Szabad Földműves, 1958. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1958-09-28 / 39. szám
A FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS ERDŐGAZDASÁGI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1958. szeptember 28. Ä betakarítás meggyorsítására használjuk ki a gépeket Irta: VARGA JÁNOS, a párkányi GTÄ munkairányítója A seredi járás hájskéi szövetkezetében 100 hektáron termeltek cukorrépát, melynek betakarítását szeptember 12-én kezdték meg. A képen Franta Erzsébet, Hambálková Mária, Chudácsek Ferenc, és Matusík Fe* renc a szép termésben gyönyörködnek Akik az élen járnak A tartós szárazság és a meleg szeptemberi napok következtében a szokottnál korábban beérett a kukorica, már szedhető a burgonya, s az ország csaknem minden területén folyik a cukorrépa betakarítása. Van tennivaló épp elég, annál is inkább, hogy a kapások betakarítása egybeesik az ősziek vetésével. Ráadásul még a szüret is besorakozik a munkák közé, s ahol jócskán van a szőlőből, ott még ez a munka is tetőzi a sok egyebet. Nem mindegy tehát, hogy szövetkezeteinkben hogyan tervezik a munkát, amikor minden perc drága. Nem mindegy, hogy októberben már befejezzük-e a vetést, vagy még decemberben is olt kínlódnak a vetőgépek a szövetkezetek földjén. Az sem lehet közömbös egyetlen földművesnek sem, hogy időben bekerül-e a kukorica a górékba és raktárakba, vagy még száron találja a hó és decemberig a varjak lakmározzák. Mindezt elmondhatnánk a cukorrépáról is. Csupán rajtunk múlik, hogy ebben a mozgalmas időszakban a közös cél érdekében minden erőt mozgósítsunk. Ha jól felhasználjuk, a sok munka elvégzésében nagy segítséget nyújthatnak a gépek. A fárasztó munkától való megkímélés mellett még jelentős anyagi megtakarítást is elérhetünk. Vegyük például a kukorica betakarítását. Negyven mázsás hektárhozam mellett 1 hektár kézi erővel való letörése, a szár levágása, betakarítása szilárd normák mellett is 15 munkaegységet igényel, ami 20 koronás munkaegység érték mellett is 300 koronát tesz ki. Ha ezt a munkát kombájnnal végezzük, a szövetkezet 180 koronát fizet a gépállomásnak, ami 120 korona megtakarítást jelent. Ugyanekkor ezzel a költséggel a kukoricaszárat már fel is aprózták, s így egyenesen a silógödörbe szállíthatjuk. Ez pedig egy újabb érték, hiszen a szeptemberben lesilózott kukoricaszár értéke egyenlő a közepes minőségű szénáéval. Egy másik előny, hogy a kombájn után mindjárt tiszta marad a parcella, nem kell várni a kóróletakarításra, szánthat az eke. Sok szövetkezetben azért tartózkodnak a gépi munkától, mert a kukoricát a tagság között egyéni megművelésre osztották ki. Környékünkön az ebedi és muzslai szövetkezet múlt évi példája figyelmeztet rá, hogy az ilyen esetben is helytelen a gépi munka mellőzése, mert ha a prémium miatt a törést el is végzi a tagság, a kórólevágás sok esetben télire marad, amikor már hasznavehetetlenné válik a szár és szántatlan marad a föld. A bátorkeszi szövetkezet vezetősége ezeket a tapasztalatokat felhasználva úgy döntött, hogy bár náluk nincs munkaerőhiány, azért a 470 hektár kukorica nagyrészét kombájnokkal takarítják be. Eddig már több mint 100 hektáron végezték el kombájnnal a kukorica betakarítását, ezzel csupán készpénzben 12 000 koronát megtakarítottak a szövetkezetnek, s ennek még többszörösét képezi az a 800 köbméternyi jóminőségü silótakarmány, amit a kukoricaszárból nyertek. Jó példával szolgálhatna ez a kéméndi szövetkezetnek is, ahol visszarendelték a kukoricakombájnt, pedig munkaerő szempontjából elég rosszul állnak. A burgonya kiszedésénél jól bevált a VB-11 jelzésű burgonyaszedőgép, de jó munkát csak ott lehet vele végezni, ahol már az ültetéskor számoltak a gépi szedéssel. Vagyis ez azt jelenti, hogy a burgonyát nem szabad mélyre ültetni, s a két-háromszori töltögetés után jó magasra töltött sorokból a gép