példa: a íistárkányi Sza­badság EFSZ-nek két kertészeti cso­portja versenyez egymással. Csupán a versenynek tudható be, hogy a 24 hektáros kertészet Fülöp János és Üjvári László kertészekkel a csoportok élén, Uvegház nélkül 700 ezer korona bevételhez juttatta a szövetkezetei. Még egy példa: a galántai járásban tavaly a taksonyi EFSZ tehenészei fejték a legtöbb tejet (2780 litert te­henenként). Persze, a fejők verse­nyeznek. Mi hát a második ötéves terv me­zőgazdasági mutatóit egy évvel ha­marabb teljesíteni akaró szövetkeze­tek legsürgősebb feladata? Még a tavaszi munkák megkezdése előtt alaposan megszervezni a munkaver­senyt. De nemcsak az előbb említett szövetkezetek, hanem a többiek szá­mára is üdvös a versenyszellem ki­alakítása. A szocialista munkaverseny olyan eszköz, amely segíti az emberek gon­dolatvilágának átformálását, segíti a munkához való szocialista viszony ki­alakítását, s tág teret nyit a tehetség kibontakoztatására, a mezőgazdasági iskolában, szövetkezeti munkaiskolá­ban, parasztinas-iskolában vagy egyéb szaktanfolyamon szerzett elméleti tu­dás gyakorlati alkalmazására. Eközben mezőgazdaságunk dolgozói új emberekké nőnek, újtípusú, szo­cialista emberekké, akik számára nem teher, hanem becsület és dicsőség a munka. Ezzel a kommunizmus hajnal­hasadásához jutunk mind közelebb, mely a mi hazánk dolgozói számára sem beláthatatlan távolság, hanem már a mában is érzékelhető valóság, s csupán néhány esztendő kérdése. A füri EFSZ év­zárógyűlésén Ba­logh Béla boldogan veszi át az évvégi jutalmat. A jó munka eredménye, hogy a száraz év ellenére munka­egységenként hat koronát oszthattak a szövetkezetben. 4^\\\AV\1 Két szövetkezet vállalása

Next

/
Thumbnails
Contents