Szabad Földműves, 1958. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1958-09-21 / 38. szám
4 sfraü-act Földműves 1958. szeptember 21. TOVÁBB EGT LEPESSEL ELTŰNNEK A MEZSGYÉK a középtúri határban KOVÁCS ISTVÁN: Arról már szólottunk a Szabad Földműves két előbbeni számában, hogy a füleki JNB meg a gépállomás miként segítették, s hogyan istápolhatták volna mégjobban a 21 kezdő- és néhány régebbi, gyöngén gazdálkodó szövetkezetei. | Hadd tegyük még hozzá a gépállomásról mondottakhoz, hogy az igazgatóság, mielőtt az erögéphiányt véglegesen megoldaná —, ami több időbe telik —, addig is tehetne valamit. Tudvalevő, hogy a Királyhelmeci Gépállomásnak a kelleténél több erőgépe van; miért ne fordulhatnának hozzájuk segítségért? Bizonyára segítenének nehézségeik lebírásában, ha mindjárt a gépek odakölcsönzésével is .. i És a védnöküzemek? Egynéhány van belőlük a füleki járásban. Csak az a baj, hogy nemigen érzik a segítségüket a szövetkezetek. Legalábbis az ő szavaikból ez tűnik ki. Aratás előtti napokban jártam a csornai EFSZ-ben, melynek a Járási Építkezési Vállalat a patrőnusa. Hogy azután mit tesz a múlt évben alakult szövetkezet előbbresegítésében. arról már jobb nem beszélni. Jóformán semmit! Pedig megmutathatta volna segíteniakarását, közvetlenül a nyáreleji napokban is, amikor hosszabb időn át szünetelt az istállójuk építése. Ekkor nagy-nagy szükségét érezték annak, hogy valaki segítsen nekik közbenjárni a hivatalos szerveknél, az istállóépítés továbbfolytatása ügyében, melyben még járatlanok voltak ... A füleki EFSZ-nek nyújtott patrónusi segítség is hasonló. — Ügy látszik — mondogatták a füleki szövetkezetesek ottjártunkkor —, a védnöküzemünk már belefáradt a buzitaiaknak nyújtott támogatásba, s erejükből arra nem futja, hogy nekünk segítsenek. Ezt a Csehszlovák Államvasutak füleki üzemének címezték, amely annakelőtte a buzitaiak védnöke volt. A füleki zománcgyár vezetői meg a múlt évben tanoncokat küldtek a balogfalvi EFSZ-be, hogy segítsenek a sürgős munkák elvégzésében, de azok jócskán megkésve érkeztek a faluba. S bizony hasznukat alig vették. Percig sem kételkedünk abban, hogy a zománcárúgyár ennél jóval nagyobb támogatás nyújtására képes. Csakhát szervezés dolga ..., ugye, békeüzemiek? Ezen azonban ne múljék! Jobban építsenek önerejükre Latolgattuk a segítség különböző formáit. Ám, súlyos hibát követnénk el, ha nem szólnánk végezetül a legfőbb illetékesekhez, vagyis a járás szövetkezeteinek tagjaihoz. Bármilyen segítség hiábavaló lesz, ha ők, maguk nem törődnek eléggé közös gazdaságuk fellendítésével, ha kicsinyes egyéni érdekeiket a közösség érdekei fölé helyezik, ami nem egyszer előfordult, — néhány kivételtől eltekintve —, különösen az állatok összpontosításakor. Ez aztán sok Hazajelé megy az estben, talpa alatt surrog a por. Ezer csillag nézi lesben öreg bátyám mozdulatát, s vállán azt a hegyes kaszát Fejét, arcát földnek hajtva számláig at ja gondját, baját, de kaszáját égretartja, vége csillog, mint a bolond ökör szarvahegyén a gomb. Szelíd most az ősi fegyver, bámulja a holdvilág is. Öreg ■bátyám méla kedvvel Ügy viszi, mint a keresztet, és a keze reszket, reszket. Megy, megy az én öreg bátyám, lépte csoszog, szeme fénylik, nem messze a dombok hátán égrefut egy fény-szökőár — Jaj, mi gyűlt ki? mi lesz kár? Nem lesz ott kár Szellő Márton, nem osztag és nem is ház ég, egész határ izzik, lángol csudatűzzel, csuda fénnyel traktor-lámpa küzd az éjjel. Szellő Márton áll a dombon, mint vándor a kereszt-útnál, tudja az ég mire gondol... ó sem tudja, csak úgy sejti, ős fegyverét földre ejti. SIMON LAJOS bajt, gondot okozott, s vannak szövetkezetek, amelyek azóta sem bírják gazdaságuk menetét egyenesbe terelni. Az összetartás helyett széthúzás, szorgalom helyett a „hej, ráérünk arra még“ dívik. A munka,^ a feladatok, az állam iránti kötelesség teljesítése — az meg húzódik, marad ... Ennek gyökere a politikai felvilágosító munka hiányosságaiban keresendő. így történhetett meg, hogy az állatok összpontosításakor téves irányzat kapott lábra. Akinek például több állatja volt, annak háztáji gazdaságában is több maradt; viszont olyan belépő, aki földnélküli volt, így állatot nemigen tarthatott, annak meg pénzül kellett bizonyos összeget lefizetni a szövetkezet pénztárába. Ez alapszabályellenes irányzatnak számít, s nagymértékben hátráltatta az állatok összeadását... Hogy ezt felszámolják, a JNB körzetenként szakbizottságokat állított föl, s feladatukká tette azt is, hogy segítsenek a szövetkezetek vezetőinek az összpontosítás meggyorsításában;. ■, Ami az állattenyésztés fejlesztését illeti, lemaradás főképpen a szarvasmarha-állománynál mutatkozik. Száz hektár földre átlag huszonhat szarvasmarha (ebből 8 tehén) jut, ami alul marad a kerületi átlagon. Jobb a helyzet a sertéseknél, kivéve az anyasertések számát, amely lassacskán szaporodik. Viszont egészségtelenül felduzzadt a juhok száma, ami a szarvasmarha-állomány rovására megy. Ez irányban olyan megoldást tehetnének a juhtartó szövetkezetek, hogy a juhtenyésztésből származó bevételből nagytejelékenységű teheneket vásárolhatnak, s így előbbre jutnának egy lépéssel, mert szaporodna törzs-tehénállományuk. Végezetül szólni kell még ... ... egy-két igen fontos kérdésről. Pillanatig sem szüntelhet a jobb munkaszervezésre és az érdemszerinti, igazságos munkajutalmazásra való törekvés. Sokkal többet kell törődniök az EFSZ-ek, a HNB-ok. s a helyi pártszervezetek vezetőinek a falu fiataljaival. Ahol tág teret kap a falu életében a sport, a kultúra, a szórakozás, ott megmarad a fiatalság. A járás új szövetkezeteinek, s a régebben alakult, de gyönge eredményeket felmutatóknak is, többet kell tanulniok az élenjáró EFSZ-ek értékes tapasztalataiból; az eddiginél jobban ki kell használni a szövetkezeti munkaiskolák nyújtotta tanulási lehetőséget, s általában a téli időszakot, mely a szaktudásgyarapítás, a termelési csatára való alapos felkészülés ideje. Csak így juthatnak tovább egy lépéssel! % (Vége) A középtúri szövetkezetnek 295 hektár földje van. Ebből 225 hektár a szántó. Negyven kis- és középparaszt mondja magáénak ezt a gazdaságot. Olyan emberek, akik ebben az évben is bebizonyították, hogy a nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodásé a jövő. Állításunkat tények bizonyítják. Az egész évi tojásbeadást például június 15-ig 100 százalékra teljesítette a szövetkezet. Szabadáron 9500 darabot adtak el. A sertésgondozók is kitesznek magukért. Az előirányzott tervet mindig pontosan és száz százalékra teljesítik. Sőt... itt álljunk meg egy szóra! A középtúri egyénileg gazdálkodók nagyrésze azt mondja: — Nincs az istennek olyan embere, aki a tervezett sertéshúst ki tudná termelni...! És mit mondanak a szövetkezetesek? Hát „csak“ annyit, hogy ezidáig már 136 mázsa sertéshúst termeltek terven felül! Év végéig pedig még 96 mázsát adnak be. Jól jövedelmez a juhtenyésztés is. A tervezett 26 880 korona helyett 47 033 korona gurult a közös kasszába. Érdemes bepillantani az EFSZ dohánytermelésébe is — hiszen szép csomó pénz ám 20 000 korona! A dohánytermelő csoport tagjai előreláthatólag ennyivel teljesítik túl a pénzügyi tervet. Ilyen és hasonló jő példa számtalan akad az említett EFSZ-ben. A legszebb azonban az, hogy a közelmúltban az egyénileg gazdálkodók is beismerték: közös erővel, gépek segítségével többet lehet termelni. így a hosszú vajúdás után határoztak, s 45 földműves 172 hektár földdel a szövetkezeti nagy család tagja lett! KÖPÖNCZEI LAJOS, Ipolyság Géza barátom Két éve ismerem ezt a derék, szőke legényt. Eleinte csak mint bajtársak beszélgettünk. Aztán ... megkedveltük egymást, s barátok lettünk. Még pedig jó barátok! Esténként együtt tanultuk a szlovák nyelvet és a „Példás katona" jelvényért is együtt