könnyebben és tisztábban kiszedi a burgonyát. Ahol embermagasságnyi gyom borítja a táblát, ott ne várjunk tökéletes munkát a géptől, merthisz kézi erővel sem lehetne a rosszból jót csinálni. A cukorrépa betakarításánál szintén döntő szerep jut a gépeknek. A SKEM — 3-as jelzésű répakombájn alkalmazásától idegenkednek ugyan a szövetkezetek, pedig mint a burgonyánál, itt is megteremthetjük az előfeltételt, ha már a talajelőkészítésnél s a vetés sortávolságánál gondolunk a gépi munkára. A répakombájn alkalmazásától jobban elterjedt a Zetor 25-ös traktorra szerelhető hidraulikus répakiszántó. A fogatos szántással szemben ennek az a nagy előnye, hogy a megfelelő mélységre állítható, így a répát nem szakítja félbe. Ugyanakkor egy gép napi teljesítménye normális körülmények között 2,5 — 3 hektár, ehhez pedig legalább 4 pár ló és 8 ember szükséges. De az sem elvetni való nyereség, hogy a gépi munkával a répa gyorsabban és veszteség nélkül kerülhet rendeltetési helyére. Mint nyáron a gabona betakarításánál, úgy most az őszi munkálatoknál is nagy feladat vár a gépekre és a traktorosokra. Az ő feladatuk, hogy a gazdasági előnyök mellett azt is bebizonyítsák; a gépek használata, a megerőltető kézi munkáktól való megszabadulás egyre szebbé, kulturáltabbá teszi életünket. KÉT ÜJ SZÖVETKEZET Szeptember 20-án és 21-én az eperjesi kerületben két új egészfalusi szövetkezet alakult. A hamonnai járásban Eubis, a vranovi járásban Malá Domas vált szövetkezeti faluvá. A két új szövetkezet összesen 771 hektár földön kezdi el a közös gazdálkodást. Lubison 83, Malá Domasban 40 szövetkezeti tag siet, szorgoskodik, hogy a föld gazdasági-műszaki rendezését mielőbb befejezzék, hogy időben elvégezhessék az őszi vetést is. Jó szervezéssel, szorgalmas munkával mindjárt a kezdet kezdetén igyekeznek minden előfeltételt megteremteni a további fejlődés gyarapodása számára. A sajtónap alkalmából kitüntették a sajtó legjobb dolgozóit. Kitüntetésekben részesültek a földmüvessajtó legjobb munkásai is, köztük Jaroslav Smíd elvtárs. a Zemédelské noviny főszerkesztője, Imrich Sebes elvtárs, a Zemédelské noviny mukatársa és Major Sándor elvtárs, lapunk főszerkesztője. Főszerkesztőnk „Az építésben elért érdemekért“ című kitüntetést kapta. Körtvélyes, ez az apró falucska úgy elbújik a szepsi járás dombjai között, hogy csak akkor bukkan rá az ember, ha az országútról letérve megkerüli az erdöborította magaslatokat. A falu nevezetességéről alig tudnánk mást felhozni, mint lakóinak lankadatlan szorgalmát, mert az van olyan, hogy párját ritkítja. De kell is az ide, ha á kavicsos, partos földekből jó termést akarnak varázsolni. Évtizedeken keresztül gondolkodtak is eleget a falu földművesei, hogyan tudnák legalább megközelíteni a jó földeken gazdálkodók terméseredményeit. De külön-külön még a nggy szorgalom mellett is nehezen ment. 1052-ben próbálkoztak először közösen. De csak egy évig, mert az első sikertelenség, meg az 1053-as Nagy Imre politika újra megosztotta a falut. Néhányon maradtak együtt a közösben. Csak a múlt őszön sikerült újra egyesíteni a község lakosait. Persze, a régi és új tagok között még hónapokig tartott a viszálykodás. A paraszti szorgalom meg a termést féltő gond azonban lassan közös nevezőre hozta a különböző eredőjű, de egy A tallósi szövetkezetben a párt és kormány felhívása élénk visszhangra talált. Elhatározták, hogy a búza vetésének határidejét tíz nappal lerövidítik, az őszi keverékek vetését pedig pontosan a határidőre teljesítik. Major elvtárs kitüntetése megkoronázása a szocializmusért folytatott harcban eltöltött életének. Az. első köztársaságban a dolgozó nép pártjában, a Csehszlovák Kommunista Pártban és a Vörös Szakszervezetben harcolt szavával és tollával a szegényparasztok és a nincstelen földmunkások jogaiért. Ismerték és becsülték öt Dél-Szlovákia dolgozói bátor helytállásáért s lankadatlan kitartásáért a jobb jövőért folytatott küzdelemben. A felszabadulás után tovább folytatta munkáját a szocialista építés különféle szakaszain, majd 1950-ben átvette a magyar parasztok lapjának a Szabad Földművesnek szerkesztését, s ebben a funkciójában a lap eredményes fejlesztésével múlhatatlan érdemeket szerzett a szocialista mezőgazdaság felépítése terén. Meg vagyunk győződve arról, hogy a Szabad Földműves egész olvasótáborának kívánságát fejezzük ki akkor, mikor Major elvtársat ez alkalomból szívből üdvözöljük és munkájához jó egészséget kívánunk, hogy lapunkat az eddigi szeretettel és lelkesedéssel vezethesse továbbra is a szocialista építés betetőzése felé vezető úton. cél — a több termés felé törekvő igyekezetei. Ök, a világ zajától oly sokáig elzárkózott falu népe is, jobban akarnak élni. Ne csodálkozzunk hát rajta, ha mostanában a falut járva itt is, ott is emberek társalognak, intézgetik holnapukat. A szövetkezet könyvelőjét, Zsebik Sándort meg Tóth István bányászt —, aki ugyan nem tagja a szövetkezetnek, de minden szabad idejét az EESZ-ben tölti — is ilyen értekezés közben zavarjuk meg. A cukorrépa begyűjtése a téma. A jánokiak versenyfelhívását elfogadták, tenni is kell valamit. Nemcsak a versengés kedvéért, hanem azért is, mert a fiatal szövetkezetben sok az építkezés, sok mindenre kell a befektetés, ügyelni kell hát minden fillérre. Meg is szervezték a munkát alaposan. Két nap alatt kiszántották a répát és ha a falucska házait megszámláljuk, szinte hihetetlen, hogy 115 aszszony és leány szorgoskodott a tisztításnál és így szeptember 13-án már az Utolsó cukorrépaszállítmány is elindult a terebesi cukorgyár felé. A termés? Ki hinné el, hogy a kavicsos föld hektárja 350 mázsát adott? Pedig így van. Mert nemcsak a répatisztításnál, hanem a kapálásnál, gondozásnál is nagy volt a szorgalom. A korai begyűjtéssel 700 koronával növelték egy-egy hektár jövedelmét. Ez is nagy pénz egy ilyen kis szövetkezetben. Na és az erkölcsi siker, — hogy elsők tettek a járásban, sőt a kerületben — az sem megvetni való, mert további jó munkára buzdít. Arra is, hogy mielőbb befejezzék az önsegélyezéssel épített anyasertésistállót, meg bekötésre a szarvasmarha istállót is átad-A kukorica silózását már befejezték. 54 hektár zöldtakarmány került a silógödrökbe. Most a répafej és répaszelet silózását végzik nagy gonddal. Annyi takarmányunk lesz, mint eddig még soha L— büszkélkednek a szovetkezetesek. Örömmel, megnyugvással néznek a jövő elé. Dolgos kezük, szorgalmuk mind szebbé varázsolja életüket. Krajcsovics Ferdinánd, Galánta hassák rendeltetésének. Sok mindent kell behozni a pár éves késéssel való indulás miatt. A körtvélyesi szorgalom — túlzás nélkül állíthatjuk — ezen a téren jó irányban halad. Okos kezdeményezés volt az is, hogy a legelőre hét kilométer hosszú vezetéken felvezették a vizet, így a tervezettől 13-mai magasabb szarvasmarhaállomány jövedelme is bizonyosan a tervezett fölé emelkedik. Jó tehát az indulás, helyes az irány. S ha a járásban a kis falucska sikere ma még nagy eseménynek számít, jó ha tudják a versenytársak, hogy mindez nem véletlenül született és legyenek elkészülve: a körtvélyesiek szorgalmából, élelmességéből még sok hasonló születik. -ti Az őgyallai járásban hét kukoricakombájn dolgozik. A legjobb eredményt eddig Elekes János érte el 43 hektáros csúcseredménnyel. De Vrábel Ábel több mint 32 hektáros teljesítménnyel és Sedlák Michal, aki szintén túlhaladta már a 30 hektárt, erősen sarkallják Elekes Jánost. Képünkön Vrábel Ábel, a szímőiek kukoricáját aratja Kitüntették a sajtó legjobb dolgozóit Égy kis falu nagy eseménye A szocialista faluért Magasodik a répahalom. Lesz elég fehér arany. A trebisovi és diószegi cukorgyárak már több mint 40 vagon cukrot hVÄrtnttak Ára 40 fillér IX. évfolyam, 39. szám
