Szabad Földműves, 1958. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1958-09-28 / 39. szám
JzaUact Földműves 1958. szeptember 29. m w K D o m ,v's t A sík határ csak a falu közepén tűr egy kis dombot. A magyar történelem «gyik tragédiájáról regél ez, hat bús magyar család menekült ide a tatárjárás idején Batu kán hordái elől. Megtelepültek, védte őket az áthatolhatatlan mocsár. Azóta sokszor virágzott a hat családfa és napjainkig 1339 lelket termett. A házak is egyre lejjebb húzódtak a dombról és a legújabbak némelyike már csak egy hajításra van a gőzölgő mocsártól. Annyi itt a tó, hogy az ember akaratlanul is az ezertó országára (Finnország) gondol. A legnagyobb szárazságban is csillog a víz. Az utakon ritka vendég a kő, a por bokán felül ér. Üj korszerű házat csak hármat láttunk, sok még a nádfedeles porta. A látomás szüli a gondolatot, „itt lassan indul az élet". Furcsa a kép Bagota, Perbete, ögyalla után, ahol a korszerű fürdőszobád házak új utcákat alkotnak. Ez a lassan induló élet szólított szerkesztőségünkbe is három parasztot. Azért járok most Martoson. Két idősebb bácsi és egy fiatalabb adta elő a panaszt: Az állami gazdaságban akarok dolgozni mert a szövetkezetben hónapok óta nem volt előleg — • kesergett Holes István. r— A lányom is odamenne, de a szövetkezet meg a helyi nemzeti bizottság akadályozza — mondta Jóba Mihály, — de hiába a titkár azt tesz amit akar. Tavaly december 28-án beadtunk egy kérvényt. Választ se kaptunk... az öreg szülei is úgy vágja a rendet, hogy majd a sarkukat csapja. A házuk új. A bányában keresték. A föld nem ád egy házravalót. Nekik is kiszántották a vetésüket. .. fájlalják ... Szerinte későn dobolták a tagosítást. A rozs már ekkor zöldéit A szövetkezetbe jelentkezett a felesége és az öreg szüle. De ő a bányába ment dolgozni, a házra. Vitatkozunk, hogy helyes-e volt. ő maga is elismer az igazságból, jobb lett volna a szö-t vetkezetben az egész családdal. Mert nála nélkül az asszonyt és az apját nem vették be a szövetkezetbe. Most gondolkozik belépjen-e, végre is kimondja a szentenciát: „A jövő titka“. És Martoson több a hasonló gondolkozású ember, akik még mindig tévelyegnek és csak féllábbal akarnak menni előre, a másik féllábbal még mindig visszatáncolnak. Jóba Mihály ismerősünk is épp akkor adott el két mázsa fokhagymát. Az apósa földjéről! Persze arra nem gondol, hogyha a lánya is az EFSZ-ben dolgozna, a kertészetből 20 mázsát is eladhattak volna. De jobb a spekulációs görbeút. Dehát hol ezeknek* az utaknak a szülőanyja?! Egyet sörözés közben le.stem el. Keszeg János EFSZ elnök két idősebb bajúszos bácsival öblögette az út porát. Hát jó, akkor feliből levágják — hallom. A kíváncsiság hajtott, ugyan mit Teleznek ezek?... A szövetkezetben nem szokás ... Melléjük húztam a széket. t— Mit feleznek bácsi? F3 Hát a kaszálást! Kiét? A szövetkezetét. — Kinek adják? — Nekünk, a tagoknak. Dehisz ez olyasmi, mintha, egy magángazda kaszálna magának feliből. . .3: Igs«.. • • bólint a két bajuszos ... Da. M. elüt* hosszú magyarázatba kezd. „Mi ezt'így szoktuk, és így is lesz!“ Hát bizony sok minden történt „így“ Martoson. És az „ígyek“, a tévelygő utak szülőanyjai „Alacsony a munkaegység értéke, kevés a pénz“, — hallja az ember mindenfelé. Dehogy miért, azon már kevesen gondolkoznak. A szénát kiadják feliből, de a tavaszon kevés volt a takarmány. Hetven tehén mindössze csak 90 liter tejet adott. Sőt olyan tagok is vannak, akik a bagotai szövetkezeti tagoknak adják el a szénájukat. ' A szövetkezet kíszántotta vetéseinket nem adnak érte semmit panaszolta Horváth János. — Hány éves a szövetkezet? —i kérdezzük. Több mint hat, — vágja rá Jóba Mihály; — Mégis lapos az erszény. Hogy lehet ez? 1—I Kevés a dologtevő kéz. C—3 A lányát mégis máshová küldené dolgozni ? l— Mert ott nagyobb a jövő. : A szövetkezetben miért nincs ? !— Látják, hogy vékony a pénz. : r— Miért engedték Jóba bácsi... vagy tán nem volt tagja a szövetkezetnek? — Voltam, de kimaradtam ... [— Mit dolgozott az EFSZ-ben? r—" Sertéseket is etettem egy ideig, meg ami jött... meg az após ... — itt elharapta volna a szót... Az após három hektárját is meg kellett dolgozni. Meg lefoglalt a funkció, én voltam a helyi nemzeti bizottság elnöke. rH Tudja-e, hogy a szövetkezetek alapszabályzata szerint a tagnak a szövetkezetben kell dolgozni és nem magángazda földjén. A panaszos, mint akit tettenértek elhallgatott. Ez a párbeszéd hozott a faluba. Helyi nemzeti bizottsági elnök, szövetkezeti tag és magángazdálkodó egyszemélyben, nagyon furcsa. Talán valami martosi különlegesség. Majd kiderül: Előttünk apa a fiával baktat, vállukon kasza. Megszólítjuk: Hazafelé? — Haza! - Nagy László a nevem, — bemutatkozik. - így hívják az apámat, a fiamat, mag a nagyapámnak is ez volt a neve. Velük tartunk. Otthon a portán eldicsekedik a családfával. Dologból éltek mindig. Még György Irén. Nagy Irén, ölvecki Irén, Ötvös Irén, Csongrád Erzsi, Janics Veronika, Kovács Gézáné, Sulc Piroska és Jancsek Erzsébet. Középen az örökifjú Horváth Juli néni, a brigád legidősebb tagja Antonin Novotny, köztársasági elnökünk, fogadta Szíri Csarcsinár, az Albán Népköztársaság új rendkívüli nagykövetét megbizó-levelének átadása alkalmából HÍREK O Az ógyallai járásban több mint 200 hektár cukorrépát szántottak már ki. A GTÄ jelentése szerint szeptember végéig befejezik ezt a munkát. Az ősziek alá már 4500 hektárt, a tavasziak alá pedig 650 hektárt szántottak. □ A zágrábi nemzetközi nagyvásáron a csehszlovák ipar nagy sikert ért el. ♦ A Csehszlovák Köztársaság külügyminisztériuma és a Szovjetunió külügyminisztériuma közös okmánygyűjteményt adtak ki „Üj okmányok München történetéről“ címmel. □ A Szobránci Állami Gazdaság bajkóci részlegén Bukus László és Fondor Sándor átlagban 15 malacot választott el egy anyától és nem volt ritkaság a 25 malac sem egy év alatt egy sertéstől. □ Albán parlamenti küldöttség látogatott hazánkba. ♦ A polgári védelem tagjai nagyszabású gyakorlatot tartanak Bratislava ban. □ Módra város 800 éves fennállásának évfordulója alkalmából gazdag ünnepségekre készülnek. bA losonci járásban a-szövetkezetek példásan teljesítették a beadást. Legjobb eredményeket a nagyfalusi, pinci szövetkezetek értek el. Ezzel szemben a magángazdák még mindig elmaradnak a beadás teljesítésében. □ Kassa lesz hazánk második acélszíve. A kassai kerületben felépítik Közép-Európa egyik legnagyobb kohóipari üzemét. Az ipari központtal párhuzamosan Kassa lakóinak száma 200 ezerre emelkedik majd. □ 1958 első felében Csehszlovákiában összesen 1292 folyóirat és újság jelent meg. A kassai járásban a begyűjtésben élenjárnak a szövetkezetek gyek az állami gazdaságba“. Nem talál igazságot.. És ki az oka, hogy Holes István elkészül. Maga Jóba Mihály is. Neki is része van abban, hogy a szövetkezetben már nem 30 korona a munkaegység. A helyi nemzeti bizottság elnöke volt és az 1955- ös évben csak 129 munkaegységet dolgozott le, 1956-ban pedig 1,25-öt. Elsőbb volt a magángazdálkodás, az apósáé. Emiatt is nem kapáltak időben és elgurultak a nehéz ezresek. Nincs olyan ág a szövetkezetben, ahol ne volna veszteség. A kertészetben is 417 ezer koronát terveztek, de előreláthatólag csak 210 ezer lesz. Persze olyan „modern“ termelési „módszerrel“ mint amit láttunk nem is lehet mást várni. A paradicsomban például nagy a gyom, le kellett kaszálni, hogy szedhessék a paradicsomot. Gyomtenger az egész kertészet! Persze nem kívánhatjuk, hogy jövőre jó termés legyen, ha a tápanyagot kiszívták a gyomnövények. A könyvelővel is vitatjuk az áldatlan pénzügyi helyzetet. Igaz az, hogy a dinnye nem vált be, mint más években, a kertészetben is kevesebbet kaptak a terményekért, mint amennyit terveztek, de ki az oka? A zöldségtermelés törvénye, hogy minél korábban szállítsuk a piacra. A könyvelési számok még mást is elárulnak. A szövetkezet nem halad a belterjesség útján. Amíg a növénytermelésből 1 millió 429 ezer korona bevételt terveztek, az állattenyésztésből csak 1 millió 232 ezret. Nem kell ehhez kommentár, mert hisz a jól menő szövetkezetek példájából tudjuk, hogy csakis úgy egészséges a gazdálkodás, hogyha az állattenyésztési jövedelem 50 — 60 százalékot tesz ki. Ez a jelenség azonban nem egyedülálló az ógyallai járásban. Naszvadon a növénytermelésből négy millió 925 ezer koronát terveztek, az állattenyésztésből pedig csak 2 millió 781 ezret. Azt mondhatnánk, hogy az ógyallai járásban a szövetkezetek többsége inkább a küjterjesség felé halad. Keszeg János, a szövetkezet elnöke eldicsekedte, hogy 270 libájuk és 750 kacsájuk volt. Ez elenyésző egy ilyen nagy szövetkezetben. És sokszorosan elenyésző ott, ahol megvan a víziszárnyas tenyésztésre minden előfeltétel. Miért nincs halastó, ha már annyi a tó és a mocsár? Miért nincs víziszárnyasfarm ? Mind megoldásra váró problémák. Kátyúba akadt Hatházdombon (Martoson) a szekér... Ki kellene emelni! A fiatalság már nekilendült. György Irén vezetésével ifjúsági brigád alakult. A dohányt időben törik, hogy meg ne fagyjon. Tele bizakodással, mosolyogva dolgoznak. Csak fel kell karolni őket, nevelni továbbra is. Mert ebbe a derűs mosolyba benne van a jövő és mindenki számára az üzenet is, hogy Martoson csak is az ott lakók gyorsíthatják meg az élet iramát. És ebben nagy szerepe volna a helyi nemzeti bizottságnak. De természetesen nem úgy, hogy a magángazdák kérelmére nyolc hónapig választ sem adnak. Ez rossz vért szül és ne csodálkozzanak, ha nem járnak a választókkal való beszélgetésre. Többet kellene beszélni a magángazdákkal. (Már csak 60 hektáron gazdálkodnak). Vállaljanak ők is részt a munkából a szövetkezet felvirágoztatására. Többet kellene a helyi nemzeti bizottság gyűlésein beszélgetni a szövetkezet alapszabályzatáról. Arról is, hogy a szövetkezetben az az igazság, ha midenkinek van szőlője. A szénát ppdig ne adják el a tagok, mert ha a közös állatállománnyal etetik fel, búsásan megtérül, mivel emelkedik a munkaegység értéke. És ne felezzenek, mert akkor nem osztanak. Ott a kincs, a lehetőség a martosi határban is, a halastóból, a víziszárnyasfarmból csak úgy dagadna a bugyelláris, csak meg kell foani a szekér küllőjét martosi parasztok! Bállá József A kassai járásban a szénabeadást teljesítettük, mivel a szövetkezetek a terven felül sokat adtak. Azokban a körzetekben, ahol már több a szövetkezet — mint például a budaméri, a rozgonyi, szalánci és színai körzet, a szénabeadást jóval túlteljesítettük. Ahol azonban kevés paraszt gazdálkodik nagyüzemi módra, a szénabeadásban lemaradás észlelhető, A krásznai. regeteruszkai és kassai körzet nem teljesítette szénabeadását. A gabonabeadásban szintén hasonló a helyzet. Tíz nappal a határidő előtt jelenthettük, hogy a begyűjtést teljesítettük. Azonban addig, amíg a szövetkezetek begyűjtési feladataikat 113,2 százalékra teljesítették, a magánszektor csak 79,6 százalékra. A terven felüli beadást a szövetkezetek száz százalékra teljesítették, ugyanakkor az egyéni gazdálkodók csak 2,45 százalékra. A krumpli felvásárlása járásunkban október 21-ig folyik majd, de bekapcsolódtunk a Spisská Nová Ves-i versenybe, amely szerint már október 5-ig teljesítjük krumplibegyűjtésünket. Ezt tehettük azért, mert szövetkezeteink élenjártak a gabonabeadásban is és most is igyekeznek, hogy a,, járás kötelezettségvállalását teljesítse. A cukorrépa-kampány idején 1080 vagon cukorrépát kell a gyárakba szállítani. Ezen a téren nagy előnyünk, hogy a répa túlnyomó többségét a szövetkezetek termelik és megtehettük azt a merész kötelezettségvállalást, hogy október 8-ig minden répát a cukorgyárba szállítunk. A húsbeadásban a szarvasmarhahúst előreláthatólag egy hónappal ha-1 marább teljesítjük, a tejet december 15-én kiegyenlítjük. Szólnunk kell a nehézségekről is. Járásunk még egy évben sem teljesítette tojásbeadását. Most azonban az egész évi felvásárlás 85,6 százalékán állunk és megvan rá minden előfeltétel, hogy elérjük a száz százalékot. A sertésbeadást 86,9 százalékra teljesítettük. az év végére ezen a téren is célba érünk. Elmondhatjuk, hogy az év végéig begyűjtési feladatainkat teljesítjük és ezt elsősorban szövetkezeteinknek köszönhetjük. Ezért, hogy a földterület után elérhessük a XI. kongresszus által kitűzött termelési mennyiséget, még több szövetkezetét alakítunk. Iván Sándor, Kassa Spekuláns kisiparosok A bratislavai kerületi bíróság szeptember 20-án hirdette ki az ítéletet Géri István és bűntársai ügyében. A zsúfolt tárgyalóterem első soraiban karszalagos vizsgálati foglyokat látunk. Mielőtt a bíróság bevonul a terembe, egy-egy vádlott időközönként feláll, és néhány szót vált védőügyvédjével. Kilencóra húszkor bevonul az ügyész és a tanács elnöknöje felolvassa a bíróság döntését. Két hónaptól hat évig terjedő szabadságvesztésre ítélték a vádlottakat. Több mint 124 ezer koronával károsították meg az államot A vádlottak idősebb, hatvan év körüli iparos és mesteremberek. Ezeket államrendszerünk abban a kiváltságban részesítette, hogy idős koruk ellenére nem vonta meg tőlük iparengedélyüket, kedvükre folytathatták magánvállalkozásukat. Azonban gálád módon visszaéltek a bizalommal. Az Építkezési üzemek, házkezelőségek és más szocialista szektor busás keresethez juttatták őket, ennek ellenére számlákat nyújtottak be az egyáltalán el nem végzett munkáért Sokszor becsapták megrendelőiket, mert felületesen elvégzett fércmunkákért többszörös árat számítottak. Piszkos üzérkedésükben segítségükre volt néhány megtévedt funkcionárius is. akik nem ellenőrizték munkájukat, mert nekik is ragadós volt a kezük. l K. E. 2 Tipikus nádfedeles martosi ház Bagotán aztán röhögnek az olyan szövetkezeti tagok, akiknek két tehenük is van, — amikor a martosiak szénájából fejik a sajtárba a csillogó koronákat. Dehát ez Martoson „így" volt és így is lesz, ahogy azt Keszeg elnök mondja. Azután csodálkoznak, hogy az állattenyésztésben 1 millió 237 ezer korona bevételt terveztek és előreláthatólag csak 962 ezer lesz. És az „ígyek“ miatt készül el a szövetkezetből Holes István is. Sok tag-' nak 70 — 80 ár szőlője is van. (Bár nem nagyon jövedelmező). De aki szőlő nélkül lépett be, annak most sincs. Akinek tehene nincs, az nem kap tejet, kénytelen eladni a szénát. Persze ha a szövetkezet munkaegység után osztaná a szénát és a feleslegen tehenet vett volna, akkor jutna azoknak is tej, akiknek nincs tehenük. Mit" lát Holes István? „Nem kapok előleget, másoknak nagyobb a jövedelme, mert szőlője is van, me-A iARGYUj[5 rrmíBŐi