harcoltunk. — Hej testvér, kemény napok voltak akkoriban — mondja Géza. Igaza van. Nem volt könnyű „öreg fejjel“ az ábécét tanulni. De Méry Géza kitartott, s mégtanulta a szlovák nyelvet. És ö erre igen büszke. Azt sem adja semmiért, hogy zubbonyán ott fénylik a „Példás katona" jelvény! A két év lassan letelik. Barátom visszatér munkahelyére a Várkonyi Állami Gazdaságba. Magával viszi a szlovák bajtársak szeretetét,. üdvözletét, zsebében pedig a pártkönyvecsket! ■ • • Mató Pál Gazdag termés mutatkozik a diószegi cukorgyár gazdaságában, aminek Androvics Annuska is örül Épít az ifjúság Mellété CSISZ szervezete alig egy éve alakult. Mindjárt megalakulása után nagy igyekezetei fejtett ki a színjátszás terén. Kultúrház hiányában rendszerint az iskolában tanulták be a színdarabokat. Ma már azonban a falu minden dolgozójának örömére az utolsó simításokat végzik a kultúrházon, melynek építéséből a fiatalok is kivették részüket. Az első félévben ugyanis mintegy 630 brigádórát dolgoztak le. A CSISZ fiataloknak ez a szorgalma egy célt szolgált. Barátságos, kellemes hajlékot teremteni a hosszú őszi és téli estékre. Az eddigi kilátások azzal bíztatnak, hogy a melléteiek, köztük a fiatalok is élnek majd a lehetőséggel, mely a kulturális munka fellendülésében is megmutatkozik. Oravecz Sarolta, Mellété Több mint kétszáz tanuló Á szövetkezetek fejlesztése terén jelentős lépést tett előre a kassai kerület. Szeptember elejéig ebben az évben 46 új EFSZ alakult és a kerület 342 községében már szocialista módon gazdálkodnak a földművesek. Az a tény, hogy a közel 6200 kis- és középgazda az évben 35 000 hektárt meghaladó földterülettel gazdagította a közöst és a szövetkezetesek mindinkább jobb gazdasági eredményeket érnek el, cáfolhatatlan bizonyítékként igazolja a szövetkezeti gazdálkodás előnyét a még kívülállók előtt. Segít a verseny Á gazdasági eredmények növelésében, az EFSZ-ek megszilárdításában nagy szerepet játszik kerületükben a szocialista munkaverseny. A verseny szervezésében, irányításában és ellenőrzésében, értékelésében nagy feladat hárul a nemzeti bizottságokra. Ahol ezzel törődnek, ott nem marad el az eredmény, mint például a poprádi és más járásban. Felelőtlenségre vall viszont ,a kassai és gelnici járásokban az a körülmény, hogy a szövetkezetek közötti versenyt ki sem értékelték. Ezeken a helyeken a verseny csupán papíron létezik. Mindez semmi esetre sem válhat az említett járások dicséretére. Ä vándorzászlók nyertesei Örömteli ünnepet éltek át az említett napokban a mengusovcei EFSZ (poprádi járás) tagjai, akik a szövetkezetek közötti versenyben első helyre kerültek, s így elnyerték a KNB és a JNB vándorzásziaját, valamint a 3000 Kés pénzjutalmat. A mengusovcei szövetkezet tagjai jól tudják, hogy a jövedelem főforrása az állattenyésztés, és éppen ezért nem csoda, hogy az állatsűrűségi tervet a szarvasmarháknál 11,4, abból a teheneknél 8 százalékkal túlteljesítették. Az anyakocák állománya megközelíti a 122 százalékot. Ez azt jelenti, hogy a szövetkezet minden 100 hektár mezőgazdasági földterület után 54 szarvasmarhát, ebből 24,7 tehenet tart. Jelentős eredményeik vannak a borjúnevelés terén is. Az első félév folyamán 100 tehéntől 72,1 borjút, egy-egy anyakocától pedig 8,4 malacot neveltek. Példásan teljesítik a beadási feladatokat is. Minden hektár után beadtak már 57 kg sertés- és 123,8 kg marhahúst. Tejből több mint 58 000 litert, tojásból közel 22 ezret adtak be. A többi feladatok teljesítésében is például szolgálhat ez a szövetkezet nemcsak a poprádi járás, hanem az egész kerület többi szövetkezetének. B. NEMCEK, Kassa Egyes szülők sehogysem akarják megérteni, miért kell gyermeküknek tanulni azért, hogy a szövetkezetbe, a mezőgazdaságba mehessen dolgozni. Nincsenek tisztában azzal, hogy egy EFSZ éppen olyan nagyüzem, mint egy gép- vagy cementgyár, csupán az a különbség, hogy itt mezőgazdasági termékeket „gyártanak“, gabonaféléket termesztenek, gazdasági állatokat tenyésztenek. Vannak olyanok is, akik nem tudnak különbséget tenni a magángazdálkodás és a szövetkezeti termelés között, nem gondolnak arra, hogy a magasabb terméshozamnak érdekében, a jobb eredmények elérésében, a belterjes gazdálkodás fokozásában alapvető feladat a szakképzettség növelése. A technika rohamos fejlődése mellett, szakképzettség nélkül egyetlen gyári munkás — tehát földműves sem lenne képes teljesítményét, termelését növelni. Ezért határozott úgy a XI. pártkongresszus, hogy a mezőgazdaságunkat szakképzett ifjú erőkkel tölti fel és rendszeresíti a kétéves tanulóviszonyt. Így azok a fiatalok, akik a mezőgazdaságban kívánnak maradni, nem kerülnek szakképzettség nélkül a szövetkezetekbe, vagy az állami gazdaságokba. Szerződést kötnek az EFSZ vezetőségével, s a hét három napján gyakorlatban érvényesítik azt, amit az előző három nap alatt a körzeti mezőgazdasági szakiskolában, vagy az állami gazdaság kiképzési központján tanultak. Ez új dolog. S tudjuk, hogy a falusi ember nehezen fogadja el az újítást, bizalmatlanul fürkészi jó-e, rossz-e. így van ez a mezőgazdasági tanulóviszony gyakorlati megvalósításával is. A nagymegyeri járásban tapintatosan fogtak hozzá az új tanulóviszony megteremtéséhez. Egy bizottság alakult a JNB mezőgazdasági és iskolaügyi szakosztályainak, a járási pártszervezet, a CSISZ szervezete, s a tanítók képviselőiből, amely kidolgozott terv alapján kezdte meg működését. Elsősorban a nyolcéves középiskolák igazgatóit tájékoztatták, majd azokat a szülőket hívták össze megbeszélésre, akiknek a gyermekei — miután elvégezték a középiskola nyolc osztályát — nem helyezkedtek el az iparban, vagy az iskola felsőbb osztályaiban. Külön felvilágosítást kaptak a szövetkezeti elnökök. Be kell vallani, hogy volt nehézség; nem is kevés. A tanulóviszony fontosságát nemcsak a szülők, hanem néhány szövetkezeti vezető is nehezen értette meg. A tobprző bizottságnak egy-egy falut többször is meg kellett látogatnia. A céltudatos munka mégis meghozta gyümölcsét. Ma már etdicsekedhetjük, hogy a bratislavai kerületben a nagymegyeri járás- érte el a legnagyobb eredményt. A tervezett 230 fiatal helyett 250 ifjú lánnyal, fiúval kötötték meg az EFSZ-ek a szerződést. Ha reálisan számítjuk, hogy évközben 10—15 százalékkal csökken ez a szám, akkor is büszkék lehetünk rá, hogy a kétéves szakképzés lejártával legalább kétszáz fiatal, szakképzett dolgozóval növekszik a szövetkezeti tagok száma. Gondolnunk kell arra is, hogy ezeknek a tanulóknak legalább tíz százaléka felsőbbfokú mezőgazdasági szakiskolán fogja folytatni tanulmányait; s ez igazán ragyogó eredmény lesz. A nagymegyeri járásban tehát a napokban nyílott meg a körzeti mezőgazdasági szakiskola Balonyban, Csicsón, Ekecsen, Nemesőcsán, Alistálon, Lakszakállason, Izsappusztán és Nyárasdon. Az iskolák a nyolcéves középiskolák fennhatósága alá kerülnek. Az általános tantárgyakat a nyolcéves középiskola tanárai, a szaktárgyakat — növénytermesztést, állattenyésztést — szakoktatók fogják tanítani. A tanulók heti 6 órai gyakorlati oktatásban részesülnek majd. A lányokat kézimunkázni, főzni tanítják, a fiúk pedig politechnikai oktatásban részesülnek. A szövetkezetek vezetőségének a feladata, hogy a fiatal munkásokat tapasztalt emberekre bízza, akik a földművelés minden csínját-bínját megmagyarázzák a jövendő szakembereinek. Törődniök kell azzal is, hogy a tanulók szórakozása, testnevelése, sportolása biztosítva legyen. A nagymegyeri járásban tehát a cél elérése érdekében az első lépéseket megtették, az első feladatot megoldották. Minden előfeltétel megvan ahhoz, hogy a mezőgazdaság ifjú gárdáját példásan, sikeresen felneveljék, hogy a nagyüzemi gazdálkodás szakmunkásait kellő tudással lássák el. KOPPER JÁNOS, Nagymegyer Történet egy kaszás parasztról Eredményes gazdálkodás